Bármilyen szörnyű is az orosz–ukrán háború, pozitív hozadéka is akad, mégpedig, hogy az annak kapcsán érintett országok növelték az energiahatékonyságukat, azaz olcsóbb lett az energia – jelezte Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke az MNB Zöld Pénzügyi Konferencián. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ugyanannyi energiával magasabb GDP-t érünk el.
„Energetikai körökben az energiahatékonyságot régóta az ágazat Hamupipőkéjének nevezik” – világított rá Kandrács Csaba. Az MNB alelnöke szerint míg az olaj, a szén, a földgáz és újabban a megújuló energiaforrások gyakran kaptak lehetőséget arra, hogy képletesen bálba menjenek, és élvezzék, hogy a média figyelmének középpontjában állnak, addig az energiahatékonyság nagyrészt „otthon maradt és mosogatott”.
Most Hamupipőke is megérkezett a partira. Az energiahatékonyság az elmúlt évben az energetikai átmenet központi színpadára került
– fogalmazott a jegybank alelnöke, rámutatva, hogy az eredeti történetben a tündérkeresztanya szökkenti szárba a változásokat, a való világban viszont egy kibontakozó tragikus folyamat állította reflektorfénybe a főszereplőt, az energiahatékonyságot. Ez Oroszország ukrajnai agressziója és a vele járó energiaválság volt.
Tehát bármilyen szörnyű is az orosz–ukrán háború, pozitív hozadéka is akad, mégpedig, hogy az annak kapcsán érintett országoknak növelniük kell energiahatékonyságukat.
Az orosz–ukrán háború és a nyomában érkező válság hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben 2,2 százalékkal nőtt a globális energiahatékonysági fejlődés üteme, ami az elmúlt öt év átlagának a duplája
– jelezte a konferencián tartott előadásában Kandrács Csaba, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy ugyanannyi energiával több GDP-t állítunk elő. Magyarország energiaimport-függősége jelentős, ezért az energiahatékonyság növelése nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a magyar gazdaság számára is „elemi érdek”. Az energiahatékonyság javulását az egekbe szökő energiaárak, különösen a földgázárak okozták.
Az energiahatékonyság gyakorlatilag olcsóbbá teszi az energiát.
„Ez az érvelés arra késztette a kormányokat, hogy energiatakarékossági kampányokat indítsanak, például az irodák szobahőmérsékletének korlátozására, és olyan hosszabb távú strukturális intézkedésekre ösztönözzenek, mint a gázalapú fűtési rendszerek hőszivattyúkra cserélése” – világított rá a jegybank alelnöke.
Kandrács Csaba kifejtette, hogy az EU-ban a háborús övezet közelsége még gyorsabb energiahatékonysági fejlesztéseket eredményezett. Az energiaintenzitás 2022-re több mint 8 százalékkal javult.
Magyarországra vonatkozóan még nincsenek pontos adatok, de a csökkenés az uniós átlag körül lehetett, mivel a primerenergia-fogyasztásunk 5,5 százalékkal csökkent, és hatéves mélypontra esett, miközben a GDP 4,6 százalékkal nőtt
– világított rá az alelnök, megjegyezve, hogy Európában, így Magyarországon is a javulás egy részét a szerencsének köszönhetjük, ugyanis az enyhébb tél miatt könnyebb volt energiát megtakarítani a fűtésben. Azonban Európában a 2022-es energiahatékonysági javulás – még az időjárási körülmények figyelembevételével is – mintegy 4 százalék körül mozgott.
Az energiahatékonyság javítása elengedhetetlenül fontos Magyarország számára, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól. Júniusban az IEA konferenciáján Magyarország is csatlakozott ahhoz a 45 országhoz, amelyek vállalták, hogy 2030-ig évente 4 százalékkal javítják a globális energiahatékonyságot.
Miért 4 százalék? Mert ez az a pálya, ami összhangban áll a Párizsi Klímamegállapodás hőmérsékleti célkitűzésével
– világított rá Kandrács Csaba, elmagyarázva, hogy egy ilyen mértékű előrelépés a tavalyi 2,2 százalékhoz képest óriási lenne. Ha globálisan sikerül ezt a duplázást elérni, azzal ugyanannyi energiát spórolunk meg, mint amennyit jelenleg Kína használ. „A legtisztább energiaegység az, amelyet nem használnak fel, mivel az energiafogyasztás csökkentése segít elkerülni a üvegházhatású gázok kibocsátását” – fűzte hozzá a jegybank alelnöke.
Kandrács Csaba kifejtette: a nagyobb hatékonyság egyrészt azt jelenti, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kell elégetni az autónkban vagy az otthoni gázkazánunkban. Másodsorban pedig alacsonyabb villamosenergia-igényt eredményez, ami csökkenti az energiatermelésből származó kibocsátást. Klímapolitikai körökben az energiahatékonyság egyre népszerűbb, mivel gyakran ez a legolcsóbb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.
Az alelnök arra is rámutatott, hogy a hazai épületek energiahatékonysága alacsony, itt is energiahatékonysági fejlesztésekre, például a 850 ezer „Kádár-kocka” megfelelő szigetelésére volna szükség.
A Kádár-kockák Magyarország volt kommunista vezetőjéről, Kádár Jánosról kapták nevüket, és jellegzetes tetőszerkezetükkel szerte az országban megtalálhatók. Az 1960 és 1980 között épült lakóépületek a magyar lakásállomány 31 százalékát teszik ki. A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint ezeknek az épületeknek az energiaigénye akár 60 százalékkal is csökkenthető lenne a felújítások révén, ami azonos mértékű üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenést eredményezne, nem is beszélve a csökkenő rezsiszámlákról. Ezenfelül az ingatlanok értéke akár 20 százalékkal is növekedhetne, további előnyökkel együtt, mint az energiaimport-függőség csökkentése és a levegő minőségének javulása.
Az energiahatékonyság „alacsonyan lógó gyümölcs”, gyors eredményeket tudna hozni a gazdaság egésze számára. Az Index kérdésére, hogy a háború alatti energiahatékonysági lépések, mint például egyes túlfűtött lakások hőmérsékletének csökkentése, vajon tartósak-e, vagy a háború befejezése után az emberek visszatérnek a korábbi szokásaikhoz, az alelnök azt válaszolta, hogy bízik a szemléletváltásban, hiszen ez közös érdek.
A jegybankelnök interjúnkban kitért arra is, hogy még a háború kitörése előtt indította el a jegybank a nagy sikerű Zöld Otthon Programot, amelynek keretében az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosított a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább a lakossági ügyfelek részére energiahatékonysági beruházásokra. Tavaly szeptemberben azonban lezárult a program, ennek újraindításáról kérdeztük a jegybanki alelnököt.
Nagyon korai és felelőtlen lenne egyelőre kijelenteni, hogy mikor indulhat újra a Zöld Otthon Program
– felelte kérdésünkre Kandrács Csaba. Kifejtette, hogy most az infláció a fő ellenség. Ugyanakkor a folyó fizetési mérlegünk javulásának egyik kulcstényezője az energiaárak csökkenése volt. Ma viszont nem jelenthető ki biztosan, hogy a jelenlegi alacsony árszint tartósan így is maradhat, ezen az oldalon sebezhetők vagyunk. „Nem látható egyértelműen, hogy hogyan alakulnak a globális folyamatok.”
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2015. október 2-án. Fotó: Sasha Mordovets / Contributor / Getty Images)