Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert hallgatták meg kedden az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. A tárcavezető ismét ismertette a Digitális Állampolgárságról szóló fejlesztésüket, de emellett több kellemetlen kérdést is kapott a bizottság ellenzéki tagjaitól.
A Gazdasági Bizottság keddi ülése kisebb feszültséggel indult, hiszen több ellenzéki bizottsági tag is jelezte, hogy a 17 napirendi pont közül több jogszabálynak a szövegét is csak előző este kapták meg. Mellár Tamás alelnök jelezte, hogy arra így érdemben nem tudtak felkészülni. Emiatt javasolta, hogy vegyék le ezeket a napirendről. Bánki Erik elnök viszont közölte, ezek csak a módosító indítványok szövegei voltak, nem a törvényjavaslatok, amelyekre természetesen megadja a bizottság a kellő időt az átnézésre. A szavazáson ennek ellenére végül elfogadták a napirendet. Így megkezdődhetett Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnökének meghallgatása.
A tárcavezető felszólalását azzal kezdte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodához került a kormányzati informatika az elmúlt másfél évben. Ennek keretében dolgoztak ki egy új rendszert, a digitális állampolgárságról (DÁP) szóló törvényjavaslatot, amelyet még ma benyújtanak a parlamentnek. Rogán Antal ezzel kapcsolatban elmondta: a 21. században a digitalizáció kiemelten fontos, ezért született az a döntés, hogy 2024-ben egységes mobilalkalmazásba kerüljenek az állampolgárok igazolványai, aláírásai és egyéb dokumentumai.
Ez offline állapotban is elindítható lesz majd, és elegendő lesz ezt felmutatni például rendőrségi igazoltatáskor. De ezenfelül dokumentumokat lehet aláírni és hitelesíteni az alkalmazás segítségével, bekerülnek a fegyverengedélyek, a horgászengedélyek is, lehet gépjárműátírást is indítani. Elsőként az e-aláírás- és e-papír-szolgáltatás lesz elérhető, majd lesz egy e-dokumentumtár és e-posta-szolgáltatás, ezek 2025-től lesznek hozzáférhetők.
Ez utóbbi kiemelten fontos, mert ezen keresztül az állampolgárok megkaphatják minden hivatalos levelüket, közműszámláikat is, amelyekre válaszolhatnak, illetve az alkalmazáson keresztül be is fizethetik azokat. Sőt, még a vásárolt elektronikus termékek garanciajegye is bekerül a dokumentumtárba, illetve szerződéseket is köthetnek a DÁP-on keresztül.
Rogán kitért arra is, hogy várhatóan ez a módszer 2026-tól egységessé válik majd az Európai Unióban, így egy magyar állampolgárnak az útlevelén kívül szinte semmit nem kell magával vinnie majd utazásai során.
A DÁP-törvényhez valószínűleg módosítani kell az Alaptörvényt is, ennek szövegét a jövő héten terjesztik be az Országgyűlés elé. A DÁP-alkalmazás egyébként nem lesz kötelező, csak az használja majd, aki akarja, viszont jelentősen megkönnyíti az emberek életét.
Amiatt sem kell aggódni, hogy az állam megtudna így bármit az állampolgárokról, hiszen csak azok a hivatalos dokumentumok kerülnek be az alkalmazásba, amelyekről az állam eddig is tudott. Viszont az állampolgárnak egy helyen, könnyen kezelhetően, naprakész formában lesz elérhető minden hivatalos papírja. Rogán Antal szerint ez az alkalmazás nemcsak kényelmesebb lesz az embereknek, de költségcsökkentéssel is jár az államnak.
A miniszter ezután kitért a Turisztikai Ügynökségre is, miután az is a tárcájához tartozik. Rogán kiemelte: 12 ezer fejlesztés kapott 346 milliárd forintnyi támogatást az elmúlt években. 2023-ra 71 szálloda, több ezer magánszálláshely, több kalandpark, játszóház, rendezvénytér és panzió felújítása történt meg ebből a pénzből. Rogán a kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, biztosan volt olyan eset, ahol hibáztak a pénz elköltésekor, de a legtöbb esetben kellő gondossággal jártak el.
Rogán Antal szerint 2019-ben volt az utolsó béke éve a magyar turizmusnak, amikor sem a pandémia, sem a háború nem befolyásolta az iparágat. 2023-ban az látszódik, hogy a terület több sebből vérzik, ennek legnagyobb oka a háború, jelentősen elmarad a tengerentúli és a keleti turisták száma is, de már kezd újra felépülni a hazai turizmus. Rogán Antal szerint nem egy általános fejlesztési programra van szükség, a futó programokat le kell zárni, szükség van egy átfogó digitalizációra, a rendelkező forrásokat pedig jól kell kezelni.
