Index Vakbarát Hírportál

Romániai tanár az Indexnek: Magyarországon kicsinálják a pedagógusokat

2023. július 25., kedd 09:26

Tömegesen hagyják el a pályát a tanárok a státusztörvény hatására, a tanári szakra jelentkezők számában pedig további csökkenés ment végbe. Míg a magyar pedagógusoknak nem sikerült az érdekérvényesítés, addig Romániában sikerrel járt a közel százezer sztrájkoló tanár. Egy erdélyi magyar egyetemi oktató osztotta meg tapasztalatait az Index stábjával, aki összehasonlította az ottani, illetve az itteni helyzetet, és azt is elárulta, hol tanítana szívesebben.

Július 4-én fogadta el az Országgyűlés a státusztörvényt. A pedagógusok életét, munkáját több szempontból is befolyásoló jogszabályról bővebben is írtunk korábban. Többek között megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, növekedhet a munkaterhelésük, illetve átvezényelhetik őket más intézményekbe.

A törvény elfogadása nem is maradt következmények nélkül. Már előtte is folyamatosak voltak a tüntetések, azóta pedig több ezer pedagógus adta be felmondását, ami miatt szeptembertől káosz lehet az iskolákban.

Az Index stábja múlt héten ott volt a 32. tusványosi szabadegyetemen, ahol sikerült beszélni egy romániai magyar pedagógussal, aki képet festett a romániai pedagógusok helyzetéről, miközben rálátása van a magyarországi helyzetre is.

De mi történt Romániában?

Nagyjából egyszerű a tézis, a romániai pedagógusoknak sikerült elérniük azt, amit a magyaroknak nem. Az ottani tanárok közoktatást megbénító májusi sztrájkja ugyanis eredményt hozott. A román kormány engedett a nyomásgyakorlásnak, és elfogadta a három legnagyobb tanügyi szakszervezet feltételeit.

A tanügyi alkalmazottak júniustól azonnali 25 százalékos béremelést kaptak, az év végéig elfogadásra kerülő új közalkalmazotti bértörvényben a tanügyi bértáblát az országos átlag fölé emelik, vagyis a kezdő tanár fizetése egyenlő lesz az országos átlagbérrel, január elsejétől pedig a tanügyi alkalmazottak megkapják a törvény által előírt (lépcsőzetesen bevezetendő) újabb béremelés 50 százalékát.

Nyolcvanezren csak Bukarestben

Vannak magyarországi egyetemi, középiskolai tanár ismerősöm, így naprakész vagyok az ottani történésekből, de a különböző híradások, illetve a közösségi médiában megjelent tartalmak által is tájékozódom – mondta az Indexnek Rusu Szidónia szociológus doktorandusz, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszék óraadó tanára.

Pedagógusként elszomorítanak a magyarországi történések, kezdve a státusztörvénytől az alacsony fizetésig. Gyakorlatilag kicsinálják a pedagógusokat

– fogalmazott.

Rámutatott, hogy jelenleg Romániában magasabbak a pedagógusbérek, mint Magyarországon. „Ez azért meglepő, mert eddig valamennyi statisztikai adatközlés ennek ellenkezőjét mutatta” – mondta. Kiemelte a tüntetés mint alapvető jog magyarországi csorbulását, ami szerinte egyszerűen felháborító.

Bukarestben 20 ezer pedagógus vonult utcára, míg országszerte 150 ezren sztrájkoltak, gyakorlatilag egy hónapig nem volt oktatás, pont az érettségi vizsgák előtt. A román törvények szerint sztrájk idején nem folyósítanak munkabért a munkabeszüntetésben részt vevő pedagógusok számára, ám az itteni tüntetés résztvevői ezt is bevállalták annak érdekében, hogy elérjék céljaikat, míg meglátásom szerint a magyarországi pedagógusok nagyon óvatosak, nincs akkora egység köztük a sztrájk tekintetében

– mutatott rá az egyetemi oktató.

Rusu Szidónia rámutatott, bár a román vezetés nem teljesítette maradéktalanul a tanárok követeléseit, ám „beijedt a kormány, és egy sürgősségi rendelettel hirtelen bért emeltek, de kérdés, hogy a megígért további, lépcsőzetes béremelés megvalósul-e, hiszen az itteni kormány sem a szavahihetőségéről híres. Ez a hiszem, ha látom kategória” – mondta. Hozzátette: arra számít, hogy ha nem a kabinet nem tartja be ígéretét, újabb tömeges sztrájkra lehet számítani.

„Bár a román pedagógustársadalomra sem minden esetben jellemző nagy összefogás, amikor úgy érzik, hogy innen nincs tovább, nem restek akár százezren utcára vonulni, ahogy az most is megtörtént. Ennek adott esetben akár kormánybuktató ereje is lehet” – mondta a szociológus, aki egyetemi óraadó tanárként sajnálta, hogy náluk nem történt hasonló kiállás, hiszen ezt a munkakört nem fizeti túl a román kormány. „Az egyetemi szférában jól lehet keresni, kivéve, ha óraadó tanár vagy” – tette hozzá.

