A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max+ keretében eddig közel 42 ezer kérelem került befogadásra, 1700 milliárd forint értékben – közölte hétfőn a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az idei évben minden eddiginél több forrás került kifizetésre, ezért a kormány arról döntött, hogy a támogatásokra rendelkezésre álló forrásokat további 40 milliárd forinttal bővíti.
A kormány döntött a Széchenyi Kártya Programról: jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra marad érvényben, azaz 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára. A kormány határozata szerint mintegy 1400 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásra nyílik lehetőség, az alábbi termékstruktúrában:
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak döntő részét, azaz több millió család megélhetését biztosítják. Ezért a kormány elkötelezett a szektor versenyképességének fokozása és a kkv-k megerősítése mellett.
2023 az infláció letörésének az éve, 2024 pedig a gazdasági növekedés helyreállításáé
– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy ebben jut jelentős szerephez a Széchenyi Kártya Program is, hiszen a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal és a kamatstoppal együttesen 2023-ban mintegy 1,5 százalékos GDP-növelő hatással rendelkezik. Korábban a Makronóm Intézet elemzésében részletezte, hogy az egyes kormányzati intézkedések milyen mértékben növelhették a hazai gazdaság teljesítményét. A miniszter rámutatott, hogy a vállalkozásoknak kettős transzformációt kell végrehajtaniuk, azaz zölddé és digitalizálttá kell válniuk amellett, hogy tovább növelik hatékonyságukat és termelékenységüket.
A gazdaságfejlesztési miniszter megjegyezte, hogy „a háború, valamint az elhibázott és káros szankciók nem csak rekordmagas energiaárakat és szankciós inflációt eredményeztek, de azok következményeként megromlott a finanszírozási környezet” is,
a hitelek brutálisan megdrágultak.
A tárcavezető szerint a vállalkozások csak rendkívül magas, kigazdálkodhatatlan kamatok mellett jutottak volna forrásokhoz, amennyiben a kormány nem biztosított volna célzott, állami kamattámogatott hiteleket. „Mindez hozzájárult a gazdaság versenyképességének megőrzéséhez, a munkahelyek, a családok megvédéséhez is” – írja közleményében a gazdaságfejlesztési tárca.
Kifejtették: a Széchényi Kártya Program is ezt a célt kívánja segíteni, valamint ezért támogatja a kormányzat az energiaintenzív vállalkozásokat, és emiatt szabadította ki őket a kedvezőtlen energiaszerződésekből is. Mindemellett ehhez járul hozzá a kereskedelmi bankok önkéntes, az újonnan megkötött vállalkozói forgóeszközökre vonatkozó kamatplafonja is, amelynek mértéke november 2-től még tovább, 12 százalékról 11,5 százalékra csökken – ismertette Nagy Márton.
A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését – idézte fel kommünikéjében a tárca.
2023-ban minden eddiginél több támogatás került kifizetésre a kedvezményezettek számára, így többletforrások biztosítása is szükséges. A kormány arról döntött, hogy a támogatásokra rendelkezésre álló forrásokat további 40 milliárd forinttal bővíti.
– közölte Nagy Márton. A tárca ismertette, hogy a program a mai napig népszerű és sikeres a vállalkozások körében, indulása óta eddig összesen 440 ezer vállalkozásnak nyújtott segítséget, mintegy 6100 milliárd forint értékben. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max+ keretében eddig közel 42 ezer kérelem került befogadásra, 1700 milliárd forint értékben, amelyből közel 1000 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya. A források legnagyobb mértékben a kereskedelem, és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazataiba irányulnak.