A Bond-filmekből ismert lángszóró skót duda vagy a pisztolyként használható cigaretta már a múlté. A jövő kémjei inkább a Marvel-univerzumban látott mesterséges intelligenciás kütyükkel vértezik fel magukat a jövőben – mutatott rá az Indexnek Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint hatalmas technológiai változás zajlik a hadiiparban, az országok közötti verseny kiélezett. A nagy- és középhatalmak pedig akár az etikai és morális megfontolásokat is feláldozzák a technológiai előnyszerzés oltárán.
Richard Moore, az MI6 vezetője 2020-as beiktatása óta másodszor szerepelt nagy nyilvánosság előtt. Beszédében kitért a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésére a hírszerzésben és a hadiiparban. Moore figyelmeztet, hogy a Nyugat lemarad Kína mögött az AI-versenyben.
Kína a puszta méretéből fakadó előnyöket élvez: a mesterséges intelligencia jelenlegi formájában kolosszális mennyiségű adatot igényel; minél több adat áll rendelkezésre, annál gyorsabban lehet tanítani a gépi tanulás eszközeit. Kína úgy gyarapította hatalmas hazai adathalmazait, hogy külföldről felszippantotta az adatokat
– nyilatkozta az MI6 vezetője, rámutatva, hogy a kínai hatóságokat nem zavarják különösebben a magánélet vagy az egyéni adatbiztonság kérdései sem. „Az információk ellenőrzésére és a kellemetlen igazságok nyilvánosságra kerülésének megakadályozására összpontosítanak” – jelezte a hírszerző szervezet feje.
Tarjányi Péter szerint a hadseregek nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy milyen morális vagy etikai kérdéseket vet fel, amit tesznek. A biztonságpolitikai szakértő erre példának a kazettás bombákat hozta, amelyek bevetését ugyan az egész világ elítéli, azonban nincs olyan nagy- és középhatalom, amely szükség esetén ne használná ezeket a fegyverrendszereket.
Ugyanezt tudom elmondani a mesterséges intelligencia kapcsán. Ne higgyük, hogy ha a kínaiak ezt megteszik mindenféle morális, etikai gátlás nélkül, akkor az Egyesült Államok haditengerészete vagy hírszerzése foglalkozna ilyen morális vagy etikai kérdésekkel!
– világított rá a szakértő, kiemelve, hogy ilyenkor a cél szentesíti az eszközt, a háború mindig erről szól. Erre jó a frissen a mozivászonra került alkotás, amely Robert Oppenheimer amerikai tudós életét és az atombomba születését dolgozza fel. Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő a lapunknak adott exkluzív interjúban elmondta, hogy bizonyos értelemben az AI veszélyesebb, mint az atombomba, mivel nem egyszer robban egy nagyot, hanem a nap 24 órájában bombázza az agyakat.
A pletykákat, amelyek szerint a kémeket felváltja a mesterséges intelligencia, az MI6 vezetője azzal cáfolta, hogy ennek pont az ellenkezője igaz: a csapatait felturbózott képességekkel látja el az AI. Állítása szerint ügynökei a technológia segítségével könnyebben jelzik előre, hogyan cselekedhetnek az emberek különféle helyzetekben.
A jövőben lehetséges, hogy a technológia jobban meg tudja majd jósolni az emberi viselkedést, mint maga az ember
– jelezte Richard Moore, azonban hozzátette, hogy mindig is lesz egy rendkívüli kötelék az emberek között, amely lehetővé teszi, hogy megbízzunk egymásban, és ezt nem tudja pótolni a gép. Ráadásul a kémek „befolyásolni tudják a döntéseket egy kormányon vagy terrorista csoporton belül”.
Feltevésünkre, hogy az AI térnyerésével a kémek eszköztára új kütyükkel bővül a jövőben, Tarjányi Péter elmondta, hogy már nem a James Bond-filmekbeli kémeket kell magunk elé képzelni, sokkal inkább a Marvel-univerzumot, azon belül is a Vasember-mozit és az ott a főhősnek tanácsokat adó mesterséges intelligenciát, Jarvist.
Egyelőre még nem jött el ennek az ideje, viszont elképzelhető, hogy pár éven belül mesterséges intelligenciával és virtuális valósággal felturbózott eszközökkel dolgoznak majd a kémek
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a hadiipar elsődleges célja, hogy a nagy fegyver- és hírszerzési rendszereket, adatgyűjtő applikációkat egységesen összekapcsolják. Az irányítás pedig központosított és automatizált lenne, viszont az ember bármikor beavatkozhatna. Tarjányi szerint erre most nagy pénzeket áldoznak a kormányok.
Tarjányi Péter szerint sokan egyfajta „csodavárással” tekintenek a mesterséges intelligenciára, azonban egyelőre korlátok tartják vissza. A biztonságpolitikai szakértő az Indexnek rávilágított, hogy ha egy szoba sötét sarkában beszélgetünk, arról semmiképp sem szerez tudomást az AI. Ha olyan kommunikációs eszközt használunk, amelynek létezéséről nincs tudomása a hírszerzésnek, akkor szintén a radar alatt tudunk szervezkedni.
Ezért is szkeptikus Moore azon kijelentésével szemben, miszerint a kémek a mesterséges intelligencia segítségével lefülelik az Oroszországba irányuló fegyverek áramlását. A biztonságpolitikai szakértő arra is kitért, hogy az amerikai haderőnél már 8-10 éve használnak mesterséges intelligenciát.
Ami most látható, hogy más területeket is ellátnak mesterséges intelligenciával, ilyen például a hírszerzés. Az orosz–ukrán háborúban látjuk, hogy a hírszerzési mesterséges intelligenciával működő rendszert összekapcsolják például az AI-val támogatott tüzérségi rendszerrel. Ez egyébként mindkét oldalon párhuzamosan zajlik
– magyarázta a szakértő, aki szerint a technológia térnyerése megváltoztatja a háború menetét megannyi területen. Arra számít, hogy a háború végével tudjuk meg pontosan – néhány év elteltével –, hogy milyen hírszerzési akcióban és csapásméréseknél volt jelen a mesterséges intelligencia. A hírszerzés körül most felröppent híreket nem tartja meglepőnek, szerinte a haderőben használt technológiák sokáig rejtve maradhatnak, míg a közvélemény tudomást szerez róluk.
(Borítókép: Daniel Craig a Nincs idő meghalni című James Bond-filmben)