Jobban él a romániai pedagógus

Ahogy Rusu Szidónia is rámutatott, a romániai pedagógusok jobban keresnek magyarországi kollégáiknál.

A romániai tanári átlagbérek bár arányaiban jobbak a magyarországiakénál, a kezdő pedagógusok alapbére eddig nem haladta meg a havi bruttó 260 000 forintnyi lejt. Az alapfizetésre a későbbiekben többféle juttatás is rájön (például intézménytől, fokozati vizsgától függően), így az átlagfizetés magasabb lesz Romániában, mint Magyarországon – mondta az oktató.

A döntés értelmében a következőképpen jön ki a matek a romániai pedagógusok számára:

Magyarországon egy kezdő pedagógus bruttó bére idén január elsejétől  illetményalappal + bérpótlékkal együtt  391 ezer forint (nettó 260 ezer forint).

A kormány szerint is radikális fizetésemelés kell

Az oktatás költségeinek 12-13 százalékát vállalhatná át az unió 2030-ig, a 6800-7000 milliárd forintból mintegy 800 milliárd forintot állhat a bizottság – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július eleji Kormányinfón. A kancelláriaminiszter hozzátette: ha eljutunk ide, akkor másfél év múlva bruttó 800 ezer forintra emelnék az átlag-pedagógusbéreket.

A pedagógusok pályaelhagyásának témájában Gulyás Gergely elmondta: nincs az ügynek más megoldása, csak a fizetésemelés; radikális fizetésemelésre van szükség. A miniszter hozzátette: minden évben az infláció felett fogják emelni a béreket, de nagyobbat tudnának előrelépni, ha megjönnének az uniós források. Ha nem oldják meg a bérkérdést, akkor kevés fiatal fog tanárnak menni. Akkor is bért fognak emelni, ha nincs uniós pénz.

A tervek szerint – az uniós pénzek magyar számlákon való landolása esetén – már idén 20,8 százalékos béremelésben részesülhetnek a pedagógusok, 2024-ben 25, 2025-ben pedig közel 30 százalékos emelés jöhet. A cél, hogy a pedagógusbérek 2025-re elérjék a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Itthon már nem vonzó, és ott?

A hazai pedagógusok olvasatában őket sújtó döntések hatására tovább csökkent a pálya vonzereje, az idei tanárképzésekre jelentkezők tovább fogyatkozó számában is tetten érhető. A helyzet a természettudományos tantárgyak esetében a legelkeserítőbb, miközben az oktatásnak hatalmas szüksége lenne az utánpótlásra.

Rusu Szidónia szerint eszeveszett érdeklődés Romániában sincs a hivatás iránt, bár ez régiónként, illetve szakterületenként eltérő képet mutat. A reál tantárgyak – matematika, kémia, fizika – területén a szomszédban is folyamatos hiánnyal küzdenek, ez a terület kevésbé népszerű a jelentkezők körében, mint a humán tárgyak. „Itt máshogy folyik az alapképzés, mint Magyarországon, nálunk az alap-, illetve a tanár- vagy pedagógusképzés párhuzamosan zajlik. A hároméves alapképzés már feljogosít általános iskolában való tanításra, míg a plusz kétéves mesterképzést követően oktathat valaki középiskolában” – vezette le.

A tanárhiány szintén régiófüggő, van, ahol átképzéssel, összevonással próbálják áthidalni a hiányt, míg a nagyobb városok épp ellenkező képet festenek: egyes iskolákba a túljelentkezés miatt nem könnyű bejutni.

Elavult oktatási rendszer

Az egyetemi oktató elavult, posztkommunista román oktatási rendszerről számolt be kérdésünkre, ezt a különböző PISA-tesztek, illetve Eurostat-adatok is alátámasztják, a román diákok a lista hátulján helyezkednek el a kompetenciafelmérések során. A román tanügy-minisztérium az elmúlt 9 évben 13 minisztert fogyasztott el.

„Civil kezdeményezések útján próbálnak javítani az oktatás színvonalán, emellett különböző érdekképviseleti szerveződések igyekeznek képviselni a tanárokat” – mondta Rusu Szidónia.

Jó-e tanárnak lenni ma Romániában? – kérdeztük. „Attól függ, hol, mit és kiket tanítasz, de összességében javuló tendenciát látok” – mondta az egyetemi oktató, akinek a végén

feltettük azt a kérdést, hogy az ismert helyzet tükrében Magyarországon vagy Romániában tanítana-e szívesen? „Egyértelmű a válasz: Romániában.”

Maruzsa Zoltán lepattintott

„A kollégájuknak már nyilatkoztam, most már civilben vagyok itt” – ezt mondta az Index interjúkérelmére Maruzsa Zoltán, akit a tusványosi szabadegyetemen szerettünk volna mikrofonvégre kapni. A köznevelési államtitkár valóban nyilatkozott, csakhogy egy másik médiumnak, ránk már nem szánt időt. Többek között azt kérdeztük volna tőle, hogy:

(Borítókép: Sztrájkoló közoktatási dolgozók magasabb bért követelve tüntetnek a bukaresti Győzelem terén a kormányépületnél 2023. június 9-én. Fotó: Robert Ghement / MTI / EPA)

Rovatok