Index Vakbarát Hírportál

Mindenki ezt figyelte, végre eltűnhetnek az eldobott PET-palackok az erdőkből

2023. november 9., csütörtök 05:58

Az államnak sokkal olcsóbb az új rendszer, hiszen eddig csak vesztesége volt a hulladékgazdálkodás működtetéséből – nyilatkozta az Index megkeresésére Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, aki arra is kitért, hogy olyan rendszert építenek, amely a lehető legjobban használja az ország évi 4-5 millió tonna települési szilárd hulladékát.

A korábbi magyarországi hulladékkezelési rendszer szétaprózódott és pazarló volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy 2021-es adat: 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 alvállalkozó végezte a tevékenységet, emellett további 80 létesítményüzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában. A 2021-ben hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 270 586 tonna volt, ebből 2 414 738 tonnát vegyes hulladékként gyűjtöttek be. 

EZ A MŰKÖDÉSI FORMA NAGYON KÖLTSÉGES VOLT, ÉVENTE 40-50 MILLIÁRD FORINT VESZTESÉGET TERMELT. 

A MOHU július 1-jén indította el új rendszerét. Olcsóbb, egységes, hatékonyabb, a környezetünket védő, az EU-s célokat teljesítő hulladékgazdálkodás érdekében írták ki korábban a koncessziós eljárást, amit a Mol-csoport nyert meg. Az uniós célok szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint maga a brüsszeli statisztika: Magyarországon 2021-ben egy főre vetítve 416 kilogramm hulladék keletkezett, ebből mindösszesen 34,9 százalékot hasznosítottak újra. Az iparágban fordulópont volt, amikor 2021-ben a kormány módosította a hulladéktörvényt. Ez új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási tevékenységet. A jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli.

A hulladék érték. Régen tulajdonképpen nem létezett hulladék a falvakban a ház körül, mert mindennek megvolt a helye. A fogyasztói társadalommal azonban nagy mennyiségű hulladékot kezdtünk el termelni: textilt, műanyagot, elektromos eszközöket, csomagolóanyagokat. Ezt kell most ipari eszközökkel újrahasznosítani és véget kell vetni a pazarlásnak

– mondta az Indexnek Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, aki nem takargatta azt sem, hogy a hulladékgazdálkodás egyben lehetőség is a vállalat számára. „Olyan rendszert építünk, amely a lehető legjobban használja fel az ország évi 4-5 millió tonna települési szilárd hulladékát, ami a teljes hulladék egynegyede” – összegezte. 

Nézzük a számokat!

A MOHU 4,5 millió háztartás 2 millió gyűjtési pontján keletkezett és 1,2 millió gazdasági társaság által termelt hulladék begyűjtéséért és kezeléséért felelős. Ennek mintegy felét napjainkban Magyarországon egyszerűen lerakják, vagyis eltemetik, és csak egyharmadát hasznosítjuk újra. A MOHU feladata, hogy az újrahasznosítást 65 százalékra növelje, a lerakást pedig 10 százalékra csökkentse – csak a tisztánlátás miatt fontos itt megjegyezni: ezek egyben európai uniós célok is. Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra 2021-ben, ez 3,6 százalékpontos növekedés 2017-hez képest, és a hulladék mennyiségében minden elemzés további növekedést vár. Az EU 2030-ra 60 százalékos célt tűzött ki a települési hulladék újrafelhasználására és újrahasznosítására.

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeit a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR). Többek között ez biztosítja a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását. Az EU öt termék esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását: az egyszer használatos műanyag termékek egy részére, az elektromos, elektronikai berendezésekre, a csomagolásokra, a járművekre, az elemekre, akkumulátorokra.

Az elmúlt hetekben felmerült a MOHU-val kapcsolatban, hogy a júliusi indulás óta a hulladékok visszagyűjtése mintegy a felére esett. A MOHU illetékesei azonban azzal érvelnek, hogy valójában a begyűjtési és értékesítési volumenek dinamikusan növekednek, több anyagáramon egy hónap alatt 300–600 százalékos volumennövekedés volt tapasztalható. Tény, vannak olyan területek, ahol volt egyfajta visszaesés, ám erre lehetett számítani, illetve ez csak időszakos. Az intézményi hulladékoknál a hulladékbirtokosok, a törvény adta lehetőségeiknél fogva, július eleje után három hónapig, sőt a fémek esetében fél évig szabadon kereskedhetnek a koncesszió alá tartozó hulladékukkal.

Emiatt az indulás első hónapjaiban a MOHU számított a mennyiség csökkenésére.

