Szerda este Brüsszelbe utazik két magyar miniszter, hogy csütörtökön az Európai Bizottság biztosi testületének tagjaival tárgyaljon – tudta meg az Index. Egyre nagyobb az egyeztetések tétje, a mostani úttól forrásaink azt várják, hogy érdemben közeledjen a két fél álláspontja, vagyis elérhető közelségbe kerüljenek a Magyarországnak járó uniós források.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a hét második felében Brüsszelben tárgyal – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a két tárcavezető szerda este veszi az uniós intézményrendszer székhelye felé az irányt, hogy másnap két uniós biztossal, Johannes Hahnnal és Didier Reyndersszel egyeztessen.
Míg előbbi a költségvetés és az igazgatás területéért felel a bizottságban, utóbbi portfólióját a jogérvényesülés alkotja.
Információink szerint a mostani látogatás kulcsfontosságú lehet a tárgyalások lezárása felé vezető úton. A legutóbbi érdemi fejlemény az volt az ügyben, hogy a Financial Times két hete megírta: Brüsszel november végéig feloldhatja a Magyarországnak járó uniós források egy részét, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Ezt az értesülést az Európai Bizottság később ugyan cáfolta, mindenesetre Navracsics Tibor bizakodva követte az eseményeket.
A területfejlesztési miniszter várakozásai szerint az év végéig egymás kezébe csaphatnak a magyar kormány tárgyalódelegációjának tagjai és az uniós intézményrendszer döntéshozói.
A szakpolitikus azt jelölte ki célul, hogy ne csak előleget vehessenek fel a nekünk járó EU-s forrásokból, hanem az új ciklus projektjeit is finanszírozhassák azokból. Emlékeztetett: a maguk részéről a magyar fél leginkább annyit tehet, hogy a szeptember végi bizottsági kérdéseket a lehető legrészletesebben megválaszolják. Mivel ezek már alapvetően technikai jellegűek, reményeik szerint az EU számára is megnyugtatók lesznek.
Ami a jogállamisági problémakört illeti, azok tisztázása érdekében fontos Bóka János szerepe. Navracsics ugyanakkor ebben a kérdésben úgy nyilatkozott, hogy ők június óta készen állnak arra, hogy nyugvópontra jusson a vita,
miután májusban elfogadta a magyar parlament azt a törvénycsomagot, amely megoldást jelent Brüsszel jogállamisági aggályaira.
Jelen állás szerint egyszerre van távol és közel a cél, elvégre már elfogadta az uniós vezérkar Magyarország vonatkozásában a partnerségi megállapodást, az uniós források felhasználásának keretet adó operatív programokat, valamint a nemzeti helyreállítási tervet is.
Egyelőre három operatív program,
esetében továbbra is 55 százalékos felfüggesztés van érvényben, vagyis ezeknél ellenkező tartalmú bejelentésig a fennmaradó 45 százalék válhat elérhetővé, minden más programnál viszont a forráskeret 100 százaléka nyílhat meg, ha egyezség születik.
A helyreállítási terv, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílhat meg végül Magyarország számára.
ENNEK AZ ÖSSZEGNEK A 48 SZÁZALÉKÁT OLYAN PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁRA FORDÍThatJÁK, AMELYEK SEGÍTIK A KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉT.
További 30 százaléka a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé. Ez tehát az RRF, míg
AZ OPERATÍV PROGRAMOK ESETÉBEN (MFF) A MAGYAR TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL EGYÜTT 14 EZER MILLIÁRD FORINT ÁLL RENDELKEZÉSRE 2027 VÉGÉIG.
Ebből több mint 4000 milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint juthat majd a többi operatív programra.
(Borítókép: Index)