A szektorra kivetett extra adó és az állami beavatkozások nélkül az infláció a jelenleginél gyorsabb ütemben csökkenhetne – hangzott el az Index kiskereskedelmi körképében. A nagy áruházláncokat arról kérdeztük, mi változott az élelmiszerárstop kivezetése óta, milyen hatással van a működésükre a kötelező akciózás, illetve az árfigyelő. A piaci szereplők egy része arról is őszintén vallott, elmarad-e a várttól az értékesítési volumen.
Új korszak kezdődött az élelmiszer-kiskereskedelemben, aminek az egyik meghatározó eleme az élelmiszerárstop augusztus 1-jei kivezetése. Mint ismert, az intézkedés hatálya alatt
nem lehetett drágábban adni, mint 2021. október 15-én. Később a kör a tyúktojással és az étkezési burgonyával bővült, esetükben pedig a 2022. szeptember 30-i árazás vált irányadóvá. Kiskereskedelmi körképében az Index mindenekelőtt azt kérdezte a nagy áruházláncok képviselőitől, hogy az árstop múltán mit tapasztalni az érintett termékkörök árazásában, illetve értékesítési volumenében.
„Az augusztusi visszaesés után szeptemberben már a mennyiségek enyhe emelkedése volt tapasztalható, termékenként eltérő mértékben” – mondta lapunknak Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője. Hozzátette:
a kivezetést megelőzően ugyancsak érzékeltek enyhe emelkedést a szárazáru árucsoportoknál, illetve a befőzési szezon miatt a cukornál.
A legnagyobb visszaesést mennyiségben a tej szenvedte el, miközben annak árában jelentős emelkedés nem volt tapasztalható.
A korábbi árstopos termékek egy részénél árcsökkenés, másoknál kis mértékű drágulás figyelhető meg, tehát vegyes a kép Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint. „Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy élénk a kereslet irántuk, hiszen mindezek alapvető élelmiszerek, napi termékek” – jegyezte meg a szakember.
A Tesco sajtóosztályán arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a csirkemell és a sertéscomb árazásában augusztus óta rendszeresen az élen járnak, ezt mutatják egyébként az online árfigyelő rendszerében elérhető napi árak is. „Az említett hústermékeket is magukban foglaló ex-árstopos termékek igen kedvező árképzése miatt nagy az érdeklődés, ezért október 12-től korlátozást vezettünk be az egyszerre vásárolható mennyiségekre vonatkozóan. A limit mind a versenytársak korlátozásaihoz, mind pedig a hatósági árak idején engedélyezett mennyiségekhez képest magasabb, és bőven fedezi a háztartások heti igényét” – közölték az Index érdeklődésére a vállalatnál.
A Tescónál alkalmazott mennyiségi korlátozások a következők szerint alakulnak:
| Termék | Mennyiségi korlátozás |
| csirkemellfilé | 6 kg |
| csirke far-hát | 2 kg |
| sertéscomb | 10 kg |
| UHT tej 2,8% | 24 l |
| tojás | 5 doboz |
| finomliszt | 20 kg |
| kristálycukor | 20 kg |
| napraforgóolaj | 20 l |
| burgonya | 20 kg |
Lapunk érdeklődésére az Auchannál arról számoltak be, hogy az élelmiszerárstop kivezetése után a termékek ára le- és felfelé egyaránt mozgott.
Azt látjuk, hogy a hatósági ár bevezetésénél tapasztalt nagyobb mértékű felvásárlási láz csökkent, és a termékek eladása már közelít a korábbi, megszokott szinthez
– állapították meg. Ezt a gondolatmenetet támasztotta alá az is, amit Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője hangsúlyozott. A piac által meghatározott beszerzési árakat követve szabják meg a termékek eladási árát. Az elmúlt időszakban a külső hatások által gerjesztett túlfogyasztás mára visszaállt a korábbi normál működésben megszokott volumenekre.
A kötelező bolti akciózást viszont már június 1-jén bevezették, így ez az intézkedés két teljes hónapig átfedésben az élelmiszerárstoppal fejtette ki hatását. Maczelka Márk emlékeztetett: kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elért élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy 2023. december 31-ig 20 termékcsoportban, heti szinten 15 százalékos engedményt nyújtó akciót vezessenek be.
„A SPAR már a kezdetektől kibővítette a lehetséges kedvezmények körét és számos árucikk esetében akár 20-40 százalékos árengedményt is kínált. A cég emellett akciós stratégiájának részeként május 31-től 300 termék árát rögzítette. A törvényi kötelezettségen túlmenően, a vásárlók érdekében – különös tekintettel a karácsonyi ünnepi bevásárlásokra – a befagyasztott árak október 1-től egészen december 31-ig biztosan maradnak a 2023. szeptember 30-án érvényes árszinten, miután ismét meghosszabbítottuk a promóciót” – jelentette ki a SPAR kommunikációs vezetője, hozzátéve, hogy áruházláncuk hetente csaknem 1000 akciós ajánlattal várja vásárlóit.
Fodor Attila úgy fogalmazott, hogy az árucikkek akciózása a kereskedelem mindennapjaihoz szervesen hozzákapcsolódó gyakorlat. „Talán sosem volt ennyire fontos szerepe mindennek, így mi is rendkívül szerteágazó akciózási gyakorlatot követünk. Egyre több termékkör esetében megfigyelhető, hogy a beszállítók mérséklik az átadói áraikat, mi pedig azonnal reagálunk minderre, mégpedig úgy, hogy az árkedvezményt teljes egészében továbbadjuk a vásárlóknak” – tette hozzá a CBA kommunikációs igazgatója. Úgy véli,
a csökkenő árak megteremthetik annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi forgalom visszaemelkedhessen a korábbi magas szintekre.
A Tescónál megerősítették: a kötelező akciókon túl is számos kedvezményt kínálnak a vásárlóknak. Több mint 600 – piros körrel jelölt – árucikkre tavaly óta árgaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy ezeknek a gyakran keresett, illetve alaptermékeknek az árát alacsonyan tartják. A ma már többségében saját márkás termékeket felvonultató árgarancia-program keretében a társaság vállalja, hogy a versenytársaké alatt tartja a vonatkozó árakat. Ha valamelyik érintett termék másutt mégis olcsóbb, a Tesco visszafizeti a különbözetet. Emellett a hűségkártyával hetente mintegy 20 közkedvelt terméket akcióznak le látványosan, akár 50 százalék feletti mértékben. Az áruházlánc egyébként is épít a „kártyázásra”, a plasztikkal a lapunknak küldött válasz szerint hetente több mint 1000 termék kapható jelentős árkedvezménnyel.
Az állami beavatkozás fő kérdése persze az, hogy milyen hatással van egy vállalat árazási politikájára, mozgásterére, hiszen a kereskedelmi gyakorlatot ismerve feltételezhető, egyébként is lennének különböző árengedmények.
Az Auchannál erről azt mondták, hogy az üzletpolitikájuk hosszú távú, ezért a vásárlóerő megtartását tartja szem előtt. „Nekünk az a célunk, hogy a lehető legtöbb vásárló számára a legjobb ajánlatokat adjuk minden nap. Ennek érdekében eddig is folyamatos akciók és ajánlatok voltak az áruházainkban. Természetesen a központilag előírt akcióknak is eleget teszünk a megadott paraméterek szerint, jól láthatóan és világosan kommunikálva” – jelezték lapunknak. Emellett hétről hétre átlagosan 3000 terméket kínálnak rendkívül kedvező áron, a kedvezmény mértéke esetenként elérheti a 40 százalékot is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatközlése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszer-infláció 15,2 százalékos volt a bázisidőszakhoz képest. Legnagyobb mértékben, egészen pontosan 61,3 százalékkal a cukor drágult, a csokoládé és a kakaó 26,1, a büféáru 26 százalékkal került többe, míg az alkoholmentes üdítőitalok ára 24 százalékkal kúszott feljebb. Ellenben a liszt olcsóbb lett 13,9, a margarin pedig 1,2 százalékkal.
Nem okozott nagy léptékű változást a Penny vásárlói számára a kötelező akciózás kormányzati bevezetése Kazatsay Eszter, a diszkontlánc magyarországi kommunikációs vezetője szerint. Kifejtette, a vevőik több mint 25 éve megszokhatták, hogy hetente új akciókkal várják őket, amelyekről nem csak vásárlás közben, hanem már annak megtervezésekor tájékozódhatnak az akciós újságból. A promóciók szervezésében a szezonalitást is szem előtt tartják, így a vásárlói igényeknek aktuálisan megfelelő termékcsoportokra is kiterjesztik a hétről hétre változó ajánlatokat. Rávilágított, hogy az árazást jellemzően a beszerzési árak és az éppen aktuális piaci trendek határozzák meg.
