Süketek párbeszéde zajlik a tudósok, szakemberek, illetve a politikusok között – mondta Navracsics Tibor a 32. tusványosi szabadegyetemen. A miniszter szerint ennek a feloldása elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan stratégiaalkotó egyetemek jöjjenek létre, amelyek vezető szerepet töltenek be a területfejlesztésben. A politikus úgy véli, az egyetemi modellváltás nem fideszes modellváltás jelent, az a piaci igényeket szolgálja ki.
Nem az a cél, hogy bármelyik egyetem a tudás elefántcsonttornya legyen, nem elég, ha Hegel tanairól lehet előadásokat hallgatni a falak között – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén. A felsőoktatási intézményeknek régiós központokká kell válniuk, amelyek szerves részei az adott terület gazdasági, kulturális életének, és képes kielégíteni ezen igényeket. Terhet kell rakni az egyetemek vállára, ez a modellváltás lényege – tette hozzá.
„Sok támadás éri a magyar felsőoktatást, ami azt mutatja, hogy jó irányba haladunk. Egy komplex, de kiváló modellt pakoltunk össze” – csatlakozott a miniszteri gondolatokhoz Hankó Balázs. Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár beszélt az egyetemek finanszírozásának átalakításáról, aminek lényege, hogy meghatározott teljesítmény után jár támogatás az intézmények számára. Példaként említette, egy egyetem meghatározott célja, hogy a hallgatók táborát minél több környékbeli fiatal alkossa, akik a diploma megszerzését követően a térség munkaerőpiacán kamatoztatják tudásukat. Többek között ezen cél érdekében hozták létre a diplomás pályakövető rendszert.
Kritikus hangok szerint a modellváltás gyakorlatilag egy fideszes modellváltás, vagyis a kormány a saját érdekeinek rendeli alá az egyetemek működését, például az alapítványi struktúrával. Navracsics Tibor az Index kérdésére elmondta: erről szó sincs, a modellváltás a piaci igényekhez igazodik, célja, hogy minőségi tudással felvértezett szakemberek lepjék el a hazai munkaerőpiacot.
Kovács Levente, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja úgy fogalmazott: egy egyetem legfőbb feladata, hogy az adott régió igényeit a legfelsőbb szintén képviselje, illetve, hogy olyan jól képzett szakemberek kerüljenek ki az intézmény falai közül, akik illeszkednek a helyi munkaerőpiaci igényekhez.
Navracsics Tibor szerint a felsőoktatási intézmények feladata nemcsak a piaci igények kielégítése, stratégiaalkotó szerepük is van. Példaként említette a finn modellt, ahol – állami döntés mentén – a területfejlesztési politika főszereplőjévé léptették elő az egyetemeket, hogy közvetítőszerepet töltsenek be a politikai, gazdasági és kulturális szereplők között – ez jelenti a finn fejlesztéspolitika vázát. Rámutatott, hogy egyre több olyan példa látszik, amelyeknél stratégiai jelentőségű intézményekként tekintenek az egyetemekre.
A miniszter szerint a felsőoktatási intézményeknek identitásformáló szerepük van. „A diákok, családok az egyetem kiválasztásával párhuzamosan várost is választanak, és fordítva. Divatos megfogalmazással tehát egyetem és város egymást húzzák, egymást erősítik fel” – mondta.
Az egyetem a reménység laboratóriuma
– idézte Ferenc pápát Hankó Balázs. „Jövőt formálnak, ezért a hazai felsőoktatást úgy kell előrébb vinni, hogy a magyar nemzet tudáselőnyre tegyen szert. Erősíteni kell a magyar identitású egyetemeket” – tette hozzá.
Elhangzott: az ősztől induló tanévre vonatkozó felvételi adatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű régiókból az elmúlt időszakhoz képest 67 százalékkal többen jelentkeztek egyetemekre, ami szintén az egyetemek területfejlesztésben betöltött fontos szerepét igazolja.
A diploma átvételét követően átlagosan 36 nap alatt lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon, az átlagfizetés másfélszeresét keresve – mondta Hankó Balázs.
Az a téma is teret kapott a beszélgetés során, hogy milyen hatással van a hazai egyetemekre a Magyarországnak szánt uniós támogatások visszatartása. Navracsics Tibor szerint az uniós pénzekre nem politikai, ideológiai kérdésként kell tekinteni, az EU a magyar társadalom versenyképességének javítása elől veszi el a lehetőséget a pénzek befagyasztásával.
Hankó Balázs példaként említette, hogy minden második magyar kutatás, tudományos publikáció egy uniós partneregyetemmel együttműködésben jött létre. Mivel ezt a magyar állam állja, ezáltal közvetve uniós projekteket is finanszíroznak.
Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy gyümölcsöző lesz a stratégiaalkotó egyetemek, illetve a politikai, gazdasági, kulturális vezetés közötti együttműködés.
„Ez azonban nagy mértékben függ attól, hogy a tudományos tanácsadás, illetve a politika kapcsolatának alapvető kérdéseire jó válaszokat tudunk-e adni. Vagyis hogy lesznek-e olyan politikusaink, akik legalább annyira műveltek, hogy jól tudnak kérdezni, illetve lesznek-e olyan tudósaink, szakembereink, akik legalább annyira elkötelezettek a társadalom iránt, illetve értik azt, amit a politikusoktól kérdezne, és olyan választ tudnak adni, ami hasznosítható a társadalom szempontjából.
Jelenleg a tudomány és a politika között süketek párbeszéde zajlik. A politikusok nem tudnak úgy kérdezni, hogy azt a tudósok, szakemberek megértenék, a tudósok pedig nem tudnak olyan választ adni, amit a politikusok hasznosítani tudnának. Ezen múlik, hogy az egyetemeknek osztott területfejlesztési, stratégia lapokat jól tudjuk kijátszani
– fogalmazott.
Az Index szombatig folyamatosan jelentkezik cikkekkel, videókkal, fotókkal, exkluzív nyilatkozatokkal Tusnádfürdőről, ezeket itt találja.
(Borítókép: Pató Viktória Lilla, Navracsics Tibor, Hegedüs Csilla, Kovács Levente, Tonk Márton és Hankó Balázs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)