A mesterséges intelligencia, a big data és a többi modern technológia segíthet Magyarországnak kitörni a közepes fejlettség csapdájából – jelezte György László az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencián. A kormánybiztos mellett a hazai üzleti élet vezető alakjai mondták el, hogyan léphet szintet a magyar gazdaság, és közelíthetünk a fejlett országok életszínvonalához.
Ha az olyan modern technológiákra fókuszálunk, mint a mesterséges intelligencia és a big data, akkor évi 4,3 százalékkal is növelhetjük Magyarországon a GDP-t – jelezte György László. A kormánybiztos szerint ehhez az erőteljes gazdasági növekedéshez azonban az is kell, hogy a magyar vállalkozók saját termékekkel és saját szolgáltatásokkal jelenjenek meg a világpiacon.
A Samsung, amely hetven éve még fűszernövényekkel kereskedett, harminc éve már mobiltelefonokat gyártott, és mind feljebb lépve az értékláncban, mára a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező okostelefon-gyártójává vált
– hozta példaként a dél-koreai céget, amely gyorsan reagált a digitalizációs hullámokra, a trendet meglovagolva pedig a tavalyi évben már a magyar GDP egyötödét állította elő. A nyugati életszínvonal eléréséhez tehát high-tech és magyar cégekre van szükségünk, de a Magyarországon működő külföldi multik szerepe sem elhanyagolható a folyamatban, ugyanis ösztönzik az innovációt, oktatási intézményekkel közös projektekben vesznek részt, és know-how-t adnak tovább.
Az egyetemeink költségvetését megdupláztuk, és igyekszünk összekapcsolni őket a vállalkozásokkal
– mutatott rá György László, megjegyezve, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számításai alapján félmillió magyar munkavállalóra van szükség a kormányzat gazdasági céljaihoz. Ehhez azonban egyben jól képzett munkaerő is kell, a gyerekeknek érdemes szakmát szerezni. A kormánybiztos szerint a fiatalok előnyére válik, ha a gyárakkal és az ott történő munkával megismerkednek. Ilyen cég a Magyarországon is működő General Electric. Ascsillán Endre, a vállalat közép-kelet-európai alelnöke szerint akár nyári táborok keretében is meg lehetne mutatni a gyerekeknek és a szülőknek, hogyan folyik a munka a legmodernebb magyar gyárakban, jóllehet sokan meglepődnének.
Ascsillán Endre elmondta, nem szükséges mindenkinek egyetemen végeznie, közelebb kell vinni a kézzelfogható tudást. Kiemelte, hogy fontos megértetni a szülőkkel, hogy a mai világban nem kell szitokszóként kezelni azt, ha valaki egy gyárban dolgozik.
Svájcban reklámozzák, hogy szobafestőként jól meg lehet élni. Összeért az olló, egy hegesztő csoportvezető milliós fizetéssel megy haza, a marketinges vezető pedig nem
– mondta a GE Magyarország alelnöke, megjegyezve, hogy a digitalizálódó világban ma már nem igaz, hogy olajosan, koszosan dolgoznak az emberek a gyárakban, sokkal inkább gépekkel figyelik, hