Az év végéig egymás kezébe csaphatnak a magyar kormány tárgyalódelegációjának tagjai és az uniós intézményrendszer döntéshozói. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt jelölte ki célul, hogy ne csak előleget vehessenek fel a nekünk járó EU-s forrásokból, hanem az új ciklus projektjeit is finanszírozhassák azokból. Az ugyanakkor tény, hogy hivatalos tájékoztatás egyelőre nincs Brüsszelből, sajtóhírekre alapozva pedig aligha indul meg magától 13 milliárd euró Magyarországra.
Optimista voltam az elmúlt másfél évben is a tárgyalások menetét tekintve, ezek a sajtóhírek megerősítenek ebben – kezdte doorstep sajtótájékoztatóját Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, miután futótűzként terjedt el a hazai és a nemzetközi sajtóban a Financial Times értesülése, amely szerint Brüsszel november végéig feloldhatja a Magyarországnak járó uniós források egy részét, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást.
Abban bízom, az év végéig mindenképpen megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, amely ténylegesen is lehetővé teszi, hogy hozzáférjünk az uniós forrásokhoz, ne pusztán az előlegekhez, hanem a projekteket is finanszírozni tudjuk
– bocsátotta előre az egykori uniós biztos, akinek a miniszteri portfóliójának meghatározó része az európai uniós források felhasználása. Sietve hozzátette ugyanakkor: tekintettel arra, hogy sajtóhírekről van szó, várják az uniós intézményrendszer oldaláról, hogy megerősítsék, valóban látnak lehetőséget az egyezségre.
„Mi a magunk részéről annyit tehetünk, hogy a legutóbbi, egészen pontosan múlt heti bizottsági kérdéseket a lehető legrészletesebben megválaszoljuk. Mivel ezek már alapvetően technikai jellegűek, reményeink szerint az EU számára is megnyugtatóak lesznek” – folytatta Navracsics, példaként felhozva az Országos Bírói Tanács munkafeltételeinek tisztázását.
A Financial Times cikke szerint a Magyarországnak járó, eddig blokkolt uniós milliárdok rendelkezésre bocsátásának az is a feltétele, hogy a magyar Országgyűlés megszavazza Ukrajna további támogatását. „Semmilyen megkeresést nem kaptunk ez ügyben. Különben is, ezek külön politikai csomagok, amelyek ugyan párhuzamosan folynak, de nem moshatók össze” – válaszolt újságírói kérdésre a szakpolitikus.
Amikor azzal szembesítették Navracsics Tibort, hogy egyre későbbi céldátumokat tűz ki a tárgyalások lezárására, emlékeztetett: amit múlt év végére ígért, az teljesült. Felidézte, hogy minden olyan megállapodás megszületett tavaly decemberig, amit az ötödik Orbán-kormány megalakulásakor, a miniszteri meghallgatásán beharangozott. Nevezetesen: elfogadták Brüsszelben
„Mi június óta készen állunk arra, hogy nyugvópontra jusson a vita, miután májusban elfogadta a magyar parlament azt a törvénycsomagot, amely megoldást jelent a jogállamisági problémákra” – jelezte Navracsics. Hozzátette: jelzésértékű, hogy
maga az Európai Bizottság állapította meg, a közbeszerzési rendszer kifehérítése terén nagyon komoly lépések történtek.
A miniszter úgy összegzett, hogy három operatív program, így a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz), valamint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) esetében továbbra is 55 százalékos felfüggesztés van érvényben, vagyis ezeknél a fennmaradó 45 százalék válhat elérhetővé, minden más programnál viszont a forráskeret 100 százaléka nyílhat meg. Viszonyításképp a TOP Plusz esetében mintegy 2000 milliárd forint a teljes keret, a KEHOP és az IKOP Plusznál pedig egyaránt hozzávetőleg 1500 milliárd.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2023. szeptember 22-én. Fotó: Katona Tibor / MTI)