Kedd reggel még 382,15 forintot ért egy euró, a nap végére azonban 387 forint fölé gyengült az árfolyam. Szerdán sem találta meg a féket a lejtőn lefelé guruló magyar fizetőeszköz, kis híján a 390 forintos szinthez ért reggel 9 óra magasságában. Később sem tudott nagyobb visszaerősödést mutatni a forint, délben a 388-as szint felett oldalazott.
A forint az elmúlt napokban érezhetően gyengült, egy hét alatt hozzávetőleg 0,2 százalékot rontva az euróval szemben. A szakértők szerint több hír is nyomás alatt tartja a magyar devizát,
A forint gyengülésében több hír is közrejátszott, többek között a reptér visszavásárlásáról szóló hírek, a finanszírozási igény megemelése és a gyenge kiskereskedelmi adat
– jelezte lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A magyar deviza szerda reggel hét órakor 387,32-nél kezdte a napot, majd folytatta az előző napi lejtmenetet, 9 óra 30 perc körül már 389,5 forintba került egy euró, innen korrigált vissza némileg, 11 óra magasságában 387,82-re. A korrekció azonban nem tartott sokáig, délben újra a 388-as szint felett oldalazott a forint.
A forint szempontjából két hír szerepe lehetett jelentős. Egyrészt hétfőn derült ki, hogy az EKB jóváhagyja a jegybanktörvény módosítását, vagyis hogy az MNB veszteségét nem a költségvetés terhére kell finanszírozni, amely kedvező a forint szempontjából.
Másrészről viszont hétfő este publikálta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy módosítja idei éves finanszírozási tervét, növeli a tervezett kibocsátásokat a magasabb finanszírozási igényre tekintettel.
Habár a tájékoztatóból az is kiderült, hogy jól áll az időarányos teljesülés, a módosított tervezet 73 százaléka már teljesült 8 hónap alatt, a piaci szereplők ezt úgy értelmezték, hogy a kormány nem fogja tudni tartani eredeti hiánycélját
– világított rá az Indexnek Molnár Dániel, megjegyezve, hogy emellett az új devizakötvény-kibocsátás indoklásában is megjelent az uniós források előfinanszírozása, ami arra utal, hogy
a kormányzat számol az uniós források további csúszásával, amely kedvezőtlen hír a gazdaságra és a forint árfolyamára nézve.
A szakértő szerint a tegnap esti sikeres eurókötvény-kibocsátás nem tudta megállítani a forint gyengülését, ugyanakkor a háromszoros kereslet arra utal, hogy a befektetők továbbra is bíznak a magyar államban. Ezt a Moody’s péntek esti, vártnál pozitívabb hangvételű elemzése is elősegítette. Nem segítette emellett a forint árfolyamát a ma reggeli gyenge kiskereskedelmi adat, illetve a reptér visszavásárlásáról szóló hírek sem, amely ugyan az ESA-hiányt nem növeli, de a finanszírozási fedezetét meg kell teremteni a költségvetésben.
Az elmúlt napokban megfigyelhető volt egy általános kockázatkerülés a feltörekvő piacokon, a forint mellett – bár kisebb mértékben – a lengyel zloty és a cseh korona is gyengült, a dollár pedig erősödést mutatott
– erre már Varga Zoltán világított rá lapunknak.
Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője jelezte, hogy az amerikai 10 éves állampapírpiaci hozam tartósan 4 százalék felett mozog, melyet szerinte a befektetők kvázi kockázatmentes hozamként definiálnak, ez pedig elszívja a tőkét a kockázatosabb eszközöktől. A szakértő úgy véli, hogy a forint esetében a pótlólagos devizakötvény-kibocsátás is fokozta a gyengülést, mivel rávilágított a költségvetés bizonytalan helyzetére.
„A pénteki Moody’s-döntésnek, miszerint változatlanul hagyták Magyarország adósbesorolását, és negatív kilátást sem adtak, csak hétfőn élvezhette a pozitív hatásait a forint” – mutatott rá Varga Zoltán.