Július 1-je óta hangsúlyos elem az online árfigyelő rendszer, amelyet a a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több tárcával, így a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal (GFM) együttműködve üzemeltet. A GVH és a GFM kommunikációja szerint az árfigyelővel és egyéb állami intézkedésekkel nagyban összefügg, hogy az élelmiszer-infláció a felére, 30-ról 15 százalékra csökkent. Kíváncsiak voltunk, egyetértenek-e ezzel a láncok, vagy inkább amellett érvelnek, hogy ha a beszállítók csökkentik az áraikat, akkor a kereskedők is lejjebb tudtak menni a fogyasztói árak terén.
A Penny szerint az online árfigyelő rendszer nemcsak a vásárlóknak, hanem nekik is hasznos, ugyanis így nem szükséges külön árfelmérést végezniük a versenytársaknál. Kazatsay Eszter elmondta: a többi diszkontüzletlánc árazási tevékenységét eddig is folyamatosan figyelemmel kísérték, azaz ebben nem hozott újdonságot a rendszer. Az elmúlt időszak adatait megvizsgálva ráadásul úgy vélik, hogy
a szektorra kivetett extra adó és állami beavatkozások nélkül az infláció a jelenleginél is gyorsabb ütemben tudna csökkenni. Hiszen – bár az élelmiszer-infláció szoros összefüggésben van a szállítói árváltozásokkal – a bázis inflációs hatás az infláció csökkenése ellenére továbbra is jelentős mértékű a legutóbbi kétéves időszakot vizsgálva.
Az Auchannál úgy látják, hogy az árverseny a piacon mindig is egy természetes folyamat volt, a szabályozás ennek vált felgyorsítójává. Ha a beszállítók lejjebb viszik az árakat, azzal a kereskedőknek is lehetőséget teremtenek az ár csökkentésére, amire az üzletpolitikájuk szerint törekednek is. A Tescónál hangsúlyozták: árpolitikájuk a teljes élelmiszer-kínálatban az alacsony fogyasztói árak köré épül. Ismertették, hogy ugyanazon termékkör árain mért inflációs adatok is azt támasztják alá, hogy a beszerzési árak növekedéséhez képest az értékesítési áraik emelkedése a július–szeptemberi időszakban 2,8-3,8 százalékponttal volt alacsonyabb, a különbséget pedig a Tesco kedvezményes árak formájában a vásárlóknak adta át.
Miután megismerhettük az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok múlt évi pénzügyi beszámolóit, beleértve a diszkontláncokat, szuper- és hipermarketeket, több helyen azt láttuk, hogy jelentős veszteség halmozódott fel. Éppen ezért az év végéhez közeledve adja magát a kérdés, a lassan olvadó infláció és a reálkereseteknél megtapasztalt lejtmenet miatt előfordulhat-e, hogy idén csak a forintban mért forgalom teljesül, de az értékesítési volumen elmarad az üzleti tervben várttól.
A Tescónál erre úgy reagáltak, továbbra is mindent megtesznek, hogy inflációellenes védőhálójukkal segítsék a háztartásokat a kiadások optimális beosztásában.
Jó karácsonyi szezonra számítunk, ennél részletesebb információt előre tekintve nem tudunk megosztani
– bocsátották előre. Az Auchannál rámutattak: az utolsó három hónap mindig jelentős forgalmat hoz a kiskereskedelmi láncoknak, köszönhetően a közeledő ünnepeknek, de ennek ellenére érezhető az a tendencia, hogy az eladott termékszámok csökkennek, és előreláthatóan ez idén már nem fordul meg.
Azt a Pennynél is elismerték, hogy a szállítói visszajelzések alapján az elmúlt két év alatt szinte minden kategóriában visszaestek a volumenek, ami elsősorban a magas inflációnak tudható be, és előreláthatólag legfeljebb az év utolsó egy-két hónapjában lesznek képesek visszatérni a mennyiségek az előző évi szintre. A csökkenés legfőbb oka, hogy a vásárlók pénztárcájában élelmiszerre költhető összeg nem nőtt az infláció mértékével, és az inflációt a munkáltatók nem tudták a bérnövekedéssel lekövetni. Jelenleg annyit tehetnek, hogy folyamatosan tárgyalnak a beszállítóikkal a kedvezőbb beszerzési árak érdekében, amelyeket a vásárlók felé is érvényesítenek.
(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)