Rendkívül elkeserítő adatokat tükröz vissza ez európai lakásállomány. Ennek oka főként az alacsony megújulási ráta, aminek hatására körülbelül 80 millió európai lakik az egészségre káros épületben. Magyarországon minden harmadik embert érinti legalább egy beltéri klímához kapcsolódó kockázat. Az épületek energetikai korszerűsítése tehát sürgős cselekvést igényel. Az állami pénzcsapok azonban egyelőre zárva vannak, a lakossági pénztárcák pedig kiürültek.
Konganak a vészharangok a magyar építésgazdaság tornyaiban. Az építőipar helyzetét számos tényező befolyásolja, amelyeknek eredményeképpen a szerényebb teljesítmény és növekedés mellett komoly áremelkedésekkel találkozhatunk. Az építőipari termelés volumene igencsak hullámzó volt az elmúlt években, amihez nagyban hozzájárult a koronavírus-járvány, valamint a világ eseményeinek hatására folyamatosan változó gazdasági helyzet is. Többek között erről is beszélt az Indexnek adott interjújában Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki úgy véli, az építőipar még nem érte el mélypontját.
A szakember szerint ráadásul hiába lesznek pozitív hatással a piacra a kormány energiamegtakarítást szolgáló, épületenergetikai felújításokról szóló lakossági pályázatai, valamint az uniós források esetleges beérkezése, ezek hatásai a legkorábban jövőre mutatkozhatnak meg.
Ahogy az ingatlanpiac sem a legszebb arcát mutatja a jelenlegi válság közepette, szakértők mégis növekedésre számítanak. Az elmúlt évek turbulens nemzetközi eseményeit követő energiaválság 2022-es kirobbanása óta az ingatlanpiacot alapjaiban befolyásolják az energiahatékonysági mutatók is. A számok azt mutatják, hogy a vevők jóval megfontoltabbak, az ingatlanok energetikai jellemzői egyre inkább felértékelődnek, azonban a „nagyon jó állapotúak” helyett mégis inkább csak a „jó állapotú” ingatlanokat engedhetik meg maguknak.
Hiába fontos azonban a korszerűség, a globális lakásállomány állapota nem ad okot a bizakodásra. A hazai lakásállomány több kutatás és felmérés szerint aggasztó állapotban van. A Takarék Jelzálogbank indexe alapján a hazai lakások 90 százaléka elavultnak számít energetikai szempontból, mivel a jelenlegi négy és félmilliós hazai állomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, a teljes energetikai korszerűsítés pedig közel 20 ezer milliárd forintos költséget jelentene. Egy esetleges felújítási hullám nem csupán energetikai, de gazdasági és társadalmi szempontból is pozitív hatásokkal járna, így a beruházási költségek egyértelműen megtérülnének.
Az energiahatékonyság növelése fenntarthatósági szempontból is fontos, hiszen jelenleg az építőipar felelős az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának mintegy 37 százalékáért, 27 százalék pedig az épületek fűtéséből és hűtéséből származik. A lakosság nagy része kiemelten fontosnak tartja környezetvédelmi szempontból az energiahatékony, passzív megoldásokat (például a napelemek), az önellátó házakat, valamint az általános energiahatékonyságot.
Az ilyen jellegű korszerűsítésekre lehet kiváló példa az energiahatékony ablakok beszereltetése, vagy épp a tetőterek beépítése. Utóbbival kapcsolatban, bár a magyarok 42 százalékának van tapasztalata, mégis sokan ódzkodnak attól, hogy beépítsék és élettérként használják: számos régi, rossz berögződés határozza meg ezt a hozzáállást, amin tovább rontanak az elterjedt tévhitek és az információhiány. Arról azonban kevés szó esik, hogy milyen lehetőségek rejlenek a tetőterekben – akár energetikai, pénzügyi, egészségügyi vagy fenntarthatósági szempontból vizsgálva. Ennek ellensúlyozására adta ki első ízben a Velux a Tetőtéri Panoráma címet viselő jelentését, amely számos fontos adatot és tudnivalót tartalmaz, ami segíthet a már beépített tetőterek fejlesztésében, illetve a még nem beépített tetőterek hatékony kihasználásában.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk nyitottabban állnak a tetőtér hasznos élettérré alakításának kérdéshez, mint az idősebb korosztály, pedig a cégcsoport reprezentatív kutatásának adatai is jól mutatják, hogy a legtöbben értéknövelőként tekintenek a beépített tetőterekre, és ezzel az ingatlanpiac képviselői is egyetértenek.
