„A hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, ami körülbelül olyan nagyságrendű egyes kutatók szerint, mint ami 65 millió évvel ezelőtt volt, amikor a dinoszauruszok eltűntek” – figyelmeztet Kandrács Csaba az Indexnek adott interjúban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke felfedte, hogy a jegybank olyan kutatást végez a biodiverzitás védelmében, amelyre több tucat ország kíváncsi. A központi banki vezető szerint a jólét mérését is érdemes újragondolni, ebben segíthet a magyar fejlesztésű Harmonikus Növekedési Index.
Bár a klímaváltozásról már sokat tudunk, más környezeti kockázatoknak is érdemes a mélyére ásni. Ilyen a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, a természeti élőhelyek sokszínűsége, amely az egyik legégetőbb kérdés a klímaváltozás mellett.
A hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, ami körülbelül olyan nagyságrendű egyes kutatók szerint, mint ami 65 millió évvel ezelőtt volt, amikor a dinoszauruszok eltűntek
– jelezte az Indexnek Kandrács Csaba az MNB Zöld Pénzügyi Konferenciáján adott interjúban. A jegybank alelnöke hozzátette, hogy az elmúlt 10 millió évben sohasem haltak ki ilyen gyorsan fajok, mint most. „Eközben rengetegen számolnak be poloskainváziókról és új invazív fajok megjelenéséről olyan területeken, ahol azok nem őshonosak. Ezek mind-mind jelei annak, hogy valami nagy változás zajlik a természetben.”
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy a biodiverzitás csökkenése a gazdaságban is érezteti a romboló hatását. Ezzel kapcsolatban indítottak el az Európai Unió finanszírozásával egy közös projektet az OECD-vel, hogy megvizsgálják, hogyan hatnak a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos kockázatok a pénzügyi rendszerre.
Idén júniusban publikáltuk az első eredményeket, 40 országból 150 szakértő kapcsolódott be, és hallgatta meg ezeket. Kijelenthető, hogy ebben abszolút az élmezőnyben vagyunk, más országok is tőlünk tanulnak
– árulta el lapunknak Kandrács Csaba. A jegybanki alelnök korábban a Közgazdász-vándorgyűlésen rávilágított, hogy a fenntarthatósági szempontoknak a pénzügyekben is meg kell jelenniük, és az emberek gondolkodását is át kell alakítani. A Magyar Nemzeti Bank nagy erőkkel foglalkozik a fenntarthatósággal, ennek részleteit tárta elénk az MNB alelnöke.
Bármilyen szörnyű is az orosz–ukrán háború, pozitív hozadéka is akad, mégpedig, hogy az annak kapcsán érintett országoknak növelniük kell energiahatékonyságukat. Előtérbe kerültek az alternatív energiaforrások is, és aki csak tudta, visszafogta a fogyasztását.
Az orosz–ukrán háború és a nyomában érkező válság hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben 2,2 százalékkal nőtt a globális energiahatékonysági fejlődés üteme, ami az elmúlt öt év átlagának a duplája
– jelezte a konferencián tartott előadásában Kandrács Csaba, hozzátéve, hogy Magyarország energiaimport-függősége jelentős, ezért az energiahatékonyság növelése nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a magyar gazdaság számára is „elemi érdek”.
Az alelnök arra is rámutatott, hogy a hazai épületek energiahatékonysága alacsony, itt is energiahatékonysági fejlesztésekre, például a 850 ezer „Kádár-kocka” megfelelő szigetelésére volna szükség. Az energiahatékonyság „alacsonyan lógó gyümölcs”, gyors eredményeket tudna hozni a gazdaság egésze számára. Az Index kérdésére, hogy a háború alatti energiahatékonysági lépések, mint például egyes túlfűtött lakások hőmérsékletének csökkentése, vajon tartósak-e, vagy a háború befejezése után az emberek visszatérnek a korábbi szokásaikhoz, az alelnök azt válaszolta, hogy bízik a szemléletváltásban, hiszen ez közös érdek.
Kitért arra is, hogy még a háború kitörése előtt indította el a jegybank a nagy sikerű Zöld Otthon Programot, amelynek keretében az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosított a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább a lakossági ügyfelek részére energiahatékonysági beruházásokra. Tavaly szeptemberben azonban lezárult a program, ennek újraindításáról kérdeztük a jegybanki alelnököt.
