Jellemzően a fogyasztók megtévesztése, érzelmi manipulálása révén érnek célt a digitális csalók – jelezte Túri Anikó a kibervédelmet erősítő KiberPajzs Programot bemutató csütörtöki sajtóeseményen. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára rávilágított, hogy akkor is mérsékelhetjük az okozott kárt, ha már megtörtént a csalás.
A kiberbűnözők legtöbbször közvetlenül a felhasználót akarják megtéveszteni, ezt pedig sajnos egyre kifinomultabb módszerekkel teszik – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, ismertetve, hogy
A magyar felhasználók 22 százaléka, azaz több mint ötöde vált már online csalás áldozatává.
Ez a nyugtalanító adat a Médiaunió Ipsosszal együttműködésben készített kutatásából derült ki, amit a sajtóeseményen mutattak be. A felmérés biztató eredménye ugyanakkor, hogy az online csalás áldozatául esett felhasználók túlnyomó többsége (69,9 százaléka) tudta, kihez kell fordulnia segítségért. Ez pénzügyi csalások esetében a számlavezető bank.
A csütörtöki sajtóeseményen jelentették be, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs-projekthez. Az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, az ORFK, az IM és az SzTFH közös oktatási és kommunikációs együttműködése a lakosság felkészítését tűzte ki célul a digitális pénzügyi bűnözők ellen, akik jellemzően a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak.
A KiberPajzs-projektben résztvevő intézmények a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.
A téma fontosságát jelzi, hogy a projekt tagjain túl nemcsak az érintett pénzügyi szolgáltatók, hanem további piaci szereplők és szervezetek is figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi ismereteit fejleszteni.
A kormány minden eszközt megragad annak érdekében, hogy megvédje a családokat és a háztartásokat, ez alól a pénzügyi biztonság sem jelent kivételt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviseletében Túri Anikó.
A digitalizáció térnyerésével együtt sajnálatosan a csalások és visszaélések száma is növekszik
– jelezte az államtitkár, kiemelve, hogy minden korábbinál fontosabbá vált a pénzügyi edukáció és a pénzügyi tudatosság fejlesztése, a fogyasztók védelme. Ezt a célt szolgálja a PÉNZ7 és ezt erősíti a KiberPajzs is, amelyhez immár a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is csatlakozik.
Jellemzően a fogyasztók megtévesztése, érzelmi manipulálása révén érnek célt a digitális csalók.
Emellett Túri Anikó javasolja, hogy haladéktalanul jelezzük a pénzügyi szolgáltatónknak, ha valami szokatlant észlelünk. Ha pedig megtörtént a baj és anyagi segítségre szorulunk, áldozatsegítés keretében igénybe lehet venni az Áldozatsegítő Szolgálatot is. Felhívta a figyelmet, hogy a bűncselekmény elkövetésétől számított 8 napon belül van erre lehetőség.
Az MNB részéről Patai Mihály köszöntötte az összefogás új tagjait. A jegybank alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy számos intézmény és a hazai pénzforgalom legnagyobb szereplői közösen dolgoznak azon, hogy a fogyasztók felismerjék és megértsék az elektronikus pénzforgalomhoz kötődő veszélyeket, és azokat megfelelően kezelni is tudják. Ennek érdekében megújították a közel egy éve indított kiberpajzs.hu honlapot, ahol komplett tudástárral, felhívásokkal, érdekes cikkekkel és egyszerű videós üzenetekkel mutatják be a főbb csalási formákat.
Az alelnök bemutatta az MNB nyáron kiadott új ajánlását is, mely számos elvárást támaszt a hazai bankok felé a visszaélések sikeres megelőzése és visszaszorítása érdekében. Ilyenek például a banki visszaélésszűrő rendszerek fejlesztése, a fogyasztói figyelemfelhívó intézkedések és ügyfélvédelmi szabályok hangsúlyozása.
Az MNB kezdeményezésére egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetését is tervezik
– jelentette be a jegybanki alelnök, mindezt a GIRO Zrt.-vel együttműködve teszik. A rendszer valós időben szolgáltat olyan többletinformációkat, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók saját elemzéseiből nem deríthetők ki.
A KiberPajzs-együttműködésben a Bankszövetségen keresztül a kezdetektől részt vett a Magyar Államkincstár, a téma fontossága miatt most önálló résztvevőként is csatlakoztak. A Magyar Államkincstár piacvezető az értékpapír-forgalmazásban, több mint 820 ezer ügyféllel. A kincstár saját és partnerein keresztül értékesített állampapír-állománya meghaladja a 7000 milliárd forintot.
A bűnözők nem a Kincstár rendszereit célozzák, hanem az ügyfeleket, és a sajnos az ügyfelek maguk adják meg adataikat a csalóknak
– fedte fel Bugár Csaba, a kincstár elnöke. A szakember hozzátette, hogy céljuk a kiberbiztonsági tudatosság növelése és az értékpapírszámlák védelme. Kiemelte, hogy a kincstár rendszerei biztonságosak, folyamatosan tesztelik és fejlesztik azokat.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára prezentációja során kiemelte, hogy a kiberfenyegetés a mindennapokban olyan, mint az egészségünk terén a COVID volt; lerohanta az életünket és új szabályokat teremtett.
A kibertér biztonsága a közös védekezés mellett egyéni óvatosságot és tudatos figyelmet követel meg
– mutatott rá a főtitkár, aki szerint ebben a kontextusban „a KiberPajzs a védőoltás”, egy különleges program a virtuális immunrendszer megerősítésére.
Az MNB adatai szerint 2023 első negyedévében a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélések összértéke meghaladta az 1,6 milliárd forintot, míg az elektronikus pénzforgalomhoz (elsősorban átutalásokhoz) kapcsolódó sikeres visszaélések értéke ennek közel a duplája, elérte az 3,1 milliárd forintot. Ugyanakkor kiemelte a Bankszövetség főtitkára, hogy Magyarországon a teljes pénzforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések aránya, még akkor is, ha ezek száma és értéke az első negyedévben tovább emelkedett.
(Borítókép: Túri Anikó. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)