Nem emelkednek tovább országos átlagban az ingatlanárak, ez azonban várhatóan nem marad így hosszú távon. A városi lakások árváltozásánál a nyugati országrészben és a fővárosban mérték a legnagyobb áremelkedést, ráadásul az elmúlt egy-másfél évben csökkent az ingatlan-adásvétel.
A lakásáraknak most inflációcsökkentő hatása volt a magyar gazdaságra: országosan megállt az ingatlanok áremelkedése, mert az eladók nem tudtak lépést tartani az inflációval – írja az Economx.
A lakásárak a második negyedévben országos átlagban fél százalékkal emelkedtek az előző időszakhoz képest: így kilenc év után először kerültek negatív tartományba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásárindexének adatai alapján.
Eszerint éves szinten 18,5 százalékkal mérséklődtek a lakásárak.
Sajnos azonban hosszabb távon várhatóan pont emiatt emelkedni fognak az árak. Miközben a bérek többsége nem követte az áremelkedést.
Legnagyobb mértékben a községekben nőttek a lakásárak, ott 2,5 százalékos volt az emelkedés egy negyedév alatt, ezzel megállt a szektorban három negyedéve tartó árcsökkenési folyamat.
Éves szinten ez 8,1 százalékos csökkenést jelentett. Mint írják, hasonló visszaesésre utoljára 2009 végén, valamint a Covid-járvány idején volt példa.
Budapesten a második negyedévben mérséklődő ütemben, 1,1 százalékkal nőttek a lakásárak, a vidéki városokban pedig átlagosan 1 százalékkal kerülnek többe az ingatlanok.
A nominális éves lakásár-dinamika ezzel 4,9 százalékra lassult a fővárosban, míg a vidéki városokban éves összevetésben 9,5 százalékról 1,1 százalékra lassult ez a mutató.
A városi lakásoknál a nyugati országrészben és a fővárosban mérték a legnagyobb áremelkedést (körülbelül 5 százalék). Az árakban jelenleg a főváros és környéke, a nyugati határhoz közeli települések és a Balaton környéke vezet, ugyanakkor a keleti országrészben Debrecenben is viszonylag magas az ingatlanok négyzetméterenkénti ára.
Az elmúlt egy-másfél évben egyértelmű csökkenést tapasztaltak az ingatlan-adásvételek terén: a bizonytalan gazdasági környezet és a magas hitelkamatok sokakat elbizonytalaníthatnak.
A gyors ingatlanár-emelkedés a kevés megtakarítással rendelkezők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők mellett a fiatalokat az átlagosnál is súlyosabban érinti. Őket segíti az MNB a fiatal elsőlakás-vásárlókra vonatkozó 90 százalékos hitelfedezeti mutató (HFM) limitjének bevezetésével.
Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökken az önerő minimummértéke a lakáshiteleknél.
Az elsőlakás-vásárlók támogatása mellett a kamatok csökkenésnek indulása is pozitívan hathat a lakáspiacra.