„Az új hulladékrendszer kiépítése jól halad. Egy piaci alapú, transzparens rendszer épül ki” – mondta Pethő Zsolt. A számok azt mutatják, a begyűjtési és értékesítési volumenek láthatóan dinamikusan növekednek. A fémhulladékok begyűjtése például egy hónap alatt 507 százalékkal nőtt júliusról augusztusra. Az akkumulátorok értékesítését tekintve 339 százalékos volt ez a növekedés, míg a papír esetében 249 százalék. 

Nem igaz, hogy jól működött

Az új hulladékrendszer kritikusai azonban azt mondják, hogy a korábbi rendszer, ha nem is volt tökéletes, ugyanakkor jól működött, és benne volt a lehetőség, hogy jól újrahasznosítsa a hazai hulladékot. Pethő Zsolt ezzel nem ért egyet: „Az elektronikai hulladékok mindössze 20 százalékát hasznosítjuk jelenleg újra, pedig egy kidobott mobiltelefon 98 százaléka újrafeldolgozható. Egy régi laptop vagy mobiltelefon számos olyan fémet tartalmazhat, amiből Magyarország importra szorul. Arról nem is beszélve, hogy körülbelül 50 ezer tonna PET-palackot dobunk ki évente, és ennek csak töredékét hasznosítjuk újra. Ez, amellett, hogy károsítja a környezetet, gazdaságilag is luxus.”

Ráadásul jelentős üzleti lehetőség van az újrahasznosításban Magyarországon, új iparág épülhet erre. Eddig ez azért nem történt meg, mert nem volt alapanyag. „Ezt az alapanyagot szállítja le a MOHU egy országos, egységes, transzparens rendszerben, amely hosszú távra szól és egyértelmű célokat jelölt ki. Az alapanyag mérhető és elérhető lesz. Vagyis egy olyan környezet jön létre, amely tökéletes a hosszú távú üzleti döntésekhez” – fogalmazott Pethő Zsolt. 

A KONCESSZIÓNAK NEMCSAK KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐNYE VAN, HANEM A NEMZETGAZDASÁGOT ÉS A HAZAI IPART IS ERŐSÍTI.

A cél, hogy a hulladék mint érték, bent maradjon a magyar ipar körforgásában, a magyarországi gyártók a magyar hulladékból gyártsák le az újrahasznosított termékeiket. Ez versenyelőnyt jelenthet Magyarországnak: így a tőke és az alapanyag itthon forog. Ráadásul úgy, hogy „az államnak sokkal olcsóbb, hiszen eddig vesztesége volt a hulladékgazdálkodás működtetéséből – arról nem is beszélve, nem nyertük ki az értékeket. Az új hulladékgazdálkodási rendszer olcsóbb lesz az államnak, ráadásul a MOHU vállalta, hogy az első 10 évben minimum 185 milliárd forint értékben beruház Magyarországon. A régióban több ország már jóval előrébb van ebben, de az EU mindenkinek ugyanazokat a határidőket jelölte ki. Ezt a lemaradást kell most közösen behoznunk” – nyilatkozta az Indexnek a vállalat vezérigazgatója. Németország, Bulgária, Ausztria és Szlovénia már elérte vagy túllépte a korábban említett 60 százalékos célt.

Fontos arra is kitérni, hogy a „hulladékból energiát” koncepció Európa-szerte sikeresen működik, több mint 500 üzem hasznosít évente 100 millió tonna hulladékot. A lerakás legfontosabb alternatívája, jobban óvja a környezetet, az égetéskor a hulladék tömege a negyedére csökken, a salakanyagot ártalmatlanítja a folyamat. A megtermelt villamos energia a hálózatba táplálható, a hő helyben felhasználható ipari vagy lakossági fűtési célokra. Napjainkban már az unióban üzemelő energetikai hasznosító művekre igen szigorú kibocsátási határértékek vonatkoznak. 

Alig kétórányira Budapesttől, Bécsben is lakott területen működik ilyen égető, de más európai városokban, mint például Koppenhága vagy Párizs, a látképhez hozzátartozik a nagy energetikai hulladékhasznosító. Pethő Zsolt érvelését maga a Zero Waste Europe támasztja alá, hiszen egy tanulmányukban egyértelműen fogalmaznak: „a meglévő létesítmények által kiváltott energia a villamos energia vagy a származtatott hő átlagos mixe becslésünk szerint a hulladékégetés 1,1 százalékkal (ha az Oroszországból származó gázimport 2020-as szintjét nézzük, mintegy 2,5 százalékkal) járul hozzá az EU27 földgázfogyasztásának csökkentéséhez.”

