Szakemberek szerint több száz millió munkakört szüntethetnek meg a mesterséges intelligencia (MI) különböző leképeződései. A ChatGPT és társai kis túlzással szakdolgozatot vagy épp könyvet írnak helyettünk, azonban vannak olyan IT-szektorhoz tartozó munkakörök, amelyeket az MI sem vehet el. Egy ilyen foglalkozással pedig igencsak jól lehet keresni.
„Ha elsőre nem jó szakmát választottunk, akkor legyen bátorságunk továbbállni, mert nem befejezni kell, amit elkezdtünk, hanem bátran változtatni” – hangzik az ismert pszichológus és író, Vekerdy Tamás gyakran idézett gondolata.
Szerencsére erről már nem sokat kell győzködni az Y generációt, azaz a nyolcvanas évek elejétől a kilencvenes évek végéig született korosztályt. Hiszen miközben például a mai 55-60 éves és idősebb munkavállalók többségére még az jellemző, hogy ugyanabban a szakmában – sőt nemritkán ugyanannál a cégnél – dolgoznak egész életükben, addig az Y-ok már nemcsak munkahelyet, hanem akár még szakmát is sokkal rugalmasabban váltanak.
De mibe érdemes ma belefognia annak a 30-40 évesnek, aki úgy dönt, hogy feladja eddigi karrierjét? A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése és a köztudatba idén berobbant ChatGPT chatbot kapcsán ugyanis szinte alig hallani olyan szakmáról, amelynek művelői biztonságban vannak az algoritmusoktól.
A Goldman Sachs például idén márciusban azt jósolta, hogy
Európában és az Egyesült Államokban a munkahelyek nagyjából kétharmadát érintheti a tartalomgenerálásra képes mesterséges intelligencia elterjedése, ami miatt összesen 300 millió munkahely szűnhet meg Európában és a tengerentúlon.
Az szinte már közhely, hogy például a könyvelőknek vagy a különböző művészeti tevékenységet végző szakembereknek jó okuk van félni. A közelmúltban azonban már arról lehetett hallani, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók részben azért sztrájkolnak, mert biztosítékot akarnak arra, hogy a filmstúdiók nem fogják algoritmusokra cserélni őket. Sőt, a minap jelent meg, hogy a mesterséges intelligencia megtervezte a világ legfinomabb energiaitalát, amely Tutti-frutti & Berry-blast ízű lett.
Egyes vélemények szerint még maguk az informatikusok sem dőlhetnek hátra. „Emberek táplálják és tanítják a mesterséges intelligenciát, amely ha még tovább okosodik, az IT-szektorban is bejelentkezhet bizonyos állásokért” – mondta az Indexnek idén februárban Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docense.
Eddig szinte magától értetődő volt, hogy annak, aki karrierre és magas fizetésre vágyik, érdemes az IT felé vennie az irányt. Ez nagy valószínűséggel a jövőben is így lesz, azon viszont már érdemes elgondolkodni, hogy mely informatikai területek lesznek piacképesek akár 5-10 év múlva is. És mennyit lehet keresni manapság kezdőként és tapasztaltabb szakemberként ezekben a szakmákban? Ha pedig valaki 25 vagy akár 40 évesen, IT-s előképzettség és egy 3-5 éves egyetem elvégzése nélkül akar erre a területre váltani, van-e lehetősége elsajátítani az elhelyezkedéshez szükséges tudást? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána a PROGmasters programozóiskola és IT-képzési központ segítségével.
A technológia fejlődése mellett a legfontosabb, hogy rendelkezzünk olyan készségekkel, amelyek hosszú távon is megőrzik értéküket. Az IT több területéhez – a sztereotípiákkal ellentétben – nem nagyon komoly matematikai tudásra, hanem például speciális gondolkodásmódra, kreatív problémamegoldó vagy empátiakészségre van szükség, amelyek nem avulnak el.
