Jeremy Warner, a The Daily Telegraph egyik vezető gazdasági elemzője szerint az Oroszország ellen bevezetett szankciók nagyobb gondot okoznak Európának, mint a Vlagyimir Putyin által vezetett országnak. Az orosz elnököt meglepte a Nyugat példátlan összefogása, és hogy milyen szigorú szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Elképzelhető, hogy a nyugati közvélemény, látva a gazdasági nehézségeket, már a magyar kormány álláspontját osztja.
Vlagyimir Putyin az „oszd meg és uralkodj” elv érvényesülésére számított, nagy valószínűséggel úgy vélte, hogy az Európai Unió tagállamainak egy része olyan mértékben függ az orosz olajtól és gáztól, hogy nem sikerül majd megállapodni az energiahordozókat érintő szankciókról, mert a függésben lévő országok rettegnek az ebből fakadó gazdasági károktól.
Kiderült, hogy Putyin ebben is tévedett, miközben az orosz gazdaság ellenállóképessége is megmutatkozott. A szankciók nem törték meg az oroszok háborús elképzeléseit, miközben rengeteget ártottak Európának – írja elemzésében Warner.
Az újabb tél közeledtével az energiaárak újbóli emelkedésével kell számolnunk. Németországban egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az ukrajnai háborúnak köszönhetően milyen gazdasági nehézségekkel kell még szembenézniük. A német gazdaság egészen olajozottan működött az olcsó orosz energiahordozók miatt.
Mi lesz a gazdaságunkkal? Abbahagyjuk a gyártást és Nagy-Britanniához hasonlóan olyan gazdasággá válunk, amely szinte kizárólag a szolgáltatásokon és a bankrendszeren alapul? Németország számára ez nem egy járható út
– kiáltott fel egy német résztvevő a múlt héten az olaszországi Comói-tó partján megrendezett Ambrosetti Fórumon, amelyen vezető üzletemberek és közgazdászok üléseztek.
Nagyon úgy néz ki, hogy a németek nagy része is egyetért a kérdésfelvetéssel. A Politico legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Alternative für Deutschland (AfD) támogatottsága 10 százalékról 21 százalékra emelkedett, a szélsőjobboldali formáció tagjainak többsége a Putyinnal történő azonnali megegyezést támogatja.
Egy esetleges választáson az AfD megelőzné a jelenleg a koalíciós kormányt vezető Szociáldemokrata Pártot (SDP), és csak 6 százalékkal maradna le a többségi Kereszténydemokrata Uniótól (CDU).
A szankciók okozta károkat tetézi, hogy Németország legnagyobb autóexportpiaca, Kína nagyjából sarokba szorította az akkumulátor-ellátási láncokat, ami azzal fenyeget, hogy Németországot is megelőzi az új generációs elektromos járművek gyártásában.
A belső égésű motorok 2035-ig történő fokozatos kivonására vonatkozó uniós terveket egyre nagyobb aggodalommal szemlélik a bajor és rajnai ipari központokban.
A BMW vezérigazgatója, Oliver Zipse arra figyelmeztetett, hogy az autók sorozatgyártása megszűnhet Európában.
Warner szerint Németország gazdasági nehézségeinek és kihívásainak megoldását tovább nehezítik az Oroszországgal szembeni szankciók. Úgy véli, hogy a környezetvédelmi ambíciók is nehézségeket okozhatnak a német iparnak, elég, ha csak az atomerőművek bezárására gondolunk.
„Az uniós polgárok szkeptikusak a jelenlegi megközelítéssel szemben. Mindenki növekszik az ukrajnai háború által, kivéve Európát. A szankciók nem működnek, ezért diplomáciai megoldásra van szükségünk” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a már említett Ambrosetti Fórumon.
Warner szerint a magyar kormány álláspontja jobban tükrözi az európai közvélemény hangulatát, mint azt az unió vezetői szeretnék.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem az európai támogatás miatt kell aggódnia, sokkal inkább az Egyesült Államok miatt, ahol egyre inkább kérdésessé válnak a katonai segélyek formájában folyósított több tízmilliárd dolláros csomagok.
A már kiutalt 43 milliárd dolláros támogatás a hónap végén lejár, és annak ellenére, hogy Joe Biden látszólag rendíthetetlenül támogatja Zelenszkijt, a segélycsomag megújítása nem tekinthető biztosnak. Zelenszkij azt sem tudhatja, hogy Donald Trump milyen lépéseket fog tenni megválasztása esetén.
Trump már korábban jelezte, hogy azonnal a konfliktus rendezésére törekedne. Orbánhoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy a szankciók többet ártottak a Nyugatnak, mint maga Putyin.
Amíg Putyin azt hiszi, hogy hamarosan egy kevésbé ellenséges lakója lehet a Fehér Háznak, addig egy centit sem fog engedni céljaiból.
Az Európai Unió szerint a szankciók pontosan úgy működnek, ahogyan azt várják tőlük, mert Oroszországot költségvetési és pénzügyi szempontból is destabilizálták, elvágták a kulcsfontosságú piacoktól, és lerontották az ország katonai, ipari és technológiai képességeit.
2022 augusztusától teljes körű embargót vezettek be az orosz szénre, az olaj és gáz esetében csak néhány ország élvez mentességet, de 2025-től lényegében meg fog szűnni az orosz energiahordozók importja.
Warner szerint Putyint megviselik a gazdasági nehézségek és az is, hogy a legokosabb oroszok közül sokan külföldre menekültek. Úgy véli, patthelyzet alakult ki, mert a szankciók ugyanakkor Európa-szerte megélhetési válságot okoztak az elszabaduló infláció és a stagnáló gazdaság miatt, miközben politikailag is egyre inkább megosztó tényezőnek bizonyul a szankciós politika.
Az elemző nem osztja Orbán Viktor álláspontját, amely szerint meg kellene egyezni Putyinnal, de tévhitnek tartja, hogy a szankciók majd megbuktatják az orosz elnököt.
Kit fognak előbb tönkretenni? Putyint vagy Európát? Lehet, hogy szoros lesz a verseny
– írja elemzésében Jeremy Warner.