Jövőre a csok plusz esetében és első lakásnál történő felvételnél a fiatalok számára is jöhet a kedvező, tízszázalékos önerőt előíró szabályozás, ám hiába van már most is 20 százalék a köztudatban, a bankok rendszerint ennél többet várnak el az ingatlanvásárlásnál. Ennek változására még várni kell, de a jegybank szerint lesz annyi érintett, hogy a bankok is lépjenek.
Sokan kezdtek számolgatásba október végén, miután Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kormányinfón bejelentette: az ötezer fő feletti településeken egy úgynevezett csok pluszt vezetnek be január elsejétől. Ahogyan a tárcavezető akkor ismertette: a hitel a gyermekek számától függően 15, 30 és 50 millió forint lesz és háromszázalékos kamatozású, kedvezményes kölcsönt jelent. Az önerőnél pedig – amennyiben első otthon vásárlásáról van szó – elegendő lesz 10 százalék, minden más esetben 20 százalék kell.
Ez az utolsó információ egybecseng a Magyar Nemzeti Bank tervével is. Mint ismert: a jegybank a fiatal elsőlakás-vásárlókra vonatkozó 90 százalékos hitelfedezeti mutató (HFM) limit bevezetését tervezi jövő tavasszal. Ez azt jelenti, hogy a bankok a hitelbírálatnál dönthetnek – de nem kötelezően – úgy is, hogy az ingatlan forgalmi értékének 90 százalékára nyújtanak hitelt az eddig meghatározott maximális 80 százalék helyett, azaz a vevőnek elegendő lesz tízszázaléknyi önerőt felmutatnia.
Ezzel persze nagyobb hiteltartozás és nagyobb törlesztőrészlet is szakad az adós nyakába, ennek ellenére sokan szinte készpénznek vették, hogy mind a csok plusz esetében, mind a fiatalok vásárlásánál elég lesz a tíz százalék, vagyis jóval hamarabb, rövidebb spórolás után ugorhatnának bele első lakáshiteleikbe.
Ez viszont távolról sincs így, sőt. Már a jelenlegi 20 százalék is csak kivételes esetekben sikerül, a bankok általában inkább 25, de akár 30 százaléknyi meglévő tőkét várnak el a vevőktől, függően az ingatlan elhelyezkedésétől és a vásárlók hitelképességétől is. Ráadásul bankonként teljesen eltérő a hozzáállás, vagyis van olyan pénzintézet, ahol egy településen 20 százalék önerő kell, másnál viszont ugyanott 30 százalék.
Éppen ezért megkerestük a kulturális és innovációs minisztériumot, hogy mire lehet majd számítani a csok plusz esetében, lesz-e olyan méltányossági iránymutatás a bankoknak, hogy a csok hiteleknél mindenképp a 10 százalékos önerőt vegyék majd figyelembe. A tárca válasza szerint ők üdvözölnének egy ilyen lépést, de nem a kezükben van a szabályozás lehetősége.
„A magyar kormány tizenhárom éve azért dolgozik, hogy családtámogatási rendszerével a vágyott gyermekek megszületése előtt álló akadályokat lebontsa, elősegítse a családok jólétét és kiszámíthatóságot biztosítson a teljes életút során. Ebbe illeszkedik a legújabb intézkedés, a január 1-jétől igénybe vehető csok plusz is, amelynek köszönhetően a gyermeket vállaló családok akár 50 millió forintos kamattámogatott hitelben részesülhetnek otthonteremtési céljaik megvalósításához. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van” – írta az Indexnek a minisztérium, majd kiemelték:
Jelezzük, hogy az önerő mértékére vonatkozó részletes szabályozás a Magyar Nemzeti Bank hatásköre. A kormány minden döntést támogat, amely kedvező a családoknak, így a jegybank esetleges döntését is a hitelfedezeti mutató (HFM) mértékének módosításáról.
„Az MNB adósságfékszabályai egységes felső limiteket állapítanak meg az adósok jövedelmének és a fedezetül szolgáló ingatlanok, gépjárművek terhelhetősége tekintetében. A hitelfedezeti mutatóra vonatkozó limit növelése az elsőlakás-vásárlók esetén teret enged a hitelnyújtóknak az eddigi, a szabályozás kereteihez igazított hitelezési limitjeik felülvizsgálatára, magasabb hitelösszegek megítélésére az érintett ügyfelek esetén. A szabályozói limit növelésére az érintett ügyfelek potenciálisan alacsonyabb hitelkockázata (várhatóan növekvő jövedelme és otthonteremtési célú lakásvásárlása) ad teret” – ezt már a jegybank kommunikációs osztálya írta lapunknak, hozzátéve: a hitelbiztosítéki érték meghatározásának szabályait a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló (25/1997. (VIII. 1.)) PM-rendelet írja elő.
Az ebben meghatározott elvektől az intézmények nem térhetnek el méltányossági szempontok alapján, hiszen a szabályozás a prudenciális kockázatok mérséklését hivatott támogatni.
Mint az MNB-től megtudtuk: az alacsonyabb önerőelvárás alkalmazásának lehetőségével a bankok továbbra is saját kockázatkezelésük keretén belül élhetnek, amelynek során nem méltányossági, hanem hitelkockázati szempontokat szükséges figyelembe venniük. „A hitelkockázat pontos, az adós visszafizetési képességén és a terhelendő ingatlan várható értékállóságán alapuló megállapítása, illetve az ennek megfelelő mértékű hitelnyújtás a túlzott banki kockázatvállalás elkerülését szolgálja és az adósok túlzott eladósodását is gátolja, ami mindkét félnek érdeke” – húzták alá.
Az elmúlt évek hitelfolyósításainak életkor szerinti eloszlása, valamint a 2024-től módosuló otthonteremtési támogatások eddig megismerhető részletei alapján az MNB várakozásai szerint jelentős számú ügyfelet érinthet a kedvezményes önerőelvárás, ami a fenti hitelkockázati szempontok alapján vélhetően az érintett ügyfelek egy részénél a magasabb limit alkalmazására sarkallja majd a hitelnyújtókat – tették hozzá.
(Borítókép: Szabó Réka / Index)