Sokak számára meglepő módon egyes munkakörökhöz még nagyon komplex programozói tudás sem szükséges. Ilyen a szoftvertesztelői szakma is, amely éppen emiatt a kifejezetten humán érdeklődésű karrierváltók körében is nagyon népszerű. A szoftvertesztelők a programozók által megírt alkalmazásokat – például egy orvosi vagy egy repülőgép-karbantartási szoftver működését vagy egy távközlési eszköz programját – ellenőrzik, hogy azok megfelelnek-e az ügyfél igényeinek. Munkakörükből adódóan – mivel mások munkájáról adnak visszajelzést – fontos tulajdonságuk az empátiakészség, a precizitás és a javítással járó monotonitás tűrése is – hívták fel a figyelmet a PROGmasters szakértői.
Ahogyan a tesztelők iránti keresletet sem fogja vissza az AI térnyerése, úgy a különféle számítógépes programok, weboldalak és mobilapplikációk programkódját elkészítő programozók munkájára is szükség lesz hosszú távon.
Sőt, az AI akár még segítheti is a munkájukat, hiszen az egyszerűbb folyamatok bizonyos részeit – például kódrészek automatikus beillesztését – emberi beavatkozás nélkül is elvégezheti egy AI-modell, viszont a hozzáértő kontroll változatlanul fontos marad. A tapasztalatok szerint a szoftverfejlesztési folyamatokat az AI mintegy 20 százalékkal felgyorsítja, így olcsóbbá téve a szoftverkészítést, aminek köszönhetően még több megrendelő jöhet a piacra, tovább generálva a fejlesztők iránti igényt.
Van egy olyan szakma is az IT területén, amely annyira új, hogy még hivatalos magyar elnevezése sincs, és amit nemhogy nem veszélyeztet az AI, de kifejezetten a napjainkban zajló technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia, a ChatGPT és a nyelvi modellek hívtak életre. Sokan tapasztalják a ChatGPT használata során, hogy a programmal folytatott kommunikáció közel sem tökéletes, a gép gyakran félreérti, amit közölni kívánunk vele, emiatt nem is tud tökéletes választ adni. Szükség van tehát valakire, aki képes jól kommunikálni például a ChatGPT-vel. Valakire, aki tudja, hogy pontosan milyen promptokkal – azaz utasításokkal – irányíthatjuk az AI-t, hogy a felhasználói igényekhez leginkább passzoló eredményt – például szöveges, képi és videós tartalmakat, vagy hanganyagokat – kapjuk a mesterséges intelligenciától. Az ezzel a tudással rendelkező informatikai szakember a prompt engineer.
Az informatika egy másik, szintén teljesen új szakterülete a no code/low code programozás. A Gartner előrejelzése szerint 2025-ben az új applikációk 70 százalékát már low code vagy no code fejlesztéssel fogják majd létrehozni. Ez hatalmas piacot jelent – és nagy lehetőséget mindenkinek, aki az informatika területén szeretne elhelyezkedni. Mint az angol nyelvű elnevezés is utal rá, ezen a területen nincs szükség kódírásra, helyette egy vizuális felületen kell összeállítani a programot. A szoftver működését olyan logikai lépésekbe kell rendezni, amelyeket a számítógép is képes értelmezni. A logikus gondolkodás tehát ehhez a szakmához is elengedhetetlen, hogy a program elemeit megfelelően sorba tudjuk rendezni, vagy magát a szoftver működését megtervezzük.
A hosszú távon is piacképes IT-szakmák mellett azt is szerettük volna megtudni, hogy mennyit lehet keresni manapság kezdőként és tapasztaltabb szakemberként ezeken a területeken. Mivel prompt engineerekből és a no code/low code programozáshoz értő szakemberekből egyelőre még kevés van hazánkban, érdemes csak az első két területre, azaz a szoftvertesztelőkre és a programozókra fókuszálni. Nyilván konkrét összeget esetükben is nehéz mondani, hiszen a fizetés az egyéni adottságoktól is függ, azonban általánosságban elmondható, hogy
az 5-6 hónapos (akár munka mellett is végezhető) képzések után bruttó 600 ezer forint körüli összegért tudnak elhelyezkedni a karrierváltók, akik 3-6 év után már átlagosan bruttó 1,1 millió forintot visznek haza, de szeniorként – jellemzően 4-6 éves szakmai múlttal – átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tehetnek szert
– mondta az Indexnek a PROGmasters programozóiskola és IT-képzési központ.
(Borítókép: Mark Wilson / Getty Images)