Hosszabb távon érdemes bevezetni az eurót, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bevezetést követően jóval szűkebb a gazdaságpolitikai mozgástér, különösen a külső sokkokra adott válaszokra – mondta az Indexnek az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, akivel lépésről lépésre végigvettük, hogyan is nézhetne ki Magyarországon az euró bevezetése.
Az euró önmagában nem hozza el a magasabb életszínvonalat és versenyképességet, ez csak lehetőség a felzárkózásra. A világgazdaság tengernyi olyan esetről tanúskodik, amikor saját fizetőeszközzel egy kis és nyitott ország felzárkózott, és versenyképessé vált, például Szingapúr vagy éppen Dél-Korea – mondta az Indexnek Pásztor Szabolcs. Ráadásul a gazdasági struktúra és a fundamentumok gyengeségei miatt euróval is kifulladhat a növekedés, hasonlóan Szlovákiához, ahol alapvetően már mutatkoznak a hozzáadott érték növelésének szűk keresztmetszetei, a teljes tényezőtermelékenység csökkenése.
Mindez nem azt jelenti, hogy rossz lépés volt Szlovákiában bevezetni az eurót, hanem azt, hogy az országban a közös fizetőeszköz biztosan nem tudja úgy segíteni a felzárkózást, mint ahogyan azt egyébként gondolták.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint jól látható, hogy a 2020-as évek válságai közepette a tagállami fundamentumok meghatározóak, nem pedig az, hogy van-e euró. Ha a V4-es országok csoportját kiegészítjük Szlovéniával, és az utóbbi évek GDP-növekedésének mutatóit vizsgáljuk, akkor az látható, hogy a legjobban teljesítő eurót használó ország Szlovénia.
utána azonban az eurót még nem használó Magyarország és Lengyelország következik, a sort Csehország és Szlovákia zárja.
Pásztor Szabolcs arra is rávilágított, hogy tavaly a Világbank adatai szerint Szlovákiában volt a leglassabb a gazdasági növekedés (1,7 százalék). Nem lehet tehát olyat állítani, hogy az eurót használó országok védettebbek, és jobban teljesítenek. Az euró a modernitás és az EU-hoz való tartozás ékes bizonyítéka és szimbóluma, de érdemes reális talajon állva gondolkodni a közös fizetőeszközről. „Egyet tudok érteni azzal a gazdaságpolitikai érveléssel, amely szerint a versenyképesség javítására, növelésére van szükség ahhoz, hogy egy ország úgy vezesse be az eurót, hogy abból hosszabb távon a lehető legtöbbet profitáljon” – összegezte az elemző.
Mint azt korábban írtuk, az Európai Unióval kapcsolatos csatlakozási szerződés kimondja: a belépő államoknak idővel csatlakozniuk kell az euróövezethez, azaz előbb-utóbb majd Magyarországon is be kell vezetni az eurót. Ahhoz, hogy egy országban bevezessék az eurót, a tagországoknak teljesíteniük kell az úgynevezett konvergenciakritériumokat, gazdasági és jogi feltételeket. Az 1992-es maastrichti szerződésben fektették le a jól ismert kritériumrendszert.
A döntést az európai Tanács hozza meg, a javaslatot a Bizottság teszi, amely az Európai Parlamenttel konzultál.
A kritériumok garanciát jelentenek arra, hogy az érintett tagállamok felkészültek az euró bevezetésére, csatlakozásuk sem a tagállam gazdaságára, sem az euróövezetre nézve nem jelent kockázatot. „Másképpen fogalmazva: az euróövezeti csatlakozás kritériumai azt hivatottak biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euróövezet monetáris rendszerébe. A szabályok nem puhák, és nem légből kapottak, ugyanis a kritériumokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdése állapítja meg. Jelenleg négy gazdasági konvergenciakritérium létezik: árstabilitás, fenntartható és jól strukturált költségvetés, árfolyam-stabilitás és hosszú lejáratú kamatlábak” – tette hozzá Pásztor Szabolcs.
Pásztor Szabolcs aláhúzta:
Az ERM II árfolyam-mechanizmus célja, hogy biztosítsa, az ország gazdasága túlzott árfolyam-ingadozások nélkül is zökkenőmentesen működik. Abban az esetben, amikor egy tagállam csatlakozik az ERM II-höz, azzal a szándékkal, hogy rövidebb távon bevezesse az eurót, akkor az euróövezeti tagállamok, az ERM II-ben már részt vevő, euróövezeten kívüli tagállamok és az Európai Központi Bank (a Bizottság bevonásával) megállapítják az érintett tagállam nemzeti valutájának euróhoz viszonyított középárfolyamát.
A régi pénznem árfolyama a megállapított középárfolyamhoz képest maximum ±15 százalékkal térhet el az eurótól. (Korábban ez mindösszesen ±2,25 százalék volt). Bármelyik ország csatlakozhat az ERM II-höz, azonban mivel ez az euró bevezetésének előszobája, az övezethez való csatlakozás esetében kötelező. Az ERM II nagyobb kontrollt, egyúttal együttműködést jelent az EKB felügyeleti mechanizmusával, illetve szakpolitikai kötelezettségvállalásokra is felszólít.
Az Oeconomus vezető elemzője arra is kitért, hogy napjainkban szélesedik az a szakértői konszenzus, hogy ezek a szabályok nem tudják szavatolni a stabilitást. Egyre többen értelmetlennek, idejétmúltnak tekintik. A szakértő szerint ezek az olvasatok nem átpolitizáltak, hiszen valóban kevésbé magyarázható, hogy miért bizonyos számszerű értékek jelennek meg, és miért pont néhány mutató jelenti a stabilitást. Létezik egyfajta jogi konvergencia is, ami azt jelenti, hogy az eurót bevezetni kívánó tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti jogszabályaik összhangban állnak az uniós szerződésekkel és az EKB, illetve a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) alapokmányával. Mindez intenzív jogszabályalkotási munkát feltételez.
Amennyiben az adott ország teljesíti a feltételeket, úgy első lépésben a rögzített átváltási árfolyam meghatározása történik meg. A szerződésekben meghatározottak a nemzeti valutáról az euróra történő átváltási árfolyamra vonatkozó döntésekkel kapcsolatos eljárások, határidők. Ezek betartása a csatlakozó országok számára kötelező. Fontos az átváltási árfolyam alkalmazásának módja, az állampolgároknak bízniuk kell az új, egységes fizetőeszközben, kiemelten fontos a transzparencia.
Abban az esetben, amikor a Tanács jóváhagyja egy tagállam eurózónához való csatlakozását, elfogadja a nemzeti valuta és az euró közötti rögzített átváltási árfolyamot. Ezt a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az EKB-van folytatott konzultációt követően teszi. Ez egy úgynevezett visszavonhatatlanná váló átváltási árfolyam, melyet általában a nemzeti valuta által az ERM II keretében betartott középárfolyamon határoznak meg.
Pásztor Szabolcs kitért arra is, hogy a döntéshozók szerint ez a legjobb referencia az átváltási árfolyam rögzítéséhez. Tanácsi rendelet szabályozza az átváltási árfolyamok kifejezésének és alkalmazásának módját, ennek az a célja, hogy az átálláskor biztosítsa a szerződések és egyéb jogi eszközök tisztességességét és folyamatosságát. A rendelet meghatározza a betartandó konkrét átváltási és kerekítési szabályokat:
Ezt követően a készpénz teljes cseréjére sor kerül, mely nagyszabású művelet, és a zökkenőmentes átállás érdekében komoly előkészületeket igényel. Amint a Tanács zöld utat ad az euró bevezetéséhez, az országnak először elegendő euróbankjegyet és -érmét kell beszereznie, hogy készen álljon a készpénzátállásra. Ez az óriási logisztikai feladat úgy valósulhat meg, hogy a belépő tagállam a szükséges euróbankjegyet kölcsönveszi az eurórendszertől (az EKB-tól és az euróövezet nemzeti központi bankjaitól). Az érméket az ország maga állítja elő a nemzeti pénzverdében, ha rendelkezik ilyennel, vagy egy másik ország pénzverdéjétől rendeli meg.
Az eurókészpénz országszerte történő ellátása három fontos időbeli lépésen keresztül valósul meg:
A magán- és a közszférának is felkészülést és alkalmazkodás jelent az átállás, annak érdekében, hogy a fogyasztók alkalmazkodjanak az új pénznemhez. Ezentúl a bizalom erősítése, valamint az átállás körüli tisztességtelen áremelkedéstől való félelmének eloszlatása érdekében az ország jóváhagyhat árképzési rendszereket. Végül el kell fogadnia a bevezetéséhez szükséges törvényeket, és szükség esetén módosítania kell a meglévő nemzeti jogszabályokat, különösen a pénzösszegekre való hivatkozások kiigazítása érdekében.
Az időben történő és hatékony kommunikáció egy másik alapvető feladat az euró bevezetésére készülő uniós országok számára, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez döntő fontosságú a sikeres átállás szempontjából. Az euró bevezetésével kapcsolatos kommunikációs kampányoknak arra kell törekedniük, hogy az emberek teljes bizalommal ismerjék fel és használják az új pénznemet, és teljes mértékben tájékozottak legyenek az átállás következményeiről. A Bizottság az euróövezethez való csatlakozás előtt álló és az átállásra vonatkozó kommunikációs stratégiát elfogadó uniós országokkal kötött partnerségi megállapodások révén támogatja a tagállamokat ebben a feladatban.
Pásztor Szabolcs arra is emlékeztetett, komoly kontroll van a bevezetés előtt álló országokon: a Bizottság figyelemmel kíséri az eurót még be nem vezetett uniós országokban folyó gyakorlati előkészületeket, és mindig, amikor egy ország az euró bevezetésére készül, jelentést tesz azok aktuális állásáról. A bevezetés kapcsán pedig alapvetően két nagyobb forgatókönyv létezik: a madridi, amely az olyan országok számára, mint Magyarország, már nem releváns, illetve a Big Bang.
A madridi forgatókönyvben a lakosság és a vállalkozások három év átmeneti időszakot kaptak, hogy felkészüljenek az egységes valuta bevezetésére, mielőtt az ténylegesen megjelent a zsebükben. Ebben az átmeneti időszakban még a nemzeti valutájukat használták a készpénzes tranzakciókban. Ám az euróövezet számos jövőbeni tagállama az úgynevezett „Big Bang forgatókönyv” szerint jár majd el, tehát az eurókészpénzt azonnal bevezetik az országnak az euróövezetbe való belépését követően, a nemzeti valutát pedig gyorsan kivonják a forgalomból.
Az elemző úgy véli, hogy a tisztán látáshoz több tényező figyelembevételére van szükség. Az 2020-as évek válságainak időszakában a forint szinte azonnal jelentősen gyengült, ez azonnal megdrágította az importfogyasztást, és jelentősen megemelte az importszámlát. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a saját fizetőeszköz miatt létrejött egy inflációs többlet. Ha csak erre az egy aspektusra fókuszálunk, akkor az euró előnyösebb lett volna, de hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben a keresleti oldal miatt nem feltétlenül lenne alacsonyabb a hazai infláció.
A tényleges kép azonban ennél sokkal bonyolultabb, mert válságok időszakában egy kis és nyitott gazdaságban számos hátrány is jelentkezik.
Pásztor Szabolcs arra is rávilágított, hogy a jelenlegi költségvetési mutatók mögött a gazdaság lendületben tartása húzódik meg, a jelenlegi helyzetben pedig nem lenne feltétlenül szerencsés az önálló monetáris politika feladása. További exogén sokkok esetében már nem lenne mozgástér az árfolyam és kamatpolitika tekintetében. Az euró bevezetése mellett számos érv áll, azonban válságok időszakában, ott, ahol a gazdaság struktúraváltáson megy át, és az egyensúlyi állapotot keresi, mindenképpen elhamarkodott lehet az euró bevezetése. Idehaza régóta hangoztatott érv, hogy nagyobb versenyképesség mellett érdemes bevezetni az eurót, ez az érv pedig teljes egészében elfogadható.
Hosszabb távon mindenképpen érdemes bevezetni a közös uniós valutát, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bevezetést követően jóval szűkebb a gazdaságpolitikai mozgástér, különösen a külső sokkokra adott válaszok kapcsán. A szakértő jó iránynak gondolja a gazdaságpolitika versenyképességre való törekvését mint az euró bevezetésének előszobáját, ám ezen célkitűzés megfogalmazása mellett érdemes komolyabb erőfeszítéseket tenni a nagyobb versenyképesség elérése érdekében.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)