A teljes dohányszektor fellép a nikotin körüli tévképzetek eloszlatása érdekében – iparági szereplők, befektetők, kutatók, illetve egészségügyi szakértők egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a nikotin kelleténél nagyobb mértékben történő negatív színben való feltüntetésével életeket kockáztatnak. Állításuk szerint a nikotin – bár káros hatásai például a függőség kialakulásának terén vitathatatlanok – nem felelős a rákos megbetegedésekért.
A nem is oly távoli múltban még a hollywoodi filmkockák gyakran látott jelenete volt, hogy az emberek cigarettáznak – nemritkán zárt helyen. A dohányzás egészségügyi kockázatai nemhogy nem voltak kihangsúlyozva, de sok esetben orvosi ajánlás mellett pöfékeltek, valamint ismert emberekkel reklámozták, hogy cigarettát szívni igenis jó dolog. Csak a XX. század közepe táján (1940-es, 1950-es évek) ismerték fel egészségre rendkívül káros hatásait.
A világ azóta nagyot fordult a dohányiparral.
Dollármilliárdokat termelő ágazatként felismerték – sok esetben külső nyomásra –, hogy a füstmentes termékek felé kell fordítani a kormányrudat. Hasonlóan fontosnak vélik az egészségügyi kockázatokról történő pontos kép kommunikálását.
Így van ez például a nikotinnal kapcsolatban. A dohányszakma (iparági szereplők, befektetők, kutatók, illetve egészségügyi szakértők) a GTNF (Global Tobacco & Nicotine Forum) szöuli konferenciáján igyekezett eloszlatni az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület kapcsán kialakult téves képet.
A kiindulási alap, egyben a legfontosabb megállapítás az, hogy a dohányzás által okozott halálesetekért nem a nikotin, hanem a füst tehető felelőssé. Mindez azonban nem új keletű megállapítás, az elmúlt évtizedekben azonban nem kapott kellő súlyt a dohányzás okozta ártalmakról való kommunikációban.
A rákos betegségek kialakulásáért felelős „mumus” tehát nem a nikotin, hanem a füst. Jó példa erre Svédország, amely – ahogy az Index korábban beszámolt – saját termékkel füstölte ki a füstölőket. A füstmentes dohánytermékek fogyasztásának hatására uniós összevetésben Svédországban a legalacsonyabb a hasnyálmirigy-, az ajak- és szájüreg-, a nyelőcső-, a végbél-, a gyomor-, valamint a tüdőrák előfordulása.
„A cél egyértelmű: csökkenteni kell a dohányzáshoz köthető megbetegedések és halálesetek számát” – mondta Carolyn Beaumont ausztrál háziorvos, dohányártalom-csökkentési oktató, aki elektromos cigarettát ír fel a hozzá forduló, hagyományos dohányzásról leszokni vágyó pácienseknek, ami tapasztalatai, illetve az általa prezentált visszajelzések alapján hatásosnak bizonyult, köszönhetően annak, hogy a hevített termékek használata visszaszorította a megbetegedéseket, illetve a halálesetek számát.
A közbeszéd megváltoztatására van szükség a nikotin esetében, amihez az orvosok, illetve a többi érdekelt bevonása is szükséges. Teljes félreértés uralkodik a közgondolkodásban a nikotinnal kapcsolatban. Ennek korrigálása életeket menthet meg
– világított rá Delon Human, a Health Diplomats (Egészségügyi Diplomaták) nevű egészségügyi és táplálkozási tanácsadással foglalkozó szervezet elnöke, aki szerint az állami és nemzetközi szervezetek fejében is rendet kell rakni a nikotinnal kapcsolatban.
Hasonló húrokat pendített meg egy másik szakember. A világ egyik legnagyobb dohányipari konszernjének szabályozási ügyekkel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője rámutatott: az FDA (Food and Drug Administration – Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által végzett kutatás válaszadói 75 százalékának fejében él az a tévhit, hogy a nikotin rákkeltő vegyület. Nyolcvan százalékuk pedig azon a téves állásponton volt, hogy a hevített dohánytermékek ugyanannyira ártalmasak, mint hagyományos társaik. „Mindenképp lépnünk kell ezekben a kérdésekben. Az új kutatások mellett egyszerűen a meglévő, megdönthetetlen tudományos tényeken alapuló tanulmányokat kell leporolni” – mondta Mohamadi Sarkar.
Hozzátette: tagadhatatlan tény, hogy a füstmentes termékek kevésbé ártalmasak. Egy cigaretta hetvenezer kémiai elemet tartalmaz, ezek közül mintegy hetven rákkeltő, emellett számos vegyület okoz légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedést. Ugyanakkor egy hevített terméket, valamint nikotinpárnát használónak jóval kevesebb kémiai elemmel kell szembenéznie. Ebből egyértelműen következik, hogy mivel a füstmentes termékekre váltók méreganyagoknak való kitettsége alacsonyabb, a megbetegedés kockázata is kisebb. Mindezt az angol egészségügyi minisztérium égisze alá tartozó Public Health England már korábban alátámasztotta – tette hozzá Sarkar.
