A legjobb megoldás az energiaközösségek létrehozása lenne – mondta az Index megkeresésére Mokry Tamás. A Tiszta Energiák ügyvezető igazgatója szerint már biztos: aki megkezdte a napelemes beruházását, annak haladéktalanul be is kell fejeznie. Nincs mire várni, hiszen minden további feltétel várhatóan a korábbi lehetőségeknél csak rosszabb lesz.
„Akik belekezdtek a napelemes beruházásba – ahol pályáztak, vagy csak igénybejelentés történt –, mindenképpen valósítsák meg, mert a korábbi feltételeknél csak rosszabb jöhet” – így értékelte az Indexnek Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője azt, hogy a hetekben egyértelmű lett: a bruttó elszámolásban az MVM 5 forint/kilowattóráért veszi meg a termelőtől az áramot.
A kérdéseinkre válaszul az Energiaügyi Minisztérium egyértelműen megírta: „a legkorrektebb árazás az, ha az MVM ugyanannyiért veszi az áramot egy napelemes termelő magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja, mondjuk, a paksi atomerőmű által termelt villamos energiát. A napelemes beruházások megtérülésében az átvételi ár fontos tényező ugyan, de nem az egyetlen szempont.”
EBBŐL PEDIG EGYÉRTELMŰEN AZ KÖVETKEZIK, HOGY A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁSBAN AZ ÁLLAM 5 FORINT/KILOWATTÓRÁÉRT VESZI MAJD MEG AZ ÁRAMOT A NAPELEMESEKTŐL.
Mokry Tamás úgy véli, ez alapjaiban rendezi át a napelemekkel kapcsolatos megtérülési időt. Az alábbi kép körvonalazódik: ha azt feltételezzük, hogy a rezsicsökkentés miatt a vételezett áramért 50 forintot fizetünk – súlyozott átlaggal, ahol 2520 kilowattóráig 36 forintért vesszük –, akkor jól látható a tízszeres különbség. És ez nagyjából reális egy normál méretű napelemes rendszer esetén, amelyet egy négyfős család számára alkalmas házban helyeztek el – a helyben fogyasztott mennyiséget 20-30 százalék között becsültük, a maradék kitáplálásra került.
A Tiszta Energiák ügyvezetője szerint jelentősen csökken a mozgástér, így három igazi lehetőség maradt a bruttó elszámolásba kerülőknek:
Az utóbbival azért érdemesebb bővebben foglalkozni, mert még Palkovics László, korábbi energetikáért felelős miniszter is arról beszélt a tél derekán lapunknak, hogy ez a megoldás a jövő. Fontos hozzátenni: az 5 forintos árral az a probléma, hogy ha a napelemes visszatáplál, jelentősen emelkedik a megtérülési idő, ugyanakkor az energiaközösség több energiát fogyaszt, így könnyebb azonnal felhasználni a megtermelt áramot. Ám Mokry Tamás azonnal kiábrándító választ adott:
Az energiaközösségeket meg lehetne csinálni aggregátoron keresztül. Ehhez viszont szükség van az együttes ellátás lehetőségét is biztosítani. Az energiaközösségeknek jelenleg nincs meg a jogi kerete, reméljük, ősszel a parlament elfogadja az ehhez szükséges szabályozást. Szerintem is ennek van igazán jövője, ugyanakkor jelenleg kivitelezhetetlen, mivel nincs meg a szükséges jogszabályi környezet.
Jó példa erre a társasházaknál megfigyelhető elszámolás: itt a közösség csak a közös helyiségek elszámolásában veheti figyelembe a megtermelt áramot, amelyek egy villanyórán vannak.
„Ha azt szeretnék a döntéshozók, hogy legyen folyamatos fejlődés az iparágban, szükség lesz további támogatásokra. Eddig tényleg mesterségesen növekedett a szektor – számos cég átváltott napelemekre, amely előtte akár klímát szerelt –, ám ha bevezetik az 5 forintot, akkor gyakorlatilag a lakossági üzletágat lenullázzák” – hívta fel a figyelmet Mokry Tamás, aki szerint azt is érdemes kiemelni, a vállalati szektor, ahol a termelés egyszerre zajlik a felhasználással, kifejezetten jól járt: itt vannak olyan beruházások, amik PÁR év alatt megtérülnek. Ezt a piacot viszont egy életszerűtlen szabályozás nehezíti.
RÖVIDEBB A MEGTÉRÜLÉS, MERT NEM KELL VERSENYEZNI A REZSICSÖKKENTÉSSEL.
A Tiszta Energiák ügyvezetője szerint ez már csak azért is igaz, mert a családi házaknál hiába kezd elérhetővé válni a technológia az energiatárolásra, pokolian drága. Természetesen minél több energiatárolásra képes egy akkumulátor, annál drágább. Így a fogyasztás és termelés közötti eltérés könnyebben kiegyensúlyozható, de nézzük meg konkrétabban: egy családi ház tetején nyáron egy nap alatt akár 70 kilowattórát is lehet termelni.
Ennek a 70 százaléka elveszne, illetve 5 forintért lenne értékesítve, ha nem lenne tárolás. Ebben az esetben a rendszerhez kellene legalább 50 kilowattóra tárolókapacitás, ugyanakkor egy normál ház nem is tudna mit kezdeni este sem ezzel az energiamennyiséggel. Kivéve a téli időszakot, amikor viszont fűtésre egy hideg napon még kevés is ennyi energia.
„Azt tudom tanácsolni mindenkinek, ha már belekezdett bármilyen formában ebbe a projektjébe, tehát a 100 százalékos támogatásokra pályázott vagy az igénybejelentés megtörtént szeptember 7-ig, mindenképpen fejezze be a rendszer telepítését. Minden feltétel a továbbiakban várhatóan csak rosszabb lesz” – mondta Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője.
Ahogy azt korábban megírtuk, múlt héten összeültek a minisztérium és a napelemes szervezetek képviselői. Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte, több részletkérdésben is egyértelműsítették a kormányzati álláspontot. A tárgyalást így foglalta össze:
Fontos kiemelni: ezek közül a legfontosabb az utolsó pont, ugyanis az államtitkár tisztázza, hogy
A HÁZTARTÁSI NAPELEMEK UTÁN NEM KELL RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAT FIZETNI.
Korábban az Index is úgy értesült, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletének értelmében a szeptember 7-e előtti igénybejelentettek a rendszerhasználati díjat a betáplálás és a fogyasztás különbségére fizetik meg. Ám a szeptember 7-e után csatlakozók a betáplálás és a fogyasztás után külön-külön is adósok a díjjal. Ugyanakkor Steiner Attila egyértelműen tisztázta a helyzetet, és ezzel még egy nyitott kérdést zárt le.
(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)