Az átlagnyugdíj ma csak szűkös megélhetésre elég. Az emberek érzik is a gondokat, ám az elmúlt hónapokban ötödével nőtt azok aránya, akik kénytelenek voltak csökkenteni az időskori megtakarításaik összegét.
Bár a K&H Biztosító által megkérdezett emberek 89 százaléka rendkívül fontosnak tartja az öngondoskodást, ám komoly akadályt jelent, hogy a gazdasági helyzet miatt
a válaszadók 78 százaléka kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas korára – ez drámai, 18 százalékos növekedés a 2021–22-es évek arányaihoz.
A válaszadók 47 százaléka pesszimista a jelenlegi anyagi helyzetével, noha 55 százalékuknak emelkedett a bére – ismertette Székely Pálma, a K&H életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.
Tavaly átlagosan 1,8 millió forintot tudtak félretenni az emberek, idén ez csak 1,7 millió forintot tesz ki. Ha csak a megtakarító ügyfelekre szűrjük a megtakarításokat, akkor masszívabb a visszaesés:
a 2022-es 2,4 millió forinttal szemben idén csak átlagosan 2,2 forintot tudtak félretenni,
ami az inflációval felszorozva azt jelenti, hogy még a megtakarítani képes emberek is – reálértéken – több mint 20 százalékkal kevesebb pénzt tudtak idén félretenni.
A válaszadók 59 százaléka úgy nyilatkozott, hogy valamennyi összeget rendszeresen félretesz, ám csak 31 százalékuk az, aki nem csak abból takarékoskodik, ami a hónap végén megmarad, azaz tudatos megtakarítónak számít. Egy év alatt 12-ről 18 százalékra nőtt az esetlegesen félretevők száma, vagyis azoké, akik akkora összeget takarítanak meg, amennyi a hónap végén marad, már amennyiben marad.
A megkérdezettek 63 százaléka véli úgy, hogy túlnyomórészt csak az állami nyugdíjra számíthat öregkorára. Ezen belül figyelmeztető – és összefügg azzal, hogy fogy a megtakarítani képes emberek száma –, hogy a 2020-as 17 százalékról 22 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy vélték, csak az állami nyugdíjra számíthatnak. Mindez annak fényében komoly probléma, hogy az emberek 72 százaléka véli úgy, hogy az államtól kapott juttatás nem lesz elég, 78 százalékuk szerint a pénzkereset miatt dolgozni fog nyugdíj mellett.
További paradoxon, hogy a megkérdezettek ennek ellenére 57 évesen nyugdíjba vonulnának – más kérdés, hogy úgy vélik, 69 éves korukban mehetnek majd nyugdíjba, azaz további korhatáremelésre számítanak. A vélelmezett nyugdíj kapcsán fontos látni, hogy a válaszadók szerint a tavalyi 184 ezer forint helyett
idén már 211 ezer forintot kell ahhoz nyugdíjként kapni, hogy szűkösen meg lehessen élni
– ez az összeg lényegében az inflációval megegyező növekedés. Ám az a tény, hogy a fenti összeg magasabb, mint a 209 ezer forintos átlagnyugdíj, azt jelzi, hogy a nyugdíj ma valójában csak a szűkös megélhetésre elég.