A kormányzati beavatkozások egyrészt megakadályozták az árak megugrását, másrészt pedig a verseny élesebbé tételével és a kötelező akciózás bevezetésével fokozzák a kiskereskedelmi szegmensben az árcsökkentési nyomást – mondta az Index megkeresésre Horváth Diána. A Makronóm Intézet elemzőjével annak jártunk utána, vajon a fiskális vagy a monetáris politika járult-e jobban hozzá az infláció mérséklődéséhez.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken úgy fogalmazott, egy darabig a hagyományos ösvényen haladt a kormány az infláció kezelését illetően, azonban „be kellett látni, hogy ez így nem fog menni”, hiszen „a jegybanknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe”. Az Index által megkérdezett elemzők szerint valóban igaza lehet a kormányfőnek, ahogy abban is:
ha beindul a növekedés, akkor helyreállhat az egyensúly.
Magyarországon ugyanis a fogyasztást terhelő adók vannak túlsúlyban, így pedig ha a fogyasztás beindul, akkor az adóbeáramlás miatt helyreállhat a költségvetési egyensúly. Lapunk már a válság kirobbanása előtt felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak emelkedése miatt olyan recesszió van kialakulóban, amely kínálati sokkhatást eredményez. Ezzel szemben a monetáris politika korlátozott. Tehát az energiaárak robbanása vágtató inflációt és fogyasztási sokkot okozott.
A monetáris politika alapvetően az aggregált keresletre képes hatni eszközei révén, például a likviditás bővítésével növeli a gazdaságban rendelkezésre álló forrásokat, ami élénkíti a hitelezést, és így a fogyasztást és a beruházást. A kínálati oldalra legfeljebb közvetetten képes hatni, az aggregált kereslet ösztönzésével mérsékelheti a kínálati oldal leépülését
– mondta az Indexnek Horváth Diána, a Makronóm Intézet elemzője.
Más elemzések szerint azzal, hogy az infláció már mérséklődött, a magasnyomású gazdaságpolitika lehet a leginkább célra vezető döntés a fiskális oldaltól. Ennek célja – jellemzően pont a válságok után –, hogy olyan húzást alakítson ki a gazdaságban, amely a magasabb foglalkoztatáson és a beruházási aktivitáson keresztül a növekedési képességet is emeli. Erre minden esély adva van, az elmúlt negyedévekben a beáramló FDI a magyar GDP 10 százalékát adta.
Az Indexnek nyilatkozó szakértők rendre felhívják arra a figyelmet, hogy a bérnövekedés nem csak azért fontos, mert javítja az életminőséget, hanem mert a vállalatok végül nagyobb hatékonyságra kényszerülnek. Ugyanis azok a cégek, amelyek kénytelenek magasabb bért fizetni – tehát kialakul egy bérverseny – értelemszerűen több költséggel szembesülnek, így a profitnövelés érdekében a hatékonyság emelésére kényszerülnek.
Ez a magasnyomású gazdaság, azaz a high-pressure economy igazi, ugyanakkor rejtett előnye. Továbbá „egy pici, gazdaságilag nyitott országban nem is lehet kérdés, hogy exportorientált és beruházások által vezérelt gazdaság szükséges” – mondta az Indexnek az egyik szakértő.
Fontos folyamatában vizsgálni a jelenlegi kijelentéseket, amelyek a gazdaságpolitikai szerepelőktől érkeznek. Matolcsy György mondatainak távolabbi kontextusa a legjobban így világítható meg:
Horváth Diána, a Makronóm Intézet elemzője szerint emlékezetes az is, hogy tavaly szeptember 27-én Matolcsy György a jegybank kamatdöntő ülését követően bejelentette: a jegybanki alapkamat mértékét 13 százalékra emelik. Mondván, „ezzel pontot tettünk, lezártuk az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklusunkat, egy jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van”.
Az akkori turbulens gazdasági környezetben a piacok – nem meglepő módon – kedvezőtlenül fogadták ezt a határozott kijelentést, a döntés kockázatait pedig a Makronóm Intézet még aznap elemzői kommentárban részletezte. Ezek szerint a kamatemelési ciklus túl korai leállítása jelentős kockázatot hordoz magában a forint árfolyamát tekintve. Horváth Diána hozzátette:
A forint mélyrepülése kevesebb mint három héttel a bejelentést követően újabb, minden korábbinál drasztikusabb szigorító lépésre késztette a jegybankot. Az irányadó kamatlábat 500 bázisponttal egészen 18 százalékig emelte, és bevezette az egynapos betéti gyorstendereket, amelyek csaknem egy teljes évig velünk is maradtak.
