Messze a legmagasabb árat fizették az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók a villamos energia áráért, ennek okai között a cégek fix áras szerződései és a rezsicsökkentésből adódó megdrágult energiakereskedői ajánlatok is szerepelnek.
Az európai szinten is kimagaslónak számító, magyar cégekre vonatkozó villamosenergia-árak okai között szerepel, hogy jelentős részüket a tavaly év végén kötött fix áras szerződéseik kötik, így nem tudták kihasználni a piaci áramárak esését, versenyképességi hátrányba kerültek. Az Eurostat adatai azt is mutatják, hogy a vállalati gázárak is megugrottak az idei első félévben, több fogyasztási kategóriánál elérve az európai élmezőnyt – írja a Portfolió.
Az első félévi lakossági és nem lakossági gáz- és áramárak szeptemberi adatai rávilágítanak, hogy az átlagfogyasztásig az Európai Unió legalacsonyabb gáz- és áramárát fizetik a magyar háztartások; az átlagfogyasztás felett 20 százalékkal az áramár továbbra is a legkisebb, a gázár a második legalacsonyabb a rezsicsökkentési rendszernek köszönhetően.
Ugyanakkor a kisebb és közepes cégek magas felhasználói árához a tavaly ősszel magas áron megkötött gázszerződések vezethettek, továbbá a megemelt Robin Hood-adó, a jelentős szabályozói kockázat és a rezsicsökkentésből adódó finanszírozási kihívások által megdrágult energiakereskedői ajánlatok. Ráadásul a vészhelyzeti ellátás (amire a kormány kötelezte őket, így kiestek a védett körből) is magasabb gázárakat jelentett a legkisebb vállalati és intézményi gázfogyasztók körében, miközben a piaci gázárak csökkentek.
A nem lakossági villamos energia ára is minden fogyasztói sávban nőtt az idei első fél évben, mint írják: a legmagasabb árszintet a legkisebb fogyasztók körében érte el. A szabályozási és adózási döntések komoly költségnövekedést okoztak a 20–2000 megawattóra éves fogyasztású vállalkozásoknak, intézményeknek. De a közepesen nagy magyarországi áramfogyasztóknál a villamos energia nettó átlagára az idei első fél évben messze a legmagasabb érték volt az összes tagállam között. Ez a nagyobb fogyasztási kategóriában is igaz (20–70 ezer megawattóra közötti éves fogyasztás).
Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, míg néhány héttel ezelőttig jellemzően nőtt a gáz ára az európai tőzsdéken – amit elsősorban a világpolitikai eseményekkel, illetve a közelgő téllel lehet magyarázni – megfordult a tendencia. A változás azzal magyarázható, hogy egy előrejelzés szerint november elejéig bezárólag melegebb lesz az időjárás, mint átlagosan. De a gázra bevezetett uniós ársapka is közrejátszhat.
Az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb kérdéssé vált a tiszta energiára való átállás, ezt a törekvést az utóbbi évek energiaválsága tovább erősítette. Az Index erről szóló cikkét itt olvashatja.