Index Vakbarát Hírportál

Az év végére nemcsak teljesül Orbán Viktor jóslata, de egy váratlan csavar is lesz benne

2023. október 12., csütörtök 14:08

A magyar miniszterelnök még tavaly októberben nyilatkozta, hogy 2023 végére a kormány egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Az Index kérésére a legmeghatározóbb hazai elemzők elővették a kockás füzetet, és kiszámolták, pontosan mekkora lesz az áremelkedési ütem az idei év végére. Több szakértőnek az jött ki, hogy a jelenlegi értékhez képest csaknem feleződhet év végére az infláció.

Orbán Viktor még tavaly október végén egy rádióinterjúban jelentette be, hogy a kormány célja az idei évben az egy számjegyű infláció. Akkor így fogalmazott: „A kormánynak mindenképpen el kell érnie, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyű legyen”. Mostanra az elemzők szerint ez biztosan valóra is válik, sőt bőven 10 százalék alá kúszik az áremelkedési ütem: decemberben 6-7 százalék lehet, ami a legfrissebb szeptemberi 12,2 százalékos érték közel fele. 

Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs gyorsjelentéséből kedden. Lapunk az ország legmeghatározóbb elemzőit kérte meg, hogy számolják ki, pontosan mekkora lehet az infláció az év utolsó hónapjaiban, illetve jövő év januárjában.

Már októberben teljesülhet az ígéret

A szakértők szerint novemberben már biztosan tíz százalék alatt lesz az áremelkedési ütem Magyarországon.

A kérdés sokkal inkább az, hogy már októberben egy számjegyű lesz-e az infláció

– világított rá lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint ehhez arra van szükség, hogy októberben az átlagos árszínvonal havi alapon legalább minimálisan csökkenjen. A szakértő szerint az üzemanyagok árának most jellemző mérséklődése alapján ez nem zárható ki, de nem is vehető biztosra. Az infláció egy számjegyűre csökkenésében meghatározó tehát a járműüzemanyagok ára, amely augusztusról szeptemberre 3,3 százalékkal emelkedett. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban a Mol vezetőivel és a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével tárgyalt a dráguló üzemanyagokról. A találkozó után a tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy a kormány minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak emelkedését. A miniszter jelezte: havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről.

Nem kérdés: novemberben egy számjegyű lesz

Az év utolsó hónapjaiban és a következő év januárjában az infláció csökkenését jelentős mértékben a bázishatások hajtják, ugyanis a viszonyítási hónapokban érdemben magasabb volt az áremelkedés, mint amit idén (és januárban) várnak az elemzők, ez pedig érdemben lefelé húzza az éves inflációs rátát.

Itt elsősorban a tavalyi év rendkívül magas élelmiszerár-emelkedése és az üzemanyagok árának december-januári megugrása (elengedett ársapka) a magas bázist okozó tényező

– világított rá lapunknak Virovácz Péter. Az ING vezető makrogazdasági elemzője hozzátette, hogy tovább fékezheti az inflációt és egyben kockázatot is jelent, ha a fogyasztás még a vártnál is lassabban áll helyre, vagyis hiába csökken az infláció, a lakosság továbbra sem bízik a tartósan javuló gazdasági környezetben és inkább megtakarít, mint fogyaszt.

Bázishatás az inflációban

Az inflációt – sőt, a legtöbb más makrogazdasági mutatószámot is – mindig viszonyítjuk valamihez: hogyan változtak az árak vagy az ipari termelés az egy hónappal vagy az egy évvel korábbihoz képest. Amihez képest viszonyítunk, azt nevezzük bázisnak, tehát a 2023. szeptemberi inflációnál a 2022. szeptemberi árszintet. Amennyiben valamilyen kiugró változás történt a bázisidőszakban, az befolyásolja azt a képet, amit az azzal való összehasonlítás alapján kapunk. Ha például a bázisidőszakban az ipari termelés valamiért alacsony volt (például a chiphiány miatt tömegesen álltak le a gyárak), akkor a magas termelésnövekedés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mostani termelés nagy volt, hanem csak azt, hogy amihez viszonyítunk, az volt kicsi.

