Elmaradt bevételeink vannak, melyek kisebbik része az alacsonyabb fogyasztásból, az emiatt kieső adóbevételekből, a nagyobbik azokból a tételekből áll, amelyeket az Európai Uniónak kellene átutalnia Magyarországnak – fogalmazott az Index kérdéseire Varga Mihály pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy kedden egyértelművé vált: a kormány 3,9-ről 5,2 százalékra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt.

Lapunknak a tárcavezető leszögezte, az elmaradt uniós forrásoknak két nagy eleme van: az egyik a Magyarországnak jogosan járó források átutalása, amelyek a pénzforgalmi hiányt magasabbra emelték. Ha „az Európai Unió ezeket átutalná, akkor 0,5 százalékkal csökkenne a pénzforgalmi hiány. A másik elem – amit régóta kérünk az Európai Bizottságtól –, a határvédelemre fordított költségek elszámolása, amely ebben a pillanatban 650 milliárd forintnál tart” – húzta alá, majd emlékeztetett: a kormány nemcsak a magyar határt védi.

Többször kértük már Brüsszeltől, legyen tekintettel arra, hogy az illegális migráció fékezésében az olyan országok, mint Magyarország komoly erőfeszítéseket tesznek. Ha ez a pénz beérkezne, közel 1 százalékponttal csökkentené a költségvetés hiányát.

Varga Mihály ezt követően kitért a kiadási oldalra: „Már a legutóbbi ECOFIN-ülésen is felvetettem: szükség volna arra, hogy azoknak az országoknak az esetében, amelyek az orosz–ukrán háború frontvonalában vannak – tehát a szomszédos országok –, a védelmi költségek elszámolására megoldást kell találni. Elértük a NATO-ban korábban feladatnak tekintett 2 százalékos GDP-arányos kiadási szintet, tehát a bruttó nemzeti össztermék több mint 2 százalékát költjük védelmi kiadásokra.”

A kamatszint sem segíti a hiánycél tartását

Varga Mihály kiemelte, a hiánycél módosításában az is szerepet vállalt, hogy az államadósság finanszírozása a jelenlegi magas kamatszint mellett jóval nagyobb terhet jelent. Ez a megnövekedett kiadás a világjárvány előtt a GDP 1,89 százaléka volt, jelenleg azonban már 4 százalékot ér el. „Ebben a kamatkörnyezetben adósságot finanszírozni sokkal nagyobb teher. A kormány ugyanúgy elszenvedi a magas kamatszintet, mint a vállalati szektor. Bár e téren május óta megfigyelhető némi csökkenés, mindez lassan és fokozatosan megy végbe.”

Varga Mihály tisztázta, hogy azért kedden jelentették be a hiánycél módosítását, mert minden év szeptember végéig kell eljuttatni az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) a hiánycélra vonatkozó adatokat. „Az adatszolgáltatásban év végéig szóló prognózist kellett megállapítanunk. Megtehettük volna, hogy ragaszkodunk a korábbi hiányszinthez, ugyanakkor a kabinet a folyamatokat értékelve úgy döntött, hogy a hiánycsökkentés, valamint a növekedési céloknak történő megfelelés közötti egyensúlyt akarja megtalálni” – majd kiemelte:

A be nem érkező bevételek hatására durvábban csökkenthetnénk a hiányszintet és a kiadásokat, de úgy látjuk, hogy a növekedés már az év hátralévő részében, és főleg a jövő évben segít bennünket abban, hogy a hiányt gyorsabban csökkentsük.

A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy a Vodafone, vagy akár a Budapest Airport megvásárlása nem növeli a költségvetés mérlegeit. Pusztán pénzforgalmi változást jelentenek, amikor ezeket az eszközöket megveszi a kormány, de nem hiánynövelő tételek.

Hiszen, ha durván leegyszerűsítjük, akkor az állam pénzeszközei átmozognak a tárgyi eszközök közé: „Számviteli szempontból ezek a tételek nem módosítanak semmit, nem mérlegrontó tételek. Az a gazdaságpolitikai cél fontos, hogy a reptér szervesen kapcsolódjon a gazdaság vérkeringéséhez, és fejlesztések történjenek. Kár lenne most a pillanatnyi helyzet miatt visszafordulni” – mondta.

Fontos azt is kiemelni, hogy földgáztárolókban található földgázt annak ellenére be kell számolni a költségvetési hiányba, hogy azt felhasználták volna. A tavalyi évben volt egy 740 millió köbméteres gázbeszerzés, amit tartalékként vásárolt a kormány. Akkor pánikhangulat volt a globális energiapiacon, senki nem látta pontosan, mi következik.

Ezt meg kellett vásárolni, és ezt a mennyiséget beszerezte a kormány, mindez a GDP 1,2 százalékát jelentette a kiadási oldalon. Az Eurostat ezt bekönyvelte a hiányrontó tételek közé, annak ellenére, hogy nem használtuk fel és vagyontárgyként akár tovább is értékesíthetnénk. Ez is növelte a hiányt, enélkül tartottuk volna a tavalyi, 4,9 százalékos szintet. A gáztárolókban felhalmozott gázkészletet statisztikai szempontból hiányt nem rontó tételnek kellene minősíteni. Természetesen az Eurostat dönt ebben a kérdésben, ezt mi tudomásul vesszük

– nyilatkozta a tárcavezető, aki szerint az idei év második fele már a reálbérek növekedéséről és a kamatszintek csökkenéséről szól. Ez a két hatás együttesen sokat segít majd abban, hogy a gazdaság növekedési pályára álljon, a fogyasztás beinduljon, a beruházások pedig elinduljanak. Hiszen alacsonyabb kamatokkal a vállalkozások is a beruházásokba, fejlesztésekbe tudnak invesztálni.