Több milliárd eurós üzletet generál évről évre az IFA, amely jövőre a 100. születésnapját ünnepelve térhet vissza Berlinbe. Azért a képzeletbeli tortán az idei 99 gyertyát is érdemes volt elfújni a német fővárosban, ahol bebizonyosodott, hogy az elektronikai cikkek távol-keleti óriásai mindent visznek, míg a hagyományos európai gyártók egyre nagyobb bajban vannak. Azt sem árt tudni, hogy az inflációs nyomás enyhülésével és az újbóli gazdasági stabilitás megtalálásával a jövő év második fele hozhatja vissza az organikus fejlődés időszakát a piacra.
Ha szeptember, akkor Berlin és IFA („leánykori” nevén Internationale Funkausstellung), ez idén sem volt másként, a szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek legnagyobb szakkiállításával kezdődött meg az őszi szezon. Ritkán találkozik az ember ilyen energikus és lendületes 99 évessel, elvégre a nagy múltú ipari seregszemlét először 1924-ben rendezték meg. És bár közeledik a centenárium, jövőre mégsem a 100. IFA-nak ad otthont a Berlin Messe, a szakmai vásárt ugyanis a startpisztoly eldördülése után csak 1939-ig trombitálták össze évente, a második világháborút követően, 1950-től egészen 2005-ig csupán kétévente tartották meg, azóta viszont újra minden esztendőben itt mutatják be újdonságaikat a globális piacot uraló gyártók.
A látványelemekben bővelkedő gigantikus standokat végigjárva megállapítható, hogy soha sincs vége a technológiai innovációknak, az élményt mindig van hova fokozni, ugyanakkor az energiahatékonyság legalább olyan fontos szempont, mint a szórakoztatás. Oliver Merlin, az IFA menedzsmentjének vezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy már az idén a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia voltak a kulcsszavak, de várhatóan ezek lesznek jövőre, a 100 éves szakmai vásáron is az uralkodó trendek, kiegészülve a robotizáció minden szinten megfigyelhető térhódításával. Aki dobott csontot a kiállításon a robotkutyának, az pontosan tudja, ezek már rég nem üres szavak.
Az idei IFA-n a világ 138 országából több mint 182 ezren fordultak meg, miközben a 2059 kiállító sorában 350 startup is képviseltette magát. Vagyis ez nemcsak az óriások játszótere, szinte bárki megvillanthatja az oroszlánkörmeit.
Az eseményre ellátogató mintegy 5000 újságíró és influencer sem unatkozott, hiszen a tech szektor 250 nagy embere együttesen 80 órányi tudást, tapasztalatot osztott meg. Mindez szép és jó, de a legfontosabb mérőszám mégis az, hogy az esemény öt napja során lebonyolított 1500 meeting becslések szerint legalább 4 milliárd eurónyi forgalmat generál. Vagyis a tech szektor vezető brandjeinek nem pusztán erődemonstráció vagy presztízs a jelenlét, hanem kőkemény üzlet is.
Ezt mégsem érzi a látogató egy pillanatig sem tolakodónak, hiszen ahogy a McDonald's nem pusztán hamburgert árul, úgy a Coca-Cola is jóval több, mint egy szénsavas üdítő. Ebbe a sorba tökéletesen beleillik a Hisense – vagy éppen az LG, a Samsung –, amely túl a 8k-s lézertévén és az intelligens háztartási gépeken, elsősorban életérzést kínál tálcán, egy olyan közösségbe, klubba enged betekintést, amelynek aztán minél előbb a tagjává akarunk válni. Érdekesség, hogy a kiállításon néhány éve földönkívülinek tűntek az öltönyhöz kényelmes futócipőt húzó távol-keleti topmenedzserek, ma már viszont egyáltalán nem kelt feltűnést ez a párosítás. Kézenfekvő a magyarázat: a Berlin Messe 26 pavilonja összességében több mint 130 ezer négyzetméteren terül el, egy hosszú nap az IFA-n felér egy teljesítménytúrával, öt pedig egy Ironmannel.
Az elektronikai vásár közönsége pontosan tudja, hogy a pandémia és a háború gyors egymásutánban kétszer is hullámvasútra ültette a szektort. Sara Warneke, a GFU ügyvezető igazgatója mégis úgy fogalmazott: a kihívásokkal teli, magas inflációval és alacsony fogyasztói bizalommal terhelt év ellenére a piac újbóli fellendülése már feltűnt a horizonton, közeledik a fordulat.
Ezzel arra is utalt, hogy a legtöbb piaci szereplő árbevételi tervei a pénzromlás dinamikájával összefüggésben értékben teljesülnek, a volumen ugyanakkor elmarad nemcsak az üzleti tervben kitűzött céltól, hanem a bázisidőszaki tényadattól is.
Ehhez kapcsolódóan az előremenekülés fontosságára hívta fel a figyelmet George Csao, a Honor vezérigazgatója, aki szerint a nehezebb gazdasági körülmények mellett is stratégiailag töretlenül az innovációra, a minőségre és a szolgáltatásokra kell összpontosítani. Márpedig a cél az, hogy az intelligens eszközökkel egy mindenki számára elérhető intelligens világba lépjünk be. Fisher Jü, a Hisense vezérigazgatója pedig azt is megállapította, hogy az innováció terén a jelenetvezérelt megközelítés a kulcs, az immár 160 országban megtalálható vállalatcsoport erre alapozza a növekedését. Meggyőződése, hogy a csúcskategóriás tévék és audiotermékek mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységnek a háztartási gépek terén is ugyanolyan szükség van.
Több magyar szakember is jelen volt Berlinben, Füle Norbert, a Gorenje Magyarország ügyvezető igazgatója úgy összegzett az Indexnek, hogy a fogyasztói igényeket maximálisan kielégíti az aktuális kínálat, újat mutatni mindig lehet, de innen érdemben nehéz lesz tovább fejlődni a televíziózás és a nagy háztartási gépek piacán is. A Gorenje hazai leányvállalatának első embere úgy látja, a hagyományos európai gyártók egyre nagyobb bajban vannak, versenyképességi problémákkal néznek szembe, mára a kínai elektronikai termékek ugyanis nemcsak árban jók, hanem minőségben is felzárkóztak.
Véleménye szerint amíg az öreg kontinensen konzervatív megközelítésből a Covid-válságra reagálva visszafogták a kapacitásokat, addig a Távol-Keleten épp ellenkezőleg, fokozták a termelést, így a keresleti nyomásból ők kerültek ki győztesen.
Az ellátási láncok így is akadoztak, a logisztikai költségek emelkedése pedig nagyban táplálta a magas inflációt. Mire az egyensúly visszaállt, jött az orosz–ukrán háború, a fogyasztói bizalom pedig újból megtorpant. Aki a 20-30 százalékos drágulást látja, az Füle Norbert szerint biztosan nem gondol arra, hogy a profitrátájuk békeidőben is legfeljebb 4-5 százalékos, vagyis ebben a szegmensben a forgalmazói oldalt különösen érzékenyen érintheti a megalapozatlan árverseny. Várakozásai szerint 2024 második felére érhet oda újra a piac, hogy ne csak értékben, hanem volumenben is fejlődjön a forgalom. Vagyis még egy év, és visszatérhet az organikus fejlődés korszaka.
(Borítókép. A világ első 8K-s lézertévéje. Fotó: Gyöngyösi Balázs / Index)