Nagyon kedvező és nem várt gesztus a napelemeknél, hogy az éves szaldóelszámoláshoz 2026-ig kitolták a csatlakozási lehetőséget – fogalmazott az Indexnek Kovács István. Az A1 Solar ügyvezető igazgatója mellett számos piaci szereplővel beszélgettünk a jelenlegi helyzetről, ugyanakkor az biztosan leszögezhető: a miniszterelnök szerda éjjel számos rendeletet aláírt, ezzel pedig jó időre tisztáztak rengeteg kérdést a napelemeknél.
„Január elsejétől helyreállítjuk a rácsatlakozás lehetőségét a napelemeknél, ám az ország egész területén továbbra sem lesz erre lehetőség, hiszen nagyjából 7-8 százalékánál a további csatlakozást még nem képes elviselni a hálózat” – ismertette a szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a korábbi bejelentésekkel együtt számos kérdést tisztázott, a bruttó elszámolás kivételével szinte minden agónia feloldódott. A Magyar Közlönyben már megjelent a döntés, amit Orbán Viktor miniszterelnök hitelesített: „a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldóelszámolást alkalmaz”, két feltétellel:
Tehát minden úgy történik, ahogy azt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a legutóbbi videójában bejelentette.
Azon túl, hogy korábban felmerült a lényegesen hátrányosabb havi szaldóelszámolás, az Indexnek a piaci forrásaink úgy értékelték a döntést, hogy „nagyon kedvező és nem várt gesztus, hogy 2026-ig kitolták a határidőt”. Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója azt is hozzátette: bár elsőre érthetetlennek tűnhet, hogy a kabinet miért január elsejére tolta a visszatáplálás feloldását, szerinte ez az időszak már nem sokat számít. Hiszen azon túl, hogy téli hónapok következnek, és alacsonyabb lesz ebben az időszakban a termelés, mint a nyári hónapokban, sokkal fontosabb, hogy 10 évig szaldóelszámolásban maradhatnak az új napelemesek is.
Az Index által megkérdezett más piaci szakértők úgy összegezték a helyzetet, hogy már csak a bruttó elszámolás a kérdés. Ez pedig nagyon összetett téma, és rendkívül nehéz helyzetben találta magát Lantos Csaba minisztériuma, ráadásul számos nehézséget inkább csak örökölt a tárca. Erről az elszámolásról jelenleg nagyon keveset lehet tudni, ahogy a piaci forrásunk ezt körül írta, a legnagyobb probléma, hogy hibrid a magyar piac: egyszerre liberalizált és korlátozott. „A rezsicsökkentés miatt azt nem lehet kijelenteni, hogy piaci alapon működik” – mondta a forrásunk.
Így, ha számolunk, akkor az alábbi kép rajzolódik ki: az országban az áramfogyasztásnál magas a rendszerhasználati díj, ám alacsony az áramnak az ára (Európában az áramnak az ára az egyik legalacsonyabb Magyarországon). Ebből egyenesen az következik, hogy a rezsicsökkentés miatt nagyon nehéz olyan bruttó elszámolást kitalálni, amely lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt megtérüljön a beruházás.
A rezsicsökkentés pedig politikai termék, ettől nem áll el a kormány
– húzta alá a forrásunk. Ha ezt a kabinet nem engedi el, akkor értelemszerűen a bruttó elszámolásban részt vevőket kell valahogy támogatni. Ezt a problémát az Energiaügyi Minisztérium is tudja, hiszen egy másik forrásunk azt is hozzátette, hogy múlt szerdán, amikor a napelemesek egyeztettek a tárcával, a minisztérium határozottan kérte, hogy segítsenek javaslatokkal a bruttó elszámolás kialakításánál. A legnagyobb kérdés, hogy végül mennyiért veszi majd meg a szolgáltató az áramot. Ezzel két, más lapoknál megjelent hírt cáfoltak: egyrészt Lantos Csabáék érdemben egyeztettek, másrészt várják a szakma javaslatait, hiszen nehéz helyzetben vannak.
Bizonyos értelmezések szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb rendeletének értelmében a szeptember 7-e előtti igénybejelentettek a rendszerhasználati díjat a betáplálás és a fogyasztás különbségére fizetik meg. Ám a szeptember 7-e után csatlakozók a betáplálás és a fogyasztás után külön-külön is adósok a díjjal. Erre a kérdésre a szakmai szervek az Index információi szerint már kértek állásfoglalást a szabályozó hatóságtól.
Érdemes Gulyás Gergely szavaira egy picit visszatérni. A tárcavezető most arról számolt be, hogy szinte az ország egész területén januártól feloldják a visszatáplálási korlátozást, csak 7-8 százalékban nem. Az Index korábbi információi szerint az MVM felméréseiben 10 százalékot jelöltek meg problémásnak – ezt később Lantos Csaba is megerősítette. Egyértelmű lett, hogy amikor korlátozták a visszatáplálást országosan, akkor valóban nem volt olyan rossz a helyzet, ahogy azt a kormány várta. A mostani beszélgetéseink alatt ez is felmerült, a szakemberek szerint feltehető, hogy a hálózatokban a legnagyobb probléma Budapesten van:
EGYÁLTALÁN NEM ELKÉPZELHETETLEN, HOGY BUDAPESTEN és/VAGY ANNAK KÖRNYÉKÉN A KORLÁTOZÁSOKat NEM OLDják fel.
Ez részben annak köszönhető, hogy elsősorban az energiaválság kirobbanását követően itt volt az embereknek anyagi lehetősége arra, hogy napelem-beruházásba kezdjenek. Ne feledjük: tavaly rekordév volt a fotovoltaikus teljesítménybővülésben Magyarországon, mintegy 1100 megawattos növekménnyel. Idén mindössze hét hónap alatt a tavalyi egész éves gyarapodással felérő új kapacitás épült ki. Így az idei év garantáltan minden korábbit jelentősen meghaladó csúcsot hoz majd a napelemek terjedésében.
Az agglomeráció folyamatosan terebélyesedik, és ezeknek a házaknak van érdemi lehetőségük – mind anyagilag, mind pedig technikailag – arra, hogy beruházzanak. „Ez a hálózati probléma külön megér még egy cikket, ahol az urbanizációval is foglalkozunk, amellett, hogy megnézzük azt is, hogy az itt élők nagy hányada Fidesz-szavazó” – tette hozzá az egyik forrásunk, ezzel rávilágítva arra, hogy Kocsis Máté frakcióvezető szavaiba miért érkezhetett meg a politika.
Mint ismert, Lantos Csaba energiaügyi miniszter nagyjából két hete rövid videóban jelentette be, hogy változás következik a napelemes rendszereknél: visszamenőleg is hatályosan, jövő januártól – a feltelepítéstől számított – tíz éven keresztül nem éves, hanem havi elszámolásba kerül minden napelemes rendszert üzemeltető személy – fogalmazott akkor a tárcavezető.
Majd kedden Kocsis Máté Facebook-oldalán arra kérte az energiaminisztert, hogy „a brüsszeli döntést felülírva, a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” – zárta bejegyzését a frakcióvezető. Szerdán ennek értelmében az Energiaügyi Minisztérium egyeztetésbe kezdett az iparági szereplőkkel. A mostani döntés ennek fényében születhetett meg.
(Borítókép: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)