Megváltozik mindenki élete

A MOHU bevezeti a DRS rendszert, vagyis januártól visszaválthatóak a Magyarországon újonnan forgalomba kerülő fém, műanyag és üveg italcsomagolások – 3 literes kiszerelésig. Minden ilyen termék egyértelmű azonosítót kap, így a lakos eldöntheti, hogy az adott palackért, dobozért jár-e visszaváltási díj. Ez a leghatékonyabb módszer a visszagyűjtésre, ami az újrahasznosítás alapja. Így kerülhető el, hogy a természetes vizeinkbe, az erdőkbe kerüljenek a műanyag palackok. A DRS véget vethet annak pazarlásnak, amit most a palackokkal és az aludobozokkal történik. Ez egy már több országban bevált, jól működő rendszer, aminek köszönhetően valóság lehet a PET-palackok és az aludobozok 100 százalékos újrahasznosítása.

Január 1-től mindenki találkozik majd a REpont automatákkal.

Mindenki érdekelt lesz abban, hogy a korábban a termékre felszámított 50 forintos visszaváltási díjat megkapja, tehát eltűnnek az eldobált italoscsomagolások. A MOHU vezérigazgatója arra is rávilágított, hogy a DRS esetében sem kell messzire menni: Szlovákiában már az első évben felülmúlta a várakozásokat, 70 százalékos visszavételi arányt ért el. Csak az automaták beszerzése mintegy 50 milliárd forint jelent a Mol-csoportnak, amit előfinanszíroz. 

Ugyanakkor a hulladékgazdálkodási rendszer egyik leginkább megkérdőjelezett részei az új EPR-díjak. A korábban már említett kiterjesztett gyártói felelősséget a vállalatoknak, vagyis a gyártónak kell fizetniük. Ez azt az összeget jelenti, amennyibe a termékből keletkezett hulladék kezelése kerül, hiszen a hulladék helyes felhasználásának komoly ára van, amit meg kell fizetni, mint mindent a mai világban. A MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) mérte fel a piacot, és állapította meg ezeket a díjakat.

Ez komplex, országos rendszer, amibe beletartozik a begyűjtés, kezelés és a szemléletformálás költsége.

Talán nem is ez az igazi kérdés, hiszen a gyártók arról panaszkodtak, hogy erre a célra már korábban is létezett termékdíj, és az EPR-díj ezzel szemben magasabb. (Sokan azt várták, hogy az infláció csökkenése az EPR-díjak bevezetése miatt visszafordul. Ám mára már jól látszik, tartós deflációban van, az infláció folyamatosan és jelentősen csökken. A kereslet-kínálat és a bázishatás felülírták ezeket az indokolatlan rémhíreket.) Folyamatos az együttműködés ebben a kérdésben a gyártókkal, rendszeresek az egyeztetések, ám ahogy arról a sajtó is beszámolt, díjtanács alakult, amelyben a gyártók, az állam és a MOHU képviselői egy asztalhoz ültek, és megtárgyalták többek között az EPR-díjak helyzetét is – húzta alá a MOHU vezérigazgatója.

A termékdíjat emlegetni ebben a kérdésben olyan, mint amikor a körtét hasonlítjuk az almához. A termékdíj felhasználását nem lehet követni. Az EPR-t viszont kizárólag a termékből származó hulladék kezelésére lehet felhasználni. Emellett a termékdíjtételek tíz éve nem emelkedtek, semmi köze a kapcsolódó hulladékgazdálkodási költségekhez, például a lakossági szelektív gyűjtést egyáltalán nem finanszírozza. Talán ennek is köszönhető, hogy a szelektív gyűjtés a 20 százalékot sem éri el Magyarországon. Egyébként a termékdíj, ha valóban visszakerült volna a rendszerbe, alig negyedét fedezte volna a költségeknek

– tette hozzá Pethő Zsolt. Hozzátette: nem lehet elégszer hangsúlyozni, mind a zöldszempontok, mind az energetikai szempontok megkövetelték ezt a 21. századi rendszert, aki ez ellen érvel, valójában a zöldítés, a környezetvédelem és az orosz energiafüggőség csökkentése ellen kardoskodik. 

Miért 35 év?

A hulladékkoncesszió 35 évre szól, miközben az uniós célokat folyamatosan teljesíteni kell, át kell alakítani egy ország hulladékgazdálkodását. A felelősséget a MOHU vállalta, és nem is nagyon van olyan magyar vállalat, amelyik alkalmasabb lett volna, feltehetően a minimumkövetelményeket se ugrották volna meg. Amennyiben külföldi cég végezné, az jelentősen megnövelné az ország kitettségét.

