A digitalizációval pénzt lehet keresni, sokan mégsem lépik meg – jelezték a Makronóm Intézet kerekasztal-beszélgetésén a hazai munkaerőpiac meghatározó képviselői. Rávilágítottak, hogy hatalmas előnyt szerez, aki megteszi az első lépéseket, de figyelmeztettek, aki most nem vált jegyet a digitalizációs vonatra, élete lehetőségéről késhet le.
A Makronóm Intézet idén második alkalommal megrendezett Makroszkóp eseményén a munkaerőpiac meghatározó szereplőit ültették egy asztalhoz, hogy felfedjék az üzleti siker receptjét.
A vállalatvezetők kétharmada ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, de csupán 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban
– kezdte a Makronóm Intézet kutatásának bemutatásával Purczeld Eszter, a szervezet vezető elemzője. Ismertette, hogy a hazai vállalkozások nagy része nem alkalmaz élvonalbeli technológiákat, és a munkafolyamatokban a legnagyobb lemaradást a termelésben azonosították. Az elemző szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a vállalkozások az elmúlt időszakban már elkezdték a digitalizációs célú fejlesztéseiket, háromnegyedük túl van legalább egy digitalizációhoz kapcsolódó projekt megvalósításán.
Tatjhy Krisztina, az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért) főtitkára elmondta, hogy digitalizációban sereghajtók vagyunk a DESI-index alapján, pedig a technológiai fejlesztések ma már minden vállalati területen elengedhetetlenek.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, egyben az esemény moderátora rámutatott, hogy a digitalizáció nemzetgazdasági szinten is jelentős GDP-növekedést eredményezhet, de a vállalkozók számára is konkrét, jól megfogható előnyöket kínál, mint például a nagyobb hatékonyság és a kisebb selejtarány. Felvetette a kérdést, hogy vajon miért nem használják ki a magyar kkv-k ezeket az előnyöket, és milyen gátló tényezők állnak a digitalizáció előtt.
Ács István, a Bosch Rexroth ügyvezetője a felvetésre úgy válaszolt, hogy a digitalizáció nem bonyolult, nem „űrtechnológia”, sok esetben a gondolkodás, avagy a mindset a fejlődés legnagyobb korlátja.
A digitalizációval pénzt lehet keresni. Ez egy egyszerű mondat, és ha valaki megérti, hogy a befektetett pénz üzleti előnyhöz juttatja, akkor szerintem mindent elmondtunk. Ehhez viszont meg kell tenni az első lépést
– fogalmazott Ács István, aki egyben a Nemzeti Technológiai Platform társelnöke is. Kettős szerepkörének köszönhetően egyedülálló betekintést nyújtott a digitalizáció kihívásaiba és lehetőségeibe, hiszen vállalkozások garmadájának segített már szintet lépni. A szakember hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nemcsak a technológiáról szól, hanem a gondolkodásmódról, a képzésről és a jó példák megmutatásáról is.
Tajthy Krisztina erre úgy reagált, hogy noha fontos az első lépés, azt többnek kell követnie, és stratégiát kell kidolgozni. Szerinte csak így lehet biztosítani, hogy a digitalizáció valóban pénzt hozzon a vállalatoknak.
Ez egy olyan vonat, amire most még fel lehet szállni, de lehet, hogy a későbbiekben már nem lesz szabad jegy
– erre már Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese mutatott rá. Hozzátette, hogy mindig lesz valamilyen újdonság, ami a cégek és a munkavállalók hatékonyságát növelheti, sőt egyes kutatások szerint új munkahelyeket is teremtenek. Ezért is tartja fontosnak az új technológiák oktatását és elsajátítását.
Tajthy Krisztina bemutatta, hogy az IVSZ és az EDIH hubok (európai digitális innovációs központok) számos ingyenes képzési lehetőséget kínálnak a vállalatok számára. Ezek a képzések rövid idő alatt megismertetik az üzleti döntéshozókkal a digitális eszközök hatékony felhasználásának módjait.
A cél az, hogy a vállalatok rövid távon is javítsák hatékonyságukat és növeljék nyereségüket.
A Bosch-csoport az ipari digitalizációs készségek terjesztése, valamint az edukáció érdekében létrehozott Budapesten egy CU.BE néven futó innovációs élményközpontot, ahol a látogatók megismerhetik az ipari digitalizáció képességeit. A bemutatóteremben élő példákon keresztül mutatják be, hogyan lehet a meglévő gépparkot „felokosítani” különböző szenzorokkal.
Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter világított rá az AI Summiton, hogy a mesterséges intelligencia – számos előnye mellett – a jövőben nemcsak fizikai, hanem szellemi munkákat is megszüntethet. Erről, az AI térnyerésének munkaerőpiaci hatásairól kérdeztük Vajda Viktort a kerekasztal-beszélgetés után. A Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese osztja Nagy Márton meglátásait, tisztában vannak az AI-technológia megjelenésében rejlő kihívásokkal.
A munkahelyek bővítésére ugyanúgy lehetőséget ad a mesterséges intelligencia, mint amennyire bizonyos munkakörök átpozicionálása, digitális megoldásokkal történő kiváltása is elérhetővé válik
– jelezte Vajda Viktor, hozzátéve, hogy ez elsősorban egy olyan kihívás, amelyre építhetünk. Arra számít, hogy bizonyos monoton, a humánum kreativitását kevésbé megjelenítő munkakörök is átalakulnak majd. „Ezáltal új lehetőségek nyílnak meg mind a foglalkoztatók, mind pedig a munkavállalók számára” – állapította meg.
A Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. által működtetett Mesterséges Intelligencia Koalíció közreműködésével kidolgozásra került még a 2020-as évben Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája, amelynek elfogadásáról kormányhatározat is rendelkezett. Nagy Márton az AI Summiton felfedte, hogy 2024-ben érkezik az új magyar MI-stratégia, erről is kérdeztük Vajda Viktort.
Az időközben eltelt három év mind technológiai oldalról, mind pedig a szabályozási környezet változása okán azt irányozza elő, hogy a stratégia 2.0-s verziójára történő felkészülést szükséges volt megkezdeni. Ez a folyamat zajlik, és bízunk benne, hogy a stratégia úgy tud idomulni minden időközben bekövetkezett változáshoz, hogy abból a legtöbb nemzetgazdasági előnyt tudjuk kovácsolni
– mondta lapunknak az ügyvezető-helyettes, célként kijelölve, hogy a mesterségesintelligencia-stratégiával 2030-ra 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést érjenek el a kkv-szektorban, valamint egymillió új, magasabb hozzáadott értékű munkahely is létrejöjjön. Szerinte ehhez mind a gazdaság, mind az állam adatfeldolgozási, adatelemzési képességét növelni kell.
(Borítókép: Elon Musk 2023. január 24-én. Fotó: Marlena Sloss / Bloomberg / Getty Images)