Bár a fogyasztás még nem esett vissza, a vásárlók egyértelműen az akciós zöldségeket keresik a boltokban, és kevesebbet vásárolnak normál áron – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A termelők szempontjából azonban eljön majd egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a következő hónapokra, amikor jelentősen megugranak a költségek a nemrég bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) hatására.
A megnövekedett költségek ellenére is elfogadható szezont zár az ötszáz szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023 első kilenc hónapjában 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez éves szinten 13,3 ezer tonnával haladta meg a tavalyi mennyiséget. Ebből 25 ezer tonnát tettek ki a frisspiaci termékek, az ipari zöldségek és növények pedig 31 ezer tonnát jelentettek.
„A DélKerTÉSZ-nél az év első kilenc hónapjában 7 százalékkal nőtt a beszállított mennyiség a belföldi áruházláncok felé. Egyes boltláncoknál a növekedés pedig elérte a 40 százalékot. Azonban egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. Fogyasztáscsökkenés még nem történt, mivel az árral lehetett kompenzálni” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
Az első háromnegyed évben a termelői árak éves szintű növekedése az inflációs szint alatt maradt – magyarán az árak emelkedése nem követte az egyébként Európa-rekorder hazai fogyasztói árindex alakulását.
Sőt van olyan frisspiaci zöldség, mint a fürtös paradicsom, ahol deflációs körülmény alakult ki. Jelenleg a paprikafélék őszi árai elmaradnak a tavalyi őszi áraktól. A termelők szempontjából azonban majd lesz egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött fóliákban történik, ezeknek a fenntartása ugyanis költséges. A jövő év első fele tehát nehéznek ígérkezik
– tette hozzá Nagypéter Sándor.
A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19 milliárd forintra rúgott az első háromnegyed évben, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent. Az év végére a várakozások szerint az árbevétel elérheti a 22 milliárd forintot. Összességében pedig 3,5 milliárd forinttal többet fizettek az idei első háromnegyed évben a termelőknek, mint tavaly. A szakember hozzátette, hogy a külföldi értékesítésben látszik az árfolyamhatás is, a cseh és szlovák piacon alacsonyabb egységárral tudott értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Ennek oka, hogy a tavalyi évben tapasztalt 410-420 forint–euró árfolyam jól jött az exportpiacokon, míg a mostani 380-385 körüli szinteknél értelemszerűen kevesebb forint váltható az eladásból befolyó euróból.
A vállalat exportja 2023 első kilenc hónapjában 3,3 milliárd forintra rúgott, közel 300 millió forinttal és 250 tonnával volt több, mint az előző évben.
Az eredményeket befolyásolta, hogy
az idei első háromnegyed évben jelentősen, éves szinten mintegy 700 millió forinttal megugrottak a költségek.
Ebben szerepe van többek között az anyagköltségeknek, mint például az áram és gázköltségek, a magasabb fuvarköltségeknek, az EPR-díjnak, a megduplázódó kamatköltségeknek, az árfolyam okozta költségeknek, az emelkedő bérköltségeknek, valamint az emelkedő csomagolóanyag-árnak is.
A szakember hozzátette, hogy bár a 2021 elején tapasztalt energiaárak nem térnek vissza, a költségek azóta némileg csökkentek. Az inputanyagárak közül a műtrágya ára is mérséklődött. 2023 első félévében 11 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi magas szinthez képest, míg a második negyedévében átlagosan a felére esett vissza a 2022. év második elében tapasztalt csúcshoz viszonyítva.
A növényvédőszerek esetében azonban jelentős, akár 50 százalékos árnövekedést tapasztaltak, ami nehezíti a termelők helyzetét. Hasonlóképpen a szállításhoz nélkülözhetetlen összecsukható rekeszek ára is megugrott.
A termelők helyzetét tovább nehezíti a nemrég életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), ami többszöröse az eddigi környezetvédelmi termékdíjnak.
A DélKerTÉSZ-nél ez ebben a negyedévben a korábbi 8 millió forint helyett 60 millió forintos kiadást jelent, ez a teljes évre nagyjából 150 millió forint pluszkiadás – mivel leginkább a második és harmadik negyedév erős a frisspiaci termékeknél –, szemben a 25 millió forintos termékdíjjal.
A jelenlegi rendelet ráadásul túlzott adminisztrációval is jár a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Nagypéter Sándor szerint további problémát jelent még, hogy nem tesznek különbséget a gyűjtői csomagolás és a fogyasztói csomagolás között.
A díj bevezetése összességében jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban is. Az Index azon kérdésére, hogy ez az áremelkedés mekkora mértékű lehet, Nagypéter Sándor úgy válaszolt: a teljes költségnövekedést biztosan nem tudják beépíteni az árakba, hiszen a jelenlegi negatív piaci körülmények mellett a kereslet sem a legszebb napjait éli, miközben az importnyomást a saját bőrükön érzik a termelők. Ezáltal egy nagyobb áremelés könnyen elriaszthatja az amúgy is akciókat kereső vevőket.
