Németországban egymást érik a sikeres és világszinten ismert családi vállalkozások, ezzel szemben a kiváló magyar cégeket alig ismerik – jelezte az Indexnek Rainer Kirchdörfer. A családi vállalkozások helyzetét kutató tiszteletbeli professzor szerint a jólétünkhöz elengedhetetlen a hazai vállalkozások sikere, a fejlődésben viszont több tényező is féken tartja cégeinket.
Már több cikkünkben is bemutattuk a hazai családi vállalkozások helyzetét, ezekből kiderült, hogy digitalizációban le vannak maradva, és a generációváltás problémája is Damoklész kardjaként lebeg a fejük felett.
„Hatalmas hátránnyal indulnak a családi vállalkozások, amely annál súlyosabb, minél kisebb a méret” – jelezte korábban Drótos György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az 5. Nemzetközi Családi Vállalatok Konferencián. A kutatások alapján a magyar munkavállalók szívesebben dolgoznak külföldi multiknál.
A magyarokkal ellentétben a németek viszont szívesebben dolgoznak hazai családi vállalkozásokban
– ismertették a Stiftung Familienunternehmen által kezdeményezett felmérést az egyetemen. Az alapítvány igazgatósági tagja, Rainer Kirchdörfer, aki egyben a Wittener Institut für Familienunternehmen (WIFU) Családi Üzleti Jogi tanszékének tiszteletbeli professzora, abban hisz, hogy egy ország jövőjét a családi vállalkozásai szavatolják, ők adják a gazdaság gerincét. A szakértő az Indexnek kifejtette, hogy minek köszönhető a német cégek sikere, és ebből mit tanulhatnak a magyar vállalatvezetők.
A családi vállalkozások értékei különböznek attól, amit a tőzsdén jegyzett vállalatok képviselnek, ugyanis nem csupán profitkaterógiákban, hanem generációkban gondolkodnak
– állapította meg lapunknak a szakértő, kiemelve a hosszú távú gondolkodás és fenntarthatóság értékeit. Az alapítványi vezető kifejtette: amit kemény munkával felépítettek a családi vállalatok tulajdonosai, tehát magát a céget, át akarják adni utódaiknak. Ez, mondhatni, általános vágy a vállalatvezetők körében szerte a világon. Németországban ezek az értékek erősek, részben ennek is köszönhetik sikerüket a német cégek. A fiatal generációkat biztatónak tartja a szakember, szerinte hosszabb távon gondolkodnak, felelősséget vállalnak nemcsak a család vállalkozásáért, de a társadalomért, a bolygóért is. Az alapítvánnyal ezeket az értékeket akarják terjeszteni egész Európában.
Ha összehasonlítjuk a német és a magyar családi vállalkozások helyzetét, akkor azt kell látnunk, hogy Németországban több száz éves hagyomány él. Vannak olyan családi vállalkozásaink is, amelyek 400 évesek, és már a 10-15. generáció adja át a stafétát. Ezzel szemben Magyarországon többé-kevésbé 40 éves hagyománya van a vállalkozásnak, és ez nagy különbség
– mutatott rá Rainer Kirchdörfer, kiemelve, hogy ha Németországban családi vállalkozásról beszélünk, akkor nem csak a kis- és középvállalkozásokra gondolunk, mint Magyarországon. Elmondta, hogy a Sitftung Familienunternehmenbe szerveződött német cégeknél átlagosan 4-5 ezer alkalmazott dolgozik, de van, ahol ez a szám eléri az 50 ezret, és szinte kivétel nélkül globálisan működő nagyvállalatok.
Húsz évvel ezelőtt alapították meg a Stiftung Familienunternehment. Az alapítvány célja, hogy az európai uniós családi vállalkozások fejlődését segítse. Mindezt országokra szabott, ingyenesen elérhető tanulmányok készítésével teszik, amelyekből aztán a gazdaság különböző szereplői, akár kormányzati döntéshozók vonhatnak le következtetéseket, alakíthatnak ki stratégiákat.