A lényeg, hogy minél több turistát csábítsanak Magyarországra, minél több helyről. Hévízen például már elkezdődött a reptér felújítása, illetve Tófürdő felújítása is, ahol egy komplex szolgáltatást nyújtó intézményt alakítanának ki a kastélyban, de várható majd Tokaj fejlesztése is, hogy közelebb kerüljön a világ vezető borvidékeihez.
Rogán Antal felszólalása végén közölte, gazdaságilag fontos, hogy az infláció letörése megtörtént, jövőre pedig tartható szintre csökken az infláció. A minisztert felszólalása után az ellenzéki képviselők alaposan megbombázták kérdésekkel.
Tordai Bence (Párbeszéd) ellenzéki képviselő rákérdezett, hogy sokan aggódnak a DÁP miatt, hogy az gyakorlatilag egy kínai állampárti megfigyelőrendszerré válhat.
Rogán szerint kínai alkalmazásokat nem tanulmányoztak, ellenben a dánokét igen, onnan vettek át ötleteket.
Rogán egyben vissza is vágott, hogy éppen az ellenzék volt az, amely az állampolgárok adatait külföldre vitte, amivel becsapták az embereket, de kitért a guruló dollárokra, ahogyan fogalmazott, a DatAdat-ügyben feljelentés is tesznek majd, és Tordai házára is, amivel kapcsolatban utóbbi megjegyezte, boszorkányüldözés zajlik vele szemben. A miniszter szerint ha már szálláshelyadatok is szóba kerültek, akkor utalt arra, hogy a turisztikai adatokból a személyes adatok a Belügyminisztériumhoz kerülnek, hiszen ott van szükség rájuk, amennyiben bűncselekmény vagy terrorizmus elleni nyomozáshoz kell azokat felhasználni.
Orosz Anna (Momentum) a hulladékkezelési koncesszióról kérdezte a minisztert, szerinte különös, hogy csak a Mol találta érdekesnek ezt a koncessziós pályázatot, hiszen korábban ez egy veszteséges terület volt, ám a koncessziós elbírálás után a kormány háromszorosára emelte az EPR-díjakat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben. Szerinte ez a tiltott állami támogatás kérdését veti fel, a rendszer vesztesei a magyar állampolgárok, egyetlen nyertese pedig a Mol. Így a képviselő azt kérdezte, hogy miért volt szükség ennek átalakítására.
Erre reagálva a tárcavezető úgy fogalmazott: a pályázatban szerepelt, hogy az alacsony árakat a lakosság felé fenn kell tartani. Rogán egyébként kifejezetten hasznosnak látja a jövőre életbe lépő új visszaváltási rendszert is, amely környezetvédelmi szempontokból is jelentős előrelépés.
Milyen dunai attrakcióra adtak ötmilliárd forintot? – kérdezte Dávid Ferenc (DK) az ülésen. Rogán erre azt mondta: ezzel kapcsolatban volt szakmai vita, egyébként a IV. Károly gőzös felújítását, átépítését fedi a beruházás, amit rendezvényközpontként és szállodahajóként használnának.
Mellár Tamás (Párbeszéd) arra kérdezett rá, nem aggályos-e, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá került. A képviselő kitért arra, hogy ennek megfelelően máris 9,9 százalék lett az infláció októberben, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök akarta.
Rogán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy uniós módszerek alapján dolgozik a KSH, ha nem így tennének, akkor az Eurostat sem venné figyelembe az adataikat. Készül egyébként egy javaslat, amely még inkább garantálná a KSH függetlenségét. A miniszter egyébként úgy vágott vissza, hogy érdekes, az ellenzék csak akkor lobogtatja a KSH adatait, ha azok az ő érdekeiket szolgálják, illetve belefér a narratívájukba.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra kérdezett rá, hogy amennyiben a DÁP-pal kapcsolatban valaki visszaélést gyanít, akkor hova tud fordulni.
A miniszter szerint ebben az ügyben továbbra is a NAIH az illetékes. Egyébként Rogán egyetértett a képviselővel abban, hogy a GDPR-szabályokat kiemelten kell kezelni, nem úgy, ahogyan a Facebook vagy a Google teszi.
(Borítókép: Rogán Antal 2023. november 14-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)