A hét elején újra a kamatvágó kardját feni Matolcsy György, kedden pedig lesújt a Monetáris Tanács az alapkamatra, vélik az Indexnek nyilatkozó szakértők. Ez a lépés meghatározó a forint szempontjából is, ugyanis amennyiben a vágás enyhébb lesz a vártnál, az tovább erősítheti a forintot, míg egy nagyobb csökkentés az alapkamat mértékében épp az ellenkező hatást érheti el.
Az infláció visszavonulóra fogta, ezért a Matolcsy György vezette jegybank Monetáris Tanácsa fokozatosan csökkentette az effektív kamatot, amely a legutóbbi döntésnél 13 százalékon már összeért az alapkamattal, ezzel új korszakot nyitva.
Míg az előző kamatdöntésnél minden elemző biztosra mondta, hogy 100 bázisponttal csökkenti a jegybank az egynapos betéti eszköz kamatát, most ilyen iránymutatás nincs, a szakértők előrejelzései is meglehetősen eltérőek:
Varga Zoltán szerint kamattartás esetén a forint akár jelentősebb mértékben is erősödhetne, míg az 50 bázispontos vágás nagyjából szinten tarthatja a jegyzést. „Természetesen egy 100 bázispontos vágás esetén komolyabb forintgyengülés indulna, de ilyen nagymértékű kamatvágásra nem látok esélyt jelenleg” – világított rá az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
Az, hogy az MNB végül lazít-e, és ha igen, mekkorát, abból a szempontból lesz jelzés, hogy mennyire fog a közeljövőben laza vagy szigorú politikát folytatni
– erre már Regős Gábor mutatott rá az Indexnek. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint az MNB csak mérsékelten lazíthat, hiszen a nemzetközi környezet alapvetően még nem a lazításról szól, a Fed például még a kamatemelési ciklusát sem zárta le, a hazánk esetében fennálló kockázati prémiumot pedig meg kell fizetni.
Az MNB több alkalommal hangsúlyozta a megfontolt és fokozatos hozzáállást, az infláció ugyan jelentősen mérséklődött szeptemberben, de még továbbra is két számjegyű növekedést mutat, emellett a globális befektetői hangulat változékonysága is a kivárás mellett szólhat. Az MBH Bank inkább idén novemberben és decemberben vár érdemi kamatcsökkentést a jegybanktól, az év végére 11 százalékra becsülik az alapkamatot. Több tényező is a kamatcsökkentés mellett szól:
A kamatvágás ellen is szólnak érvek:
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a legnagyobb eséllyel a jegybank megpróbál egyensúlyt teremteni a jelenlegi pozitív helyzet és a kockázati környezet között, amelynek eredményeként végül 50 bázispontos kamatvágás mellett dönthet. Hiszen a hosszabb távú inflációs kockázatok és a rövid távú geopolitikai kockázatok együttese nem mutat egyértelmű javulást.
Az izraeli–palesztin háború egyre csak fokozza a nyomást.
A szakértő ugyanakkor könnyedén elképzelhetőnek tartja, hogy az év végére akár már 7 százalék alá is süllyedhet az éves bázisú inflációs ráta, így a 2023. évi átlag 17,8 százalék körül alakulhat. Ehhez az új inflációs pályához kapcsolódóan pedig a korábban vártnál nagyobb kamatvágást társít.
Virovácz Péter szerint nem elhanyagolható a lehetősége ugyanakkor annak sem, hogy 75 bázisponttal csökkentse végül az irányadó rátát a monetáris testület. Erre akkor lát lehetőséget, ha a forint tovább erősödik.
Jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy a magyar fizetőeszköz meglepően jól állja a sarat
– jelezte lapunknak a szakértő, hozzátéve, hogy az elmúlt héten brutálisan emelkedő fejlettpiaci kamatkörnyezet ellenére a 390 közeli szintekről a 380 közeli szintek felé mozgott az árfolyam. „Összességében tehát elmondható, hogy mintha felvértezte volna magát a forint a külső sokkokkal szemben” – fogalmazott Virovácz.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a legfrissebb hírek, miszerint egyre közelebb kerülhet Magyarország az uniós források legalább részbeni lehívásához, már önmagukban eltántorították a befektetőket attól, hogy a forint ellen fogadjanak, vagyis shortolják azt
– világított rá az ING vezető közgazdásza, aki szerint a lengyel választás kimenetelét is úgy fordította a piac, hogy beszűkült a magyar kormány mozgástere, ami még inkább a kompromisszum és a megállapodás irányába viheti Budapestet. Mindezeket figyelembe véve ezeket a körülményeket úgy is olvashatja a jegybank, hogy a kockázati környezet – a kihívások ellenére – mégiscsak kedvezőbb irányba változott. Egy ilyen olvasat esetén pedig – amikor az agilis (adatvezérelt) monetáris politika találkozik a megfelelő körülményekkel, akkor ki is használja azt.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)