A 2021–2027-es uniós ciklus beindítása és a helyreállítási források kifizetése a brüsszeli magyar viták tétje, közben azonban a 2014–2020-as időszakot is le kell zárni. A célegyenesébe forduló hét- plusz hároméves elszámolás során október végén Magyarország 94 százalékon áll, míg az EU-átlag mindössze 85 százalékon.
Hosszú átmenet jellemzi az uniós társfinanszírozású programokat, nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte. Mert míg a 2014–2020-as ciklus elszámolásának végére nem került pont, addig a legtöbb helyen a 2021–2027-es projektek sem lendültek be igazán. Az előző hétéves programozási időszakra is az n+3-as szabály vonatkozik, így papíron idén decemberben csukódik be a kockás füzet, egyes esetekben ugyanakkor átlóg az adminisztráció a jövő évre.
A 2014–2020-as ciklusban az EU-tagok együttesen 479,22 milliárd euróból fejleszthetnek, ebből 353 milliárdot folyósít számukra az Európai Bizottság, a többi pedig a nemzeti önrész.
Magyarországra szűkítve a kört: nekünk 32,11 milliárd euró jár, ebből 27,15 milliárd jön a brüsszeli pénztárcából, a fennmaradó 4,96 milliárd pedig a tagországi hozzájárulás, vagyis a magyar állam költségvetési terhe. A felhasználás terén 375 forintos euróárfolyamot alkalmazunk, ez rögzítve van, a plafonérték e szerint tehát meghaladja a 12 ezer milliárd forintot.
A nyilvános bizottsági adatbázisban azt látjuk, hogy október végéig Magyarország a rendelkezésre álló források 94 százalékát hívta le, miközben a tagországi átlag 85 százalék. Tekintélyt parancsoló a kilenc százalékpontos fór, de ugyanezt elmondhatja magáról Finnország és Portugália is. Ennél is előrehaladottabb részeredményeket képes felmutatni a fejlesztéspolitika Észtországban (100 százalék), Lengyelországban és Litvániában (98-98), illetve Görögországban és Csehországban (95-95), így tehát Magyarország jelenleg holtversenyben a hatodik helyen áll. Legutóbb a harmadik negyedév végén, tehát egy hónapja pillantottunk rá a táblázatra, amelyen akkor ötödikek voltunk. Azóta a magyar mutató és az EU-átlag is 1-1 százalékponttal kúszott feljebb, vagyis a versenyelőny megmaradt.
Ennél is fontosabb, hogy a jelek szerint még ha vitákkal terhelt is a Budapest–Brüsszel-tengely, a kifizetések folytatódtak.
Bár a hírek elsősorban arról szólnak, hogy a magyar kormány tagjai közül Navracsics Tibor területfejlesztési, illetve Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter mikor kivel tárgyal az EU-s intézményrendszerben, ezek az egyeztetések a 2021–2027-es forrásokról, illetve a helyreállítási pénzekről szólnak. Legutóbb Navracsics minisztériumánál arról tájékoztattak, hogy akadálymentes a 2014–2020-as időszak forrásainak biztosítása. A nyertes pályázóknak idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.
Az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Navracsics Tibor stábjánál kiemelték: ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely
Ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé. Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek. Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. október 26-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)