A hét elején az izraeli háborús helyzet hírére a forint is gyengült az euróval szemben – jelezte az Indexnek Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. rávilágított: a nemzetközi hangulat romlásával a hét végére tovább gyengült a magyar deviza. Ezzel párhuzamosan az olaj és a gáz ára is emelkedett, egy hosszabb háború jelentős drágulást eredményezhet. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A hét elején az izraeli háborús helyzet hírére a forint is gyengült az euróval szemben. A dollár gyengülése és az amerikai állampapírpiaci hozamok esése miatt ez a hét közepén megfordult, a forint erősödni tudott – jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
A hét végére ismét az eladók kerültek túlsúlyba, ahogy a nemzetközi hangulat ismét romlani kezdett, a forint tovább gyengült
– világított rá a szakértő. Az Equilor vezető elemzője ismertette, hogy az euróval és a dollárral szemben is egy szűkebb sávba látszott beszorulni a forint a héten. Az euróval szemben a kurzus lényegében az 50 napos mozgóátlag felett hullámzott, ami 385,65-nél jelent támaszt. Ellenállás 389 forint körül adódhat. Szombat délben hozzávetőleg 388 forintot ért egy euró.
A dollárral szemben a forint inkább erősödni tudott a héten, ugyanakkor a hét vége felé fordult a helyzet, és a forint újfent inkább gyengült a dollárral szemben. „Meghatározó ellenállási szint 367,80 közelében húzódik, ott meg is akadt a devizapár emelkedése” – állapította meg Árokszállási Zoltán.
A háború hatására az izraeli deviza, a sékel a dollárral szemben hétfőig 2,7, majd csütörtökig további 0,6 százalékot gyengült, vagyis a háború csak viszonylag kis mértékű leértékelődést eredményezett. Ebben viszont közrejátszott, hogy a Bank of Israel gyors és számottevő, 30 milliárd dolláros beavatkozásról döntött, ami megtámasztotta az árfolyamot – jelezte lapunknak Regős Gábor.
A rubel esetében ennél nagyobb leértékelődés történt, amiben közrejátszott, hogy a nyugati államok a szankciók keretében zárolták az orosz jegybank tartalékainak egy jelentős részét, így megakadályozták, hogy effektíven beavatkozzon az árfolyam védelme érdekében
– világított rá a Makronóm Intézet vezető elemzője, kiemelve: emellett Oroszországban a tőkekivonás is sokkal nagyobb volumenű és gyorsabb ütemű volt. Az MBH Bank szerint hasonló forgatókönyvre nem számíthatunk Izrael esetében, mivel ha bevezetésre is kerülnek szankciók a tőkeerős országok részéről, azok pont az ellenkező felet fogják érinteni.
Korábban már rámutattunk, hogy elsősorban Izrael turizmusát érinti közvetlenül a háború, a turisták lemondták az utazásokat, és kérdés, hogy mikor indulhat újra. Rövid távon tehát a háború jelentősen mérsékli az ország turizmusát – illetve a fogyasztás is visszaeshet a nyilvánvaló és észszerű lakossági óvatosság miatt –, a légitársaságok felfüggesztették tel-avivi járataikat – mutatott rá lapunknak az MBH Bank.
„A pandémiától kezdődően az izraeli turizmus alapvetően is gyengélkedik, emiatt az elmúlt években a korábbihoz képest is kisebb részben felelt a GDP alakulásáért; bár az iparágra negatívan hat a jelenlegi konfliktus, a gazdaságra várhatóan kicsi lesz a hatása, amennyiben a harcok rövid időn belül befejeződnek” – ismertette az MBH Bank.
A LEGNAGYOBB PROBLÉMÁT AZ JELENTHETI, HOGY A HÁBORÚ KÖLTSÉGES
– jelezte lapunknak korábban Regős Gábor, elmagyarázva, hogy a kormányzat GDP-arányos hiánya tavaly 2,8 százalékot tett ki. Az idei évre 1 százalékos hiányt terveztek, azonban a bevételek az év első 8 hónapjában elmaradtak a tervezettől, amelyben a háború hatása még nem jelenik meg. Az elhúzódó konfliktus költségvetési terhei az államadósságban is megjelenhetnek, miközben Izrael már eleve az egyik legtöbbet költi a haderejére: az IMF adatai szerint 2022-ben GDP-arányosan 4,5 százalékot. Viszonyításképpen: Oroszország 4,1, az USA pedig 3,5 százalékot.
Izrael fő – alapvetően high-tech - exportcikkeiben, valamint az ezeket felvevő piacokról egyelőre nem érkezett olyan információ, amely bárminemű aggodalomra adhatna okot, és a nyugati országok elkötelezett támogatása révén szinte biztosan nem is fog, de természetesen egy nagyobb közel-keleti háború kirobbanása esetén itt is merülhetnek fel gondok az ellátási láncban – világított rá az Indexnek az MBH Bank.
Hétfő délután jelenik meg a New York-i feldolgozóipari index, kedd délelőtt a német ZEW-index, illetve az amerikai ipari termelési adat.
Kedd reggel Navracsics Tibor beszél egy konferencián, amelyen nem kizárt, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatban új információk hangoznak el
– jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán, ismertetve, hogy szerdán a szeptemberi, végleges EU-s inflációs adat, csütörtökön délután pedig a tengerentúli Philly Fed-index lehet érdekes a forint számára. „Továbbra is fontos lehet mindemellett az amerikai állampapírpiaci hozamok alakulása” – tette hozzá.
Az európai tőzsdék pluszban teljesítettek a héten:
A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan 1,53 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek pozitívan teljesítettek:
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, novemberi határidőre megawattóránként 42,75 eurón állt hétfő délután. A gáz ára 55,27 euróra emelkedett péntek délutánra.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 43,90 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 156,32 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli hordónkénti 87,38 dollárról péntek délutánra 89,47 dollárra nőtt.
Korábban megírtuk, hogy a hét elején a Brent nyersolaj hordónkénti ára 5,2 százalékkal megugrott a korai ázsiai kereskedésben, majd stabilizálódott, és 3,8 százalékkal 87,83 dolláron kereskedtek vele. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj keveréke hétfőn hordónként 89 dollárig is emelkedett, mivel aggodalmakat keltett, hogy a Hamász Izrael elleni támadása növeli a feszültséget az egész Közel-Keleten, és hatással lesz a vezető olajtermelők kitermelésére.
Bár Izrael nem olajkitermelő ország, a világ fontosabb tranzitútvonalai azon a környéken haladnak át.
Az egyik fő útvonalat pedig Irán ellenőrzi, amely valószínűleg ki fogja használni ezt a lehetőséget. Mindez jelentősen megdobhatja az olajárakat, ami még jobban felpörgetheti az inflációt. Különösen Európában. A kiugrások felelevenítették a magas árak újabb elhúzódó időszakától való félelmet, ami a világ számos részén az inflációt táplálná.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Füst látható Ashkelon mögött, Izrael és a Gázai övezet határának közelében, Izrael déli részén 2023. október 13-án. Fotó: Amir Cohen / Reuters)