A kamatemelési ciklus kevesebb mint három héttel a leállása után újra folytatódott, csak nem az alapkamat emelésével, hanem egy új eszköz bevezetésével. Annak ellenére, hogy a piacnak mást kommunikáltak. Hiszen a kamatemelési ciklus váratlan lezárását követően a forint számottevően gyengült, ami már a pénzpiacok stabilitását is veszélyeztette.
A jegybank rendkívüli ülés keretében 2022. október közepén érdemben megemelte a kamatfolyosó felső szélét, valamint új eszköz, az egynapos betéti gyorstender bevezetéséről is döntött, melynek kamata 18 százalékon, vagyis az alapkamat szintje felett alakult. Innentől ez a kamat funkcionált effektív kamatként, egészen az idei szeptemberi ülésig.
Ezenfelül a soron kívüli döntés értelmében 2022 végéig a jegybank közvetlenül biztosította az energiakereskedők számára az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb devizalikviditási igényt. Ezt az Északi Áramlat 2 felrobbantása miatti turbulencia is indokolta. Ezt az energiaárak elszabadulása miatt kialakult érdemi folyó fizetési mérleg deficitje indokolta
– mondta az Indexnek Horváth Diána, aki kiemelte, a fenti lépésekkel sikeresen elejét vették a forint további gyengülésének. A devizaigény biztosítását 2022. decemberi ülésén a jegybank meghosszabbította, így az egészen áprilisig elérhető volt.
Idén március-áprilisban megindult a kamatkörnyezet normalizálása a kamatfolyosó felső szélének 450 bázispontos csökkenésével, amit később 100 bázispontos lépésekkel folytatott a jegybank, egészen szeptemberig, mikor is az egynapos betéti eszköz kamata beleolvadt az alapkamat szintjébe. Szeptemberben ezenfelül a jegybanki eszközrendszer egyszerűsítése is elkezdődött.
A Makronóm Intézet elemzője szerint a monetáris politika és az infláció kapcsolatának elemzésekor óvatosnak kell lenni: a monetáris politika hosszabb távon képes kifejteni hatását az inflációra. A 2022. szeptemberi kamatemelési ciklus lezárásakor az infláció már 20 százalék feletti volt, és egészen januárig emelkedett, 25,7 százalékon tetőzve.
Innen indult meg a csökkenés, amely végül júliusban süllyedt 20 százalék alá, augusztusban pedig ismét mérséklődött (16,4 százalékra). „Vagyis az infláció lassul, amelyben részben szerepe van a szigorodó monetáris politikának is, de a fiskális intézkedések is hozzájárultak az infláció letöréséhez” – összegezte Horváth Diána, majd aláhúzta:
A kormányzat a válságra több intézkedéssel is reagált. Kezdetben az árstopok megakadályozták az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok árának megugrását, ami fékezőleg hatott az inflációra. Ugyanakkor előbbi tételek súlya a fogyasztói kosárban alacsony, ezek az intézkedések a szegényebb családok védelmét szolgálták.
Júliusban élesítette a versenyhivatal az árfigyelő rendszerét, amely hat üzletlánc 62 termékéről tartalmaz információt jelenleg. Ezen rendszer élesítése érdemben hozzájárult a verseny fokozódásához a kiskereskedelmi szektorban, amely nyomán
szeptemberben már 54 kategóriában az árak mérséklődése látszott, átlagosan 6,8 százalékkal.
Horváth Diána rávilágított, hogy az élelmiszerárstop augusztusi kivezetésekor a termékek esetében az árak megugrását prognosztizálták, ugyanakkor ezen termékek bevonása az árfigyelő rendszerbe részben megfékezte ezt, például a liszt esetében ötven százalék körüli áresés történt az árfigyelőben rögzített árak alapján, míg a KSH adatai alapján augusztusban havi alapon 11,5 százalékos mérséklődés látható.
Összességében jelenleg még nehéz megítélni, hogy a jegybanki lépések mennyire eredményesek, mivel a jegybank hosszabb távon képes hatni az árak alakulására, szemben a fiskális politikával, ami azonnali beavatkozásokkal segítheti az árak letörését.
nehezíti a konklúzió levonását, hogy a válság kezdetben kínálati eredetű volt, amelyben a monetáris politika követőpályán van – és nem irányítón.
Annyi megállapítható, hogy a kamatemelés hirtelen lezárása olyan piaci turbulenciát okozott, amelyre a jegybanknak később mégis további szigorítással kellett reagálnia. Az is látható, hogy a kormányzati beavatkozások egyrészt megakadályozták az árak megugrását, másrészt pedig a verseny élesebbé tételével és a kötelező akciózás bevezetésével fokozzák a kiskereskedelmi szegmensben az árcsökkentési nyomást.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Szollár Zsófi / Index)