A kormánynak és jegybanknak kéz a kézben kell dolgoznia az infláció leszorítása érdekében – nyilatkozta Járai Zsigmond. A volt jegybankelnök és pénzügyminiszter szerint az Európa-rekorder magyar fogyasztóiár-emelkedésben a nemzetiközi helyzet, az orosz–ukrán háború, valamint az energiaárak alakulása mellett hazai tényezők is szerepet játszottak. Sajnálatát fejezte ki, amiért korábban nem sikerült bevezetni az eurót, szerinte az euróövezetben könnyebb helyzetben lenne a magyar gazdaság.
A magas infláció a magyar gazdaság legnagyobb problémája – mondta a növekedés.hu-nak adott interjújában Járai Zsigmond. A korábbi pénzügyminiszter és jegybankelnök, jelenleg miniszterelnöki megbízott szerint a fogyasztói árak annak ellenére magasak, hogy „áldozatokkal már sikerült csökkenteni”.
„Az inflációt csak nagyon nagy áldozatok árán lehet leszorítani. Ehhez a kormány és a jegybank együttes munkája szükséges. Mindenkinek el kell látni a saját feladatát” – fogalmazott, hozzátéve: ez azért nem könnyű, mert a kormány politikai célokat követ döntései nyomán, míg a nemzeti bank nem. Szerint év végére meglesz a kormány által kitűzött egy számjegyű infláció, ám ez még mindig elég messze lesz a jegybank által kitűzött 3 százalékos céltól.
Járai szerint az Európa-rekorder magyar infláció mögött a nemzetközi helyzet, az orosz–ukrán háború hatásai, illetve az energiaválság húzódik meg okként, ám hazai tényezők is szerepet játszanak a pénzromlásban. Kitért az eltúlzott állami beavatkozásokra. Rámutat, hogy a különadók, az állami támogatások, valamint az ársapkák olyan tényezők, amelyek hozzájárultak a fogyasztói árak elszállásához.
Szerinte ezek az intézkedések torzítják a piaci versenyt, így növelik az inflációt. Épp a piaci versenyt kellene növelni, aminek árcsökkentő hatása van.
A volt jegybankelnök szerint az állami beavatkozás kétélű fegyver. Különleges helyzetben szüksége lehet rá, ám óvatosan kell kell bánni vele, mivel „már középtávon is kontraproduktív a szabad piac és verseny korlátozása”.
Emellett szerinte könnyebb helyzetben lenne az ország, ha forint helyett eurót használnánk.
A Covid-hatást ellensúlyozó költségvetési kiadások és monetáris lazítás mellett az euró hiánya is hozzájárult az inflációhoz. Sajnálom, hogy 2007-ben az akkori célkitűzések ellenére nem sikerült bevezetni az eurót, és sajnos azóta sem. Ha most az euróövezethez tartoznánk, könnyebb helyzetben lennénk. A jegybank is, és a költségvetés is
– fejtette ki. Szerinte többször kellene beszélni az euróbevezetés előnyeiről. Több elemzésnek kellene születni a közös európai valuta előnyeiről, ne csak arról beszéljünk, hogy miért nem lehet bevezetni Magyarországon az eurót.
Járai Zsigmond szerint nehéz belelátni az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktusba, de tény, hogy a magyar gazdaságnak nem tesznek jót az olyan ütközések, mint amilyenek az EU vagy épp a NATO kapcsán fennállnak. Az uniós pénzekre ráadásul óriási szükség lenne, tekintve, hogy a magyar éves GDP 3-5 százalék teszi ki.
Az egykori tárcavezető szerint az uniós támogatás hiány mellett
a költségvetés szerkezete sem segíti a kilábalást, sok az állami kiadás, és nagy a deficit. Óriásiak az államadósság kamatterhei, és hatalmas pénzeket emészt fel a rezsitámogatás. Túlzottan sokat költünk az állam fenntartására és a gazdasági támogatásokra, így nagyon kevés forrás marad az oktatási és az egészségügyi kiadásokra, amelyek pedig hosszabb távon nélkülözhetetlenek az egészséges gazdaság és társadalom kiépítéséhez. Ha azonban az uniós tagországok gazdasági teljesítményét nézzük, akkor nem állunk rosszul, a középmezőnyben foglalunk helyet. A GDP ugyanakkor nem teljesen tükrözi a hazai életszínvonalat, jóllétet
– hangsúlyozta, hozzátéve: érdemes tehát az egy főre jutó fogyasztás felé fordítani a figyelmet, mivel az jobban tükrözi az életszínvonalat, abban pedig lefelé csúszunk.