A szakértő szerint a családi vállalkozások jelentik a jövőt, és arról akarja meggyőzni az embereket, hogy igenis jó ilyen cégeknél dolgozni, tehát a multin kívül is van élet. A családi vállalatok megerősítését tűzte ki céljának, ezért az alapítvánnyal rendszeresen kutatják azokat az országspecifikus tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak a hazai cégek fejlődésében.
Megkérdeztük, hogy Magyarországon mi hátráltatja a családi vállalkozások fejlődését, hogy kitörjenek a kkv kategóriából, és magyar multikká váljanak. A szakértő szerint ez mindenekelőtt gondolkodásbeli kérdés, ugyanis el kell hinnünk, hogy a hazai cégek teszik a legtöbbet az országért.
Magyarországon az is probléma, hogy a családi vállalkozás kifejezés nem minőségjelző, hanem méretjelző
– világított rá Rainer Kirchdörfer, aki szerint a munkavállalók és cégtulajdonosok fejében el kell ültetni, hogy a hazai vállalkozás és termék igenis jó.
Elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt, az alapítvány alapítása idején Németországban ők is hasonló gondokkal küzdöttek, akkor a német kis- és középvállalkozásokról még lenézően beszéltek az emberek, nem volt minőségi kifejezés. Ezt sikerült megfordítaniuk két évtized alatt, így ma már a német kkv a minőség szinonimája. Szerinte ebben kulcstényező a marketingkommunikáció, hogy a sikeres hazai vállalatok sokat szerepeljenek a médiában. Ezt egyébként hiányolja is Magyarországon, szerinte „nincsenek felrakva a polcra mindenki szeme elé” a kiváló magyar cégek.
Korábbi cikkünkben sikeres magyar generációváltó cégeket mutattunk be A 100 leggazdagabb magyar kiadványból, úgymint a Csányi család, Bige család, Szíjj Lászlóék, az Euronicsot vezető Fazekas család vagy éppen a BiotechUSA tulajdonosai, a Lévai család.
A professzor egy elbizonytalanító jelenségre is felhívta a figyelmet, ez pedig az egyre inkább kiszáradó munkaerőpiac.
A német és a magyar gazdaságban egyaránt nagy probléma az emberhiány. Németországban ennek az a következménye, hogy a német cégek elhagyják az országot, és inkább Európa keleti részére helyezik át a termelést – jellemzően Magyarországra, Lengyelországba és a balti országokba. És most azt látjuk, hogy ugyanez a probléma alakult ki Csehországban és Magyarországon is. A nagy kérdés, hogy honnan szerezhetünk új munkaerőt, hogyan oldhatjuk meg a munkaerőhiányt
– fejtette ki a szakértő, aki szerint rengeteg jó magyar családi vállalkozás van, viszont globálisan senki sem ismeri őket, szemben a német cégekkel. Különbség ezenkívül, hogy a német emberek többségében szívesebben dolgoznak egy családi vállalkozásban. Ezen javíthatna egy jól kidolgozott márkázási stratégia a professzor szerint. Magyarország kutatása során kiderült, hogy adózásban kiemelkedő az ország, viszont sok más dimenzióban elmarad.
Hazánkra nézve az egyik legnagyobb kihívásnak a vállalkozó szellemű fiatal tehetségek országban tartását gondolja.
Jellemző, hogy a kisebb országokból származó intelligens emberek inkább külföldön élnek. Szerencsét próbálnak az Egyesült Államokban és szerte a világon. Úgy gondolják, hogy a személyes sikerek a nagyobb országokban jobban elérhetőek
– világított rá a szakértő, hozzátéve, hogy ha a kormány kedvező környezetet teremt ezeknek az embereknek, akkor itt maradnak. Ehhez pedig szerinte az kell, hogy az állam az új cégekre, startupokra koncentráljon, és mindent megtegyen azért, hogy a családi vállalkozások jó hírét keltse. Mellékhatásként pedig növekedne a hazai jólét, vallja a professzor.
(Borítókép: Leon Neal / Getty Images)