Mit jelent ez az inflációnál? A most szeptemberi jelentős inflációcsökkenés nem azt jelenti, hogy hirtelen olcsóbbá váltak a termékek vagy a szolgáltatások, csak sokkal magasabb az az árszint, amihez hasonlítunk, mint az előző hónapban: tavaly szeptemberben jelent meg az adatokban a háztartási energia árának emelkedése az átlagfogyasztás feletti sokkal magasabb árakkal. Ugyanakkor az alacsonyabb infláció azt viszont jelenti, hogy a tavalyi drágulás már nem ismétlődött meg újra. A bázishatás megnehezítheti a makrogazdasági adatok és így az infláció pontos értékelését. A bázishatás idővel csökken, ha az inflációs szintek viszonylag állandóak, erős kiugró értékek nélkül.

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint az utolsó negyedévben az erős bázishatás mellett a gyenge fogyasztói kereslet is segíthet az infláció csökkenésében, nem csak éves, de havi alapon is. 

Az infláció által 2022-23-ban leginkább sújtott élelmiszereknél előfordulhat nemcsak kisebb mértékű áremelkedés, de kifejezetten árcsökkenés is, ahogy erre már az elmúlt néhány hónapban is volt példa

– világított rá Jobbágy Sándor. Ez logikus, hiszen ha az emberek nem vásárolnak annyit például a boltokban, akkor a kereskedők sem tudnak árat emelni, hiszen azzal elijesztenék a vásárlókat. Regős Gábor szerint az infláció letörését segítik olyan kormányzati intézkedések, mint az árfigyelő vagy az üzemanyag-kereskedőnek adott, régiós szinten kiemelkedően magas üzemanyagár csökkentésére vonatkozó felhívás.

Az olajárak alakulása az elmúlt időszakban felfelé hajtotta az inflációt, mint ahogy a gyengébb forintárfolyam is

– jelezte a Makronóm Intézet vezető elemzője, hozzátéve, hogy e két tényező az, ami nagyon változékonyan alakulhat, és erősen befolyásolhatja az áremelkedési ütemet. „Míg az olajárak alakulása külső tényező, a forint árfolyamát Magyarország is tudja befolyásolni, így az infláció legyőzéséhez erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani” – fogalmazott a vezető elemző.

A következő három hónapban így alakulhat az infláció az egy évvel ezelőtti értékhez képest:

    November (%) December (%) Január (%)
 Equilor Befektetési Zrt.  9-10  7 felett  6 felett
 Makronóm Intézet  8,4  6,9  6,4
 Amundi Alapkezelő Zrt.  8,6 6,9  5,5 
 MBH Bank  8,7  6,3  5 felett
 Concorde Értékpapír Zrt.  8,3-8,9 6,4-7,1   6 körül
 ING Bank  9,3 7,4   6
 Erste Bank  egy számjegyű 7 körül   n.a.

Az éves átlagos inflációt az idei évre minden szakértő 18 százalék körülre várja, ebben nagy eltérések nincsenek. 

A kormányzat láthatóan a fogyasztás élénkítésében gondolkodik, miközben a forint is inkább gyengül az MNB monetáris enyhítése miatt

– mutatott rá lapunknak Árokszállási Zoltán. Az Equilor vezető elemzője hozzátette, hogy a munkapiac továbbra is feszesnek mondható, a gazdasági szereplők is hozzászokhattak a magasabb inflációhoz, miközben a kormány is 10-15 százalékos minimálbér-emelést lát jövőre. Mindezek miatt a dezinfláció (inflációcsökkenés) lassulására számít. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója megerősítette, hogy az infláció mértékét meghaladó béremelés lesz a jövő év elején, illetve a piaci szolgáltatások áremelkedése is ragadós lehet, ami lassítja a dezinflációt.

Suppan Gergelyt arról kérdeztük, hogyan dönthet a kamatokról a jegybank a következő hónapokban.

Októberben tarthat egy szünetet a jegybank, novemberben folytatódhat a kamatcsökkentés, amit az infláció lehetővé tesz, így az év végére 11 százalékra csökkenhet az alapkamat, ami már jelentős pozitív reálkamatot eredményez

– válaszolta lapunknak az MBH Bank vezető elemzője, megjegyezve, hogy a kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, de a tartósan magasabb fejlett piaci hozamok miatt óvatosabban, így tavasztól lassíthatja az MNB a kamatcsökkentések ütemét.

(Borítókép: Index)

Rovatok