Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a gazdasági kilátásokat fenyegető bizonytalanság és lefelé mutató kockázatok az elmúlt hónapokban megnőttek az Ukrajna elleni elhúzódó háború és a közel-keleti konfliktus miatt.

Az európai gazdaság az idén még veszített lendületéből a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítás miatt, majd szerény fellendülés várható a kihívásokkal teli év után.

Az előrejelzés összességében 0,6 százalékos GDP-növekedést jósol 2023-ra, úgy az EU egészében, mint az euróövezetben, ami 0,2 százalékkal elmarad a legutóbbi, nyári előrejelzésben várt növekedéstől – tette hozzá az uniós biztos, írja az MTI.

Az EU nem elégedett a magyarok hozzáállásával

Korábban Kadri Simson, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa felszólította Magyarországot, hogy tegyen meg mindent az orosz energiától való függőség és a „Kreml befolyásának való kiszolgáltatottság” csökkentésére.

Az uniós biztos rámutatott, hogy az EU egésze jelentősen csökkentette az orosz gáztól való függőségét, és még olyan kiszolgáltatott tagok is, mint Szlovákia és Bulgária, azt tervezik, hogy 2027-ig fokozatosan lemondanak az oroszországi energiaimportról.

Simson sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy Magyarország folytatja a Paks II. beruházást, amely szerinte „Oroszország támogatásától és nukleáris fűtőanyagától függ”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben azt mondta, hogy Magyarország állandó nyomás alatt áll az Európai Unióban annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiafüggőségét. Szerinte a diverzifikáció egyik legfőbb akadálya épp a brüsszeli politika.

„Az nem politikai nyilatkozat, hogy honnan vásárolja egy ország az energiát. Politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a házakat, lakásokat, politikai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságot működtetni” – mondta a tárcavezető.