Delon Human a WHO-t (Egészségügyi Világszervezet), illetve az ENSZ-t (Egyesült Nemzetek Szervezete) is kritizálta a nikotin körüli félreértések miatt. „Ha elolvassuk a WHO vonatkozó dokumentumait, azt látjuk, hogy a szervezet skizofrén kapcsolatot ápol a nikotinnal.”
„Reméljük, hogy az idén novemberben esedékes COP10 konferencián élnek a lehetőséggel, és elkötelezik magukat a szemléletváltás mellett” – vázolta Delon Human, aki szerint tény, hogy a dohánytermékek legnagyobb attrakciója a nikotin, a függőséget okozó vegyület tehát üzleti és élvezeti szempontból sem elhanyagolható, ezért is kiemelten fontos az arról történő transzparens kommunikáció.
Jóval nagyobb problémaként írta le a nikotin orvosok körökben történő téves megítélését. A 11 ország 15 ezer orvosát magába foglaló Foundation for a Smoke-Free World (Dohányzásmentes Világért Alapítvány) orvosainak 77 százaléka van azon a véleményen, hogy a nikotin rákot okoz, továbbá használata érelmeszesedéshez, szív- és érrendszeri elégtelenséghez vezet.
Ezeket az állításokat azonban semmi nem támasztja alá. Az ilyen totális félreértések életekbe kerülhetnek
– hangsúlyozta Human, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a világon 1,1 milliárd ember dohányzik, amihez évente 8 millió haláleset köthető. Ez a tendencia pedig addig biztosan velünk marad, amíg nem tesznek rendet a fejekben a nikotinnal kapcsolatban.
Egy, a konferencián idézett tanulmány rámutat, hogy az ártalomcsökkentett dohányzás – bár továbbra is káros az egészségre – életet menthet. Amennyiben még 40 éves kor előtt abbamarad a hagyományos dohányzás, a tüdő képes közel teljes mértékben visszareparálódni a dohányzás előtti szintre.
Human szintén azt a Svédországot hozta fel példaként, amely a világ első füstmentes országa lehet. Az északi államban a dohányzók mindössze 5,6 százaléka szív hagyományos cigarettát. Öt százalék alatti arány kell ahhoz, hogy egy ország kiérdemelje a füstmentes titulust, „a svédek pedig meg is nyerik ezt a versenyt” – mondta.
Teljes szektorokon átívelő párbeszédre van szükség, amelyben kiemelkedő szerep hárul a dohányszektor valamennyi szereplőjére, valamint a WHO-ra. Szerinte utóbbinak legalább olyan kiemelt figyelemmel kell fellépni a dohányzás visszaszorítása, valamint az ártalomcsökkentett dohánytermékek felé való terelés terén, mint tette azt a koronavírus elleni küzdelem idején. A cégeknek pedig felelősségük van abban, hogy megismertessék ártalomcsökkentett termékeiket az 1,1 milliárd felhasználóval.
Ehhez először tudatosítani kell az orvostársadalomban, hogy a nikotin nem okoz szívbetegséget, illetve rákot, gyakorlatilag bűncselekmény ezt érzékeltetni a páciensek felé. Másodszor pedig tisztában kell lenniük az ártalomcsökkentés jelenségével mint az orvosi ellátás része. 12 millió orvos, 15 millió ápoló, 1 millió fogorvos van a világon. El kell érnünk őket a nikotinnal kapcsolatos kérdés tekintetében
– fogalmazott.
Fontos, ártalomcsökkentési fegyverként említette a „kockázatarányos adóztatást”, vagyis a felhasználók kevésbé ártalmas termékek felé terelését az ehhez szükséges adópolitika kialakítása mentén.
Sérelmezte, hogy bár a WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) eddig nem vette fel a nikotint a potenciális rákkeltő elemek listájára, de vannak efelé történő lépések. Hasonló irányba való elmozdulást lát az ügynökség részéről a nikotin tekintetében, mint tette azt az aszpartám esetében. Mint ahogy arról az Index is beszámolt, az ARC júliusban sorolta a lehetséges rákkeltő anyagok közé az aszpartámot. Delon Human attól tart, hogy ha a nikotint a rákkeltő anyagok közé sorolják, úgy az ártalomcsökkentett – például a hevített – dohánytermékekre is rákkeltőként hivatkoznak.
„Véget kell vetni az erre irányuló politikai csatározásoknak. Ezért kell a legtöbb, dohányzás visszaszorításával foglalkozó tanulmány kiemelt részeként kezelni azt a tudományos tényt, hogy a nikotin, mint számos dohánytermék központi molekulája, nem rákkeltő” – fogalmazott.
(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)