A kutatásban megkérdezettek igen magas része, 42 százaléka élt valaha, vagy él jelenleg is tetőtérrel rendelkező ingatlanban vagy tetőtéri lakásban, ebből csupán 7 százalék az, akinek ez a tér nincs, vagy nem volt beépítve, amikor ott élt. Mindez szintén alátámasztja, hogy amennyiben van tetőterünk, érdemes élni az általa nyújtott lehetőségekkel.
„Amikor egy ingatlan méretét nézzük, akkor fontos különbséget tennünk a nettó és a bruttó négyzetméter között. Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy egy ingatlan esetében a hasznos alapterületnek számító terek mellett előfordulhatnak olyan részek, amik csökkentett értékkel vehetők figyelembe a belmagasság miatt, de a mindennapi életben kihasználható négyzetméterek. Esetenként a tetőterek is beleesnek ebbe a kategóriába, ez azonban nem feltétlen rossz, sőt, ár-érték arány szempontjából kedvező is lehet” – mutatott rá Birkás Roland, az Optima Ingatlaniroda értékesítési vezetője.
A fejlett tetőtér-beépítési technológiák iránti kereslet magas, amennyiben megfizethető áron elérhető.
A korszerűsítők körében nagyon fontosak a tetővel kapcsolatos projektek: 18 százalékuk jelölte meg célként a tetőszigetelést, 17 százalék pedig a tetőfelújítást. Az ablakok szigetelőképessége és energiahatékonysága jelentős hatással van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre:
az energiatakarékos üvegezés akár 60 százalékkal csökkentheti a hőveszteséget, egyúttal a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a közüzemi számlákat.
A fenntartható ablakok beépítésének legfőbb oka az energiahatékonyság (57 százalék), a minőség javítása (54 százalék) és az olyan, gyakorlati problémák elhárítása, mint a záródási problémák, a léghuzat és a szivárgás (40 százalék). Ahhoz, hogy az ablakcsere valóban hatásosan szolgálja a fenntarthatóságot, elengedhetetlen, a jó minőség, illetve az jól megtervezett felújítás.
Megfelelő intézkedésekkel a fűtési energiaigény közel 40 százalékkal is csökkenthető:
a jobban szigetelő ablakoknak és a lejjebb tekert termosztátnak köszönhetően az éves fűtési energiaigény 1330-ról 807,5 kWh-ra (kilowattórára) csökkenthető.
Az ablakok energiahatékonysága különböző hővédelmi megoldásokkal is fokozható. A redőnyök javítják az ablakok hőszigetelését, és az extra szigetelés csökkentheti a fűtési vagy hűtési igényt. A maximális hatékonyság elérése érdekében pedig ma már rendelkezésre állnak olyan automatizált rendszerek, amelyek az ablakok és a redőnyök zárását az időjáráshoz vagy a hőmérséklethez igazítják: használatukkal optimális hőveszteség-csökkentés érhető el.
Összességében tehát elmondható, hogy a magyarok fenntartható otthonok iránti igénye fennáll, ám
patthelyzetet teremt.
Ahogy az Index korábban megírta, utóbbi esetében hamarosan változás léphet fel. Lapunk kérdésére Lázár János korábban úgy nyilatkozott: hamarosan érkezik egy épületek energiahatékonyságát javító állami projekt, ami némiképp ellensúlyozni hivatott a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatási programot, aminek hiánya az építőipari szereplők szerint komoly érvágás az ágazatnak. Kidolgozását az Energiaügyi Minisztérium felügyeli, az energiahatékonysági projekt előkészületeit Lantos Csaba energiaügyi miniszter még júliusban megerősítette az Indexnek.
(Borítókép: Maskot / Getty Images Hungary)