Az elemzői várakozásokkal szöges ellentétben Magyarország bruttó hazai terméke az idei év II. negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei év II. negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 2,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járultak hozzá.
A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a járvány előtti szintet.
Az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Így továbbra is technikai recesszióban ragadt Magyarország. De ennél még kíméletlenebb adat, hogy az idei év első félévében a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Az Index által megkérdezett szakértők hétfőn még úgy nyilatkoztak, hogy az idei második negyedévben véget ért Magyarországon a három negyedévet átölelő technikai recesszió. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője 0,8 százalékos negyedéves növekedéssel számolt, míg éves bázison 1,2 százalékos visszaesést várt.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője úgy vélekedett, éves alapon a gazdasági teljesítmény csökkenése biztosra vehető a második negyedévre is – 1,4 százalékkal –, ami érdekesebb, az a negyedéves alapú volumenváltozás, azaz hogy sikerült-e kikerülni a technikai recesszióból: „Várakozásaink szerint igen, negyedéves alapon sikerült már egy minimális, 0,3 százalékos növekedést felmutatni. Ez fontos az év egészének teljesítménye szempontjából is: előrevetíti, hogy sikerül-e elkerülnünk az év egészét tekintve a recessziót. Az első félévben tehát a visszaesés mértéke 1,2 százalékos lehetett” – mondta az Indexnek.
Fontos hozzátenni: az idei második negyedévre szinte az összes elemző már növekedést prognosztizált. Ez azonban jól látható módon elmaradt, így marad a technikai recesszió.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a GDP-adatokkal kapcsolatban közleményében kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített.” A miniszter azt is hozzátette:
A második negyedévi GDP-visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható.
Szerinte a gazdaság alapjai erősek: újabb és újabb, jelentős mértékű beruházások érkeznek hazánkba, egyre többen, már közel 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben rekordalacsony szintre süllyedt a regisztrált álláskeresők száma. A járműipar és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export pedig szárnyal.
A tárcavezető emlékeztetett, a kormány célja, hogy az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, jövőre pedig elérje a 4 százalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Nagy Márton ezért felsorolta a kormány 14 lépését, ami szerinte erősíti a gazdaságot, majd azt is hozzátette: a 14 intézkedésének köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és beruházások növekedése, a külföldi működőtőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is.
Majd kiemelte, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a kamatstopok mintegy 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez.
A Pénzügyminisztérium közleményében szintén az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciókat említi, de emlékeztetnek arra, hogy szerintük ennek ellenére az év második felében visszatér a növekedési pálya, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet a gazdaság, hiszen alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állítottuk.
Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1 százalék.
Ezt követően azt részletezik, Brüsszel a források visszatartásával rontja gazdasági teljesítményünket, ennek ellenére a 2021. évi 7,2 százalékos és a 2022-es 4,6 százalékos növekedésnek köszönhetően a gazdaság továbbra is felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve. Aláhúzzák, hogy Magyarország ebben a tekintetben megelőzi többek között Németországot, Franciaországot, Csehországot és Olaszországot is.
A tárca szerint Európa kilátásai jelenleg nem kedvezőek, a magyar gazdaság azonban már az év második felében visszatérhet a növekedési pályára. A gazdaság alappillére, a munkaerőpiac továbbra is ellenállónak bizonyul: a foglalkoztatottság a 2010 óta létrehozott, közel 1 millió új munkahellyel rekordszinten áll, a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az uniós országok körében.
A közleményüket úgy zárják, hogy a magyar beruházási ráta az Európai Unióban jelenleg a legmagasabb, meghaladja a GDP 28 százalékát, amely a következő évek növekedését támogatja. A kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, valamint garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és a rezsicsökkentést.
(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)