Az előző évben bekövetkezett termelésiköltség-emelkedést meg lehetett jeleníteni az árakban, köszönhetően a fogyasztás megfelelő szintjének. Idén azonban visszaesett a fogyasztás, a költségek pedig csak némiképp konszolidálódtak. A műtrágya árának csökkenése megállt, míg a növényvédőszer ára 50 százalékkal emelkedett. „Ami pedig a fuvarköltségeket illeti, azt látjuk, hogy európai szinten a magyarországi fuvarozás a legdrágább, köszönhetően főként az elszálló üzemanyagáraknak. Nem véletlen, hogy közel háromszorosára – 3,5 forintról 10 forintra – emelkedhet a visszaigényelhető jövedéki adó literenkénti összege, ezzel is erősítve a nehéz helyzetben lévő hazai fuvarozókat, akiket többek között az október elsejétől bevezetett 17,6 százalékos útdíjemelkedés is sújt.
Nem elegáns, hogy a meglévő éves költségvetést évközben érkező, jelentős pluszterhek írják át, ami ráadásul nem kismértékben, hanem többszörösére növeli a költségeket
– utalt az EPR-díjra Nagypéter Sándor.
A szakember hangsúlyozta: nem a szándékkal, hanem a díjtételekkel van a baj, és azzal, hogy több uniós országgal ellentétben nálunk nem tesznek különbséget a fogyasztói, illetve gyűjtőcsomagolás között. Az utóbbit az áruházlánc összegyűjti, sőt még pénzt is kap érte. A gyűjtőkarton díja kilogrammonként 173 forint – összehasonlításként Ausztriában ugyanez 30 forint. Egy karton általában fél kiló, és 5 kilogramm árut tartalmaz, vagyis az egy kiló zöldségre vagy gyümölcsre jutó költséget 17 forinttal emeli.
A magas kamatok sem segítik a termelőket (sem), ezek nemcsak az eredményekre vannak negatív hatással, de a jövőbeni beruházásokat, fejlesztéseket is megnehezítik. A jelenleg elérhető beruházási hiteleket a nemzetközi és hazai gazdasági környezet okán lassan bírálják el, és kevés a 10 százalék alatti kamattal elérhető változat, 6-7 százalék feletti kamatköltségekkel pedig nehéz a beruházást kitermelni.
Mindezek ellenére Nagypéter Sándor szerint azonban fontos, hogy a fejlesztések ne maradjanak el, mert a magyar agrárium termelékenysége, hatékonysága elmarad az észak- és nyugat-európai országokétól. Márpedig a magyar élelmiszeripar nem kellő hatékonyságára sokan hivatkoznak mint a brutális mértékű élelmiszer-infláció egyik fő okára. Az Index erre irányuló kérdésére kifejtette: minden ágazatnak hatékonyságnövekedésre kell törekednie. Példaként említette, hogy ha egy holland termelő négyzetméterenként 65-70 kilogramm paradicsomot állít elő, akkor a magyar sem érheti be 60 kilogrammal. Az ottani egy kilogrammra jutó logisztikai költség kedvezőbb, mint Magyarországon, ezért versenyképesebbek, így ezen a téren is van még bőven mit behoznunk.
Beszélt arról is, hogy a magyar termelők számára előnyt jelent a termálvízzel való fűtés, ezt a fórt pedig meg is kell őrizni. A hazai szereplők azért tudták javítani kelet-közép-európai pozícióinkat az elmúlt években, mert 2013–2014 óta 120 hektárral több, korszerű üvegházzal rendelkeznek – mindez a termálvíz visszasajtolására vonatkozó moratóriumnak köszönhető. Ezért is a teljes magyar mezőgazdaság érdeke, hogy a moratórium hosszú távon fennmaradjon. A vidékfejlesztési pályázatok jövő májusi beindulásával pedig tovább nőhet a 120 hektáros üvegházfelület.
Régóta téma a zöldség és gyümölcs mint alapvető élelmiszer áfájának csökkentése. Nagypéter Sándor szerint nem arról van szó, hogy ez a kezdeményezés süket fülekre talál, pusztán a költségvetésen belül nem mutatkozik a megvalósításhoz szükséges mozgástér, a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben ráadásul nem is elvárható. „Célszerű az áfacsökkentést nem a teljes zöldség–gyümölcs szektorra kiterjeszteni, hiszen annak megvalósítása nem életszerű, ehelyett inkább egyes termékekre lenne érdemes koncentrálni. Hasonlóan például a húságazatnál tapasztaltakhoz, ahol a teljes termékpaletta helyett célzottan a sertéshús áfáját csökkentették, de mondhatom például a túrórudi esetét” – példálózott a szakember.
A zöldség- és gyümölcságazat feladata bebizonyítani, hogy az áfacsökkentésnek mind a termelők, mind a fogyasztók részéről pozitív hatása lenne, ösztönözné a fogyasztást. Ehhez első körben meg kell mutatni, hogy valódi piaci verseny zajlik a termelők között, valamint meg kell nevezni, azokat a húzótermékeket, amiknek célszerű lehet csökkenteni az áfáját. Ezek lehetnek az olyan hungarikumok, mint a szentesi paprika vagy a szabolcsi alma, amelyek a bel-, de külpiacokon is komoly tényezőt jelentenek
– mutatott rá.
Számos más szegmenshez hasonlóan a termelői társadalom is elöregedőben van, ezért a DélKerTÉSZ az utánpótlásképzésre is nagy hangsúlyt fektet. A cél, hogy 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással rendelkező szakemberek és aktív termelő kertészek. A termelői tagság fiatalítása érdekében jövőre egy hosszú távú mentorprogramot indítanak az ASZC Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és a Bartha János Kertészeti Technikummal, és egy közös gyakorlati kutatókertet hoznak létre.
A céljuk, hogy a végzős diákok a szakmában maradjanak, és saját gazdaságukban végezzenek termelést. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást is kapnak.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)