Nagyon korai és felelőtlen lenne egyelőre azt kijelenteni, hogy mikor indulhat újra a Zöld Otthon Program
– felelte kérdésünkre Kandrács Csaba. Kifejtette, hogy most az infláció a fő ellenség. Ugyanakkor a folyó fizetési mérlegünk javulásának egyik kulcstényezője az energiaárak csökkenése volt. Ma viszont nem jelenthető ki biztosan, hogy a jelenlegi alacsony árszint tartósan így is maradhat, ezen az oldalon sebezhetők vagyunk. „Nem látható egyértelműen, hogy hogyan alakulnak a globális folyamatok.”
Az év eleji, rekordszinten lévő infláció szeptemberre a felére olvadt, az év végére pedig meglehet az egy számjegyű infláció, erre mutatott rá több meghatározó közgazdász is az Indexen. Kandrács Csaba szerint ebben kulcsszerepe van a monetáris és fiskális politikának egyaránt, utóbbi részéről például az online árfigyelő rendszer bevezetése hatásos intézkedés volt.
A jegybank előrejelzése alapján jövőre már 5 százalék lehet az éves átlagos infláció, ugyanakkor Kandrács Csaba szerint „nem dőlhetünk hátra, az árstabilitást tartósan szavatolnunk kell”.
Egyetlen percre sem tévesztjük szem elől zöld, fenntarthatósági céljainkat, de ma minden olyan lépést, ami az árstabilitást negatívan befolyásolná, alapjaiban kell átgondolnunk
– fogalmazott a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy jelenleg is futnak az MNB azon fenntarthatósági programjai, amelyek nem veszélyeztetik az árstabilitást. „Az egyik ilyen a zöld tőkekövetelmény-kedvezményünk, amit a pénzügyi stabilitás erősítésére használunk” – mondta. Ennek lényege, hogy ha a bankok lakossági, vállalati vagy önkormányzati zöldhitelcélokat finanszíroznak, akkor ezekre tőkekövetelmény-kedvezményt kapnak. A finanszírozható területek körét pedig nemrég a következő elemekkel bővítették:
A jegybank reményei szerint a program révén egyúttal olyan adatbázishoz jutnak, amivel sokkal inkább láthatják, hogy milyen dinamikával zöldül a banki portfólió, és ezáltal további lépésekkel tudják majd támogatni a bankok átállási kockázatainak csökkentését.
Kandrács Csaba rámutatott, hogy a világ gazdaságának mérésére sokáig a GDP-t tekintettük az egyetlen és leginkább megbízható mutatónak. Az 1930-as években született meg ez a mérőszám, amely a makrogazdasági szabályozás központi céljává vált. A GDP azonban nem tökéletes, és sok olyan tényezőt nem vesz figyelembe, amely fontos egy ország összteljesítményének mérésében.
A GDP gyorsan vált általánosan elismert mutatószámmá, és jól is tudták mérni. Talán ez a két tényező a sikerének a titka. De már akkor is látszott, hogy nem tökéletes. Sok olyan tényezőt nem ragad meg, ami fontos egy ország összteljesítményének mérésében, például a gazdaság működésének fenntarthatóságát vagy az egészséget
– világított rá a jegybank alelnöke. Nem zárta ki, hogy akár a Közgazdász-vándorgyűlésen bemutatott Harmonikus Növekedési Index (HNI) lehet a válasz a GDP korlátaira. A Makronóm Intézet által kifejlesztett index hat pilléren nyugszik:
„Látva a komplexitását, a Harmonikus Növekedési Index minden bizonnyal árnyaltabban mutatja be egy ország teljesítményét, állapotát, mint a jelenlegi GDP-mutató” – értékelte Kandrács Csaba. György László kormánybiztos szerint az évtized végéig ez az index elterjedhet a világban, és meghatározó lehet. „Örülnék neki, ha ez így lenne.
Egy újabb magyar innovációs vívmány, amiből akár nemzetközi siker lehet”
– reagált a kormánybiztos korábbi felvetésére az MNB alelnöke, utalva a közelmúltbeli magyar Nobel-díjasokra is. Kandrács Csaba szerint az új index sikeréhez nagy szereplők, mint a Világbank vagy az IMF támogatása is szükséges. „Miért ne történhetne meg? Majd meglátjuk” – zárta gondolatait a jegybank alelnöke.
(Borítókép: Kandrács Csaba. Fotó: Magyar Nemzeti Bank)