Még nyáron Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója élőben válaszolt 1 órán keresztül az ezzel kapcsolatos kérdésekre, világossá tette: az üzleti szempontok mellett – amelyet a vállalat sohasem tagadott – olyan beruházásokat vállaltak, amelyeket csak évtizedes léptékben lehet értelmezni. A vállalatcsoport pedig egy részvénytársaság, nem teheti meg, hogy a profitot a társadalmi felelősségvállalás mellett nem veszi figyelembe. Ilyen mértékű beruházásokat elvárni nem lehet, garancia kell a megtérülésére, majd Pethő Zsolt kiemelte:

Felelősek vagyunk azért, hogy a magyarországi utakon, településeken ne álljon meg a forgalom. Ezt a feladatot tökéletesen teljesítjük 30 éve még a legnagyobb válságokban is. Ez a cég aszerint működik, hogy stratégiai feladatokat hajtson végre. Innen soha nem fogunk elmenni, minket minden ide köt. Ami a Molnak jó, az Magyarországnak és a régiónak is gyümölcsöző, és ez fordítva is igaz. A hulladékgazdálkodás átalakítása pontosan az a feladat, amit a Mol tud tökéletesen végrehajtani. Ebben a cégben van meg az az erő, az a háttér, ami ehhez a feladathoz szükséges.

A MOHU vezérigazgatója hangsúlyozta: együttműködésre van szükség ahhoz, hogy megóvjuk a környezetünket. Mindenkire hárul feladat: a gyártókra, a fogyasztókra, a koncesszorra, ám az önkormányzatokra is, mert mindenkinek megvan a saját felelőssége. A vállalat koncesszorként tisztában van ezzel és a beruházások mellett nagyon fontos partnerek ebben a munkában az önkormányzatok, akiktől számos feladatot átvállal a MOHU. Fontos beruházás például, hogy novemberben elkezdődik a MOHU nagyszabású, országos hulladékudvar-építési programja.

A következő tíz évben minden 5000 főt meghaladó népességű településen mobil vagy fix hulladékudvart, míg minden 10 000 főnél nagyobb lakosságszámú településen és a 25 000 főnél népesebb gyűjtőkörzetekben fix hulladékudvart nyit majd a MOHU. Ezeken a helyeken megnövekedett nyitvatartással várják a lakosokat, sokkal szélesebb lesz a leadható anyagok köre, és azok mennyiségét és szállítását egy transzparens informatikai, úgynevezett Waste tracking rendszer követi majd. A hulladékudvar-rendszer átfogó fejlesztése érdemben mérsékli a hulladéklerakást, növeli a települési hulladék újrahasznosítási arányát, ezzel értékes másodlagos nyersanyaghoz juttatva a gazdaságot, és hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez is. 

MINDENKI ÉRDEKE, HOGY A HULLADÉKUNKBÓL AZ ÉRTÉKET ÚJRAFELHASZNÁLJUK, ÉS A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGBA VISSZATEGYÜK.

Ezt az Európai Unió is hasonlóan látja, ahogy azt az összegzésükben levezetik: 2022 októberében a parlament jóváhagyta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, hogy csökkentse a veszélyes vegyi anyagok mennyiségét a hulladékban és a termelési folyamatok során. Az új szabályok szigorúbb határértékeket vezetnek be, betiltanak bizonyos vegyi anyagokat, és segítenek távol tartani a szennyező anyagokat az újrahasznosítástól. A parlament 2021 februárjában megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.

A bizottság tavaly novemberben új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt. Ezek között szerepelnek a csomagolás tervezésének javítására irányuló javaslatok, például az egyértelmű címkézés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás népszerűsítése, valamint a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra való átállás. Pethő Zsolt ennek kapcsán újra kiemelte: „Mindannyiunk érdeke, hogy a hulladékból az értékes részeket újrafelhasználjuk, és a körforgásos gazdaságba visszategyük. Azon vagyunk, hogy ezt az emberek, a gyártók is lássák, megértsék, és együttműködjenek. Számos kampányt, edukációs programot indítunk a jövőben, és számítunk mindenkire, mert a jövőnk, környezetünk védelme közös érdekünk. Ez »egyedül nem megy«, hogy egy magyar klasszikust idézzek.”

(Borítókép: Rosta Tibor / MTI) 

Rovatok