Az idei év első nyolc hónapjában mintegy 60 százalékkal kevesebb hitelt folyósítottak a bankok, mint az előző év azonos időszakában. A lakáshitelek magas kamatai érthetően sokként hatottak az ingatlanvásárlókra, a kormány és bankszektor közös lépése pedig kevésnek bizonyulhat a hitelezés fellendítéséhez.
A magas hitelkamatok erősen visszafogták az ingatlanpiacot az elmúlt egy évben, de most némi enyhülés következhet be az önkéntes kamatplafon hatására, ugyanakkor a 7 százalék környéki kamatszintek még egy kicsit messze vannak a szakértők szerint ideálisnak tekintett állapottól.
Ha a számokból indulunk ki, akkor azt látjuk, hogy
az idei év első nyolc hónapjában több mint 60 százalékkal kevesebb hitelt folyósítottak a bankok, mint 2022 augusztusáig, illetve azt is, hogy utoljára 10 éve volt ilyen alacsony a lakáshitel-szerződések száma.
De az ingatlanközvetítők szavai alapján sem fényesebb a helyzet. „Annyira megemelkedtek a lakáshitelek kamatai, hogy az már sokként érte az ügyfeleket, és a magasra kúszó ingatlanárak mellett ezek hatására teljesen ledermedt az ingatlanpiac” – értékelte az elmúlt egy év ingatlanpiaci eseményeit az Indexnek a Balla Ingatlan.
Míg korábban sokan a lehetőségeikhez képest drága ingatlanoknál a hitelfelvétel eszközéhez nyúltak, az elmúlt hónapokban ez nem volt jellemző. A hitelfelvétel a magas kamatok miatt minimálisra csökkent, a legtöbb ingatlan-adásvétel készpénzes vásárlás útján történt.
A hitelfelvételben gondolkodók jelentős része a megemelkedett kamatok mellett már nem akart vagy tudott hitelt felvenni, hiszen közel duplájára emelkedtek a törlesztőrészletek a korábbiakhoz képest.
De nem csak a hitelfelvételek száma, hanem az átlagos hitelösszeg is nagyot csökkent: a korábbi 20 milliós átlag helyett inkább csak 10-15 millió forintos hitelekről beszélhettünk. Új építésű ingatlanok esetében lehetett inkább kisebb mértékű csökkenéssel találkozni, itt az átlag 20-25 millió forint között alakult – mutattak rá az ingatlaniroda szakértői.
Az elmúlt időszakban a fiatalok szinte csak támogatott hiteleket vettek igénybe, mint a csok és/vagy a babaváró. És míg korábban a vevők a vételárnak akár 70-80 százalékát is hitelből finanszírozták, az elmúlt hónapokban inkább csak 20-40 százalékos aránnyal lehet találkozni.
Az elmúlt évben tapasztalható ingatlanpiaci visszaesés oka elsősorban a magas infláció és kamatszint volt, mely érintette a lakáshiteleket is. A hitelfelvétel ugyanis ilyen kamatok mellett nagyon »keserves«. Amíg a hiteleknél nem történik változás, addig nem nagyon lehet számítani arra, hogy élénkülne az ingatlanpiac
– mondták.
Arról, hogy a csökkenő kamatok ténylegesen mennyire mozdítják meg a befagyott ingatlanpiacot, egyelőre viszont még korai beszélni, annál is inkább, mert az ideálisnak tekintett 6 százalékos, illetve az alatti, „csábító” szintek még nem érkeztek meg. Az ingatlaniroda várakozásai szerint fellendülés az optimista várakozások szerint is legfeljebb csak 2024 második negyedévében várható.