A jegybank honlapján nemrég jelent meg az MNB jelentése az idei első fél évről. Ebben közölték, hogy „2023 I. fél évében az MNB-nek 999,3 milliárd forint vesztesége keletkezett. A legjelentősebb eredménytétel a kamat- és kamatjellegű veszteség volt, melynek emelkedését a csökkenő árfolyamnyereség csak kis mértékben ellensúlyozta. Az MNB számviteli mérlegfőösszege 2023. június 30-án 26 980,8 milliárd forint volt, ami 1 080 milliárd forinttal volt alacsonyabb 2022 végéhez képest”.

Könnyen lehet, hogy ez a veszteség még csak a jéghegy csúcsa. Korábban ugyanis megírtuk, hogy

Ez nagyjából a GDP 2,5-3 százaléka lenne. Azt, hogy pontosan mekkora jelentősége van a jegybanki veszteségnek, ebben a cikkben jártuk körbe korábban.

A most közölt veszteség nem független attól sem, hogy egy hónapja kiderült, a kormány belenyúlna a jegybanktörvénybe. A céljuk az lenne, hogy a jegybanki veszteséget ne az adófizetői forintokból, hanem a jegybank jövőbeli, középtávon várható nyereségéből egyenlítsék ki (az MNB a korábbi években rendre nyereséges volt).

A jegybank és a kormány között eközben az infláció és az árstopok miatt is volt némi csörte az utóbbi időben. Egy hete Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szúrt oda egykori főnökének, Matolcsy Györgynek, majd Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról először a parlamentben, majd egy interjúban, hogy a jegybank képtelen megbirkózni az inflációval (erre Matolcsy György reagált is).