Kifejezetten örvendetes adat: a háztartási napelemerőmű-piac Magyarországon meghaladta a 2000 megawattot, ez azt jelenti, nagyjából 250 ezer háztartásban található ilyen rendszer – mondta az Indexnek Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Tehát a lakosság élt a lehetőséggel, aki tudta, tavaly október 30-ig beadott igényt arra, hogy napelemes rendszert telepíthessen. Azonban a piaci visszajelzések alapján a regisztrációk lassan elfogynak.

A százszázalékos támogatású pályázatban 43 600 háztartás nyerte el a támogatást, de még mindig nem lehet feltölteni az elszámolásokat. Tavaly az októberi változtatásig összesen 200 ezren adták be az igénybejelentést. Ebből tavaly a rezsicsökkentés módosítása után nagyjából 80 ezren jelentkeztek. Természetesen ennek egy része valamilyen technikai vagy más természetű akadályba ütközik végül.

Továbbra is rengeteg a kérdés

Az Energiaügyi Minisztérium október elsején teszi közzé a legkésőbb augusztus 31-ig megkapott, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által előkészített változtatásokat. Ennek alapján dől el, mely területeket szabadítanak fel a visszatáplálási moratóriumból. „Akik tavaly október 31-e után adták be az igénybejelentésüket, és megvalósították a rendszerüket, azok ezt csak úgy tehették meg, hogy visszatáplálás elleni védelemmel látták el. Viszont, ha október 1-től felszabadítják a hálózatot, akkor ezt ki lehet majd kötni. Sőt, az idei év végéig jogosultak lesznek megszerezni a szaldóelszámolást” – mondta Kiss Ernő. 

Ennek az egyik következménye, hogy kilőtték a szaldóelszámolást. Ám a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint semmi nem indokolta azt a kormányzati lépést, hogy általános tiltást vezessenek be a visszatáplálásra.

„A magyar villamosenergia-hálózat állapota nem indokolta ezt a lépést. Valóban találhatóak az országban olyan területek, ahol ez szükséges volt, de korábban is a szakemberek döntötték el, hogy hol lehet csatlakozni a hálózatra” – összegezte. A szakma egyértelműen úgy látja: ez politikai döntés volt. (A kormányzati információink szerint az ország területének a 10 százaléka problémás. Úgy tudjuk, a kormány már ezzel számol.) 

Korábban az A1 Solar ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, a tilalom ellenére érdemes még idén napelemes rendszert telepíteni, hiszen akkor a mostani szabályzások szerint további 10 évig szaldóelszámolásba lehet kerülni. Jövőre a bruttó elszámolás lép hatályba, melyről kevés információ áll rendelkezésre, ám annyit már tudhatunk, hogy termelési időszakokra bontva, előre meghatározott áron lehet majd megvásárolni és visszatáplálni az energiát.

Vannak jó megoldások

Kiss Ernő szerint jelenleg folyamatosak a hálózattal kapcsolatos vizsgálatok. A piaci hírek szerint Budapest területén 1500 megawatt pluszkapacitást bírna el a hálózat. „Bőségesen van hely, ezt mind képes lenne befogadni a hálózat” – húzta alá. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke nyilatkozatában leszögezte: a saját termelési célra létrehozott erőművek, amelyek a vállalkozások termelését segítik, továbbra is előnyösek.

Ebben a szektorban óriási az igény. Gyárak, üzemek, irodaházak esetén mind visszatáplálás elleni védelemmel látták el a rendszereket, de mivel a mai napig brutálisak a villamosenergia-árak a korábban megkötött szerződések miatt – holott a tőzsdei árak már alacsonyak –, 2-3 éven belül megtérülhetnek a beruházások

– emelte ki Kiss Ernő, aki szerint bármilyen vállalkozásnak célzottan támogatott hitellel érdemes ezt kihasználni, és napelem-beruházást végrehajtani. A témával korábban az Index külön elemzésben foglalkozott. Akkor Házi Ádám, a Wagner Solar fejlesztési igazgatója úgy fogalmazott, érdemes a szektort két csoportra szétválasztani: az egyik a lakossági, míg a másik, amelyről talán kevesebb szó esik, a vállalati.

Azzal, hogy Európában mindenhol megszűnik a szaldóelszámolás a háztartásoknál, az igazi problémát az jelenti, hogy nincs hatékony megoldás az áramtárolásra. „Napközben, mikor a napelemes rendszer termel, nem vagyunk otthon és nem fogyasztunk, ezt kellene megoldaniuk az akkumulátoroknak” – közölte Házi Ádám, aki felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorok egyben növelik is a beruházások megtérülési idejét.

„Most azt kell eldöntenie a piacnak, hogy az akkumulátorok mellett az energiamenedzsmentet milyen arányban választja. Elképzelhetőnek tartom, végül nem a lakossági szektorban lesznek igazán jelentős mértékben napelem-beruházások, hanem a vállalkozási szektorban” – fogalmazott a Wagner Solar vezetője. Házi Ádám hozzátette: a számok jelenleg azt mutatják, optimálisabb a vállalatoknál a barnamezős beruházás, mint a családi házak tetején egy kisebb méretű rendszer. Hiszen egy egyszerű irodaházban megjelennek a dolgozók reggel 8 és 9 óra között, elindítják a kávéfőzőt, bekapcsolják a számítógépüket, felkapcsolják a világítást, nyáron a klíma is beindul. Ez egész nap, a hét öt napjában így zajlik. „Tehát valójában pont akkor zajlik a termelés az épületben, amikor a fogyasztás is. Párhuzamosan tud működni a kettő” – mutatott rá.

A szektor teljes képéhez érdemes naperőműveket is megvizsgálni. Kiss Ernő ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi célú naperőműveknél a MAVIR 2021 óta nem adott ki csatlakozási lehetőséget a beruházóknak. Ám az idei évben adtak már ki ilyen engedélyeket, de ezek legkorábban egy fél évtized múlva készülhetnek el. Eközben lehetőséget kaptak a gáztüzelésű erőművek, és „borzasztó drágán importálunk villamosenergiát – 40 százalékos a villamosenergia-import” – húzta alá. 

(Borítókép: Brendon Thorne / Bloomberg / Getty Images)