Tavaly november óta először nőtt az építőipari termelés éves bázison – derül ki a KSH júliusra vonatkozó adataiból. A szerződésállomány volumenéből azonban arra lehet következtetni, hogy túl korai pozitív képet festeni az iparágról. Ezt erősítette meg az ÉVOSZ elnöke is az Indexnek.
A nyers adatok szerint 3,4 százalékkal haladta meg az építőipari termelés volumene 2023 júliusában az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközléséből. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 8,5 százalékkal nagyobb volt a júniusinál. Tavaly november óta a júliusi az első olyan hónap, ahol növekedést mértek éves bázison.
A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult, az épületeké 11,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 5,0 százalékkal csökkent.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 14,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésében 2,1 százalékkal kisebb volt a termelés. A speciális szaképítés termelése 0,3 százalékkal bővült.
A megkötött új szerződések volumene 7,0 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 11,7 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,5 százalékkal visszaesett a 2022. júliusi bázishoz képest.
Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 24,4 százalékkal elmaradt a 2022. július végitől, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,2 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre vonatkozóké 39,9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipari termelés 5,3 százalékkal csökkent az idei első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest.
Épületek építésére 182 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, ami 12 százalékos volumennövekedést jelent éves alapon részben bázishatás miatt, a szerződésállomány pedig 1329 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 1 százalékkal magasabb állományt jelent az előző évhez képest, így az épületekre vonatkozó megrendelések továbbra is segíthetik az iparágat. Egyéb építmények kategóriában éves alapon 24 százalékos csökkenés után 131 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1295 milliárd forint volt, ami 40 százalékos éves megrendeléstömeg-csökkenést jelent – derül ki az MBH Bank elemzéséből.
Némileg lassult, de továbbra is erőteljes a drágulás, 2023 másoik negyedévében 17,2 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 1,6 százalékkal emelkedtek – tették hozzá.
Váratlan pozitív korrekciót mutatott az építőipar júliusban, ami pozitív hír, főleg a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátások megtámasztását tekintve, azonban a hónapról-hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé csorgó trendjét ez nem fordítja meg – értékelte az adatokat Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Egy havi adat ennek megerősítéséhez nem elégséges, illetve sok esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába való bekerülése is szerepet játszhat.
A meglévő szerződésállományok alapján rövidebb távon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében – és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni, jelentős kiesést jelent az ismert állami beruházási tevékenység visszafogása, és a negyedével csökkenő lakásépítési és felújítási tevékenység. Az építőipar konjunktúrájában már érdemben látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is.
Hasonló húrokat pengetett az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint a pozitív júliusi adatok ellenére a fellélegzés még odébb van. Koji László az Indexnek úgy fogalmazott:
az építésgazdaság egésze jövőre még az ideinél is nehezebb évre számíthat.
„Túl kell élni a jelenlegi szélcsendes időszakot, túl kell élni 2024 végéig, mert azok a feladatok, amik most elmaradnak, 2025–2026-tól elindulnak, az építőiparnak pedig képesnek kell lenni teljesíteni az elé kerülő feladatokat” – tette hozzá.
Az építőipar az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztató iparág, ám a jelenlegi kedvezőtlen piaci helyzet a munkaerőpiacon is nyomot hagyott – a korábbi 380 ezer helyett jelenleg 360 ezer körülre tehető a szegmensben dolgozók száma. Ez a teljes hazai foglalkoztatás 8,1–8,2 százaléka, emellett pedig a GDP-hozzájárulás is jelentős – 6,2 százalék. A teljes építésgazdasági értéklánc pedig 14–17 százalékos súllyal bír a bruttó hazai terméken belül.
Idén 8 százalék körüli visszaesés lehet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat majd a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalékát kitevő iparág nehezék lehet a gazdasági növekedésben rövidtávon
– mondta Horváth András. A kamatok jövő tavaszig várható normalizálódásával azonban stabilizálódhat, majd fokozatosan ismét élénkülhet az iparág egy jelentős szegmensét jelentő lakásépítési kedv. A foglalkoztatottak száma továbbra is kismértékben emelkedik az iparágban és 390 ezerig nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8% körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból, ezzel látványosan felülmúlva a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparág hatékonyságnövelésében rejlő további jelentős potenciált illetve az építőipar szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.
Az MNB legutóbbi iparági felmérésre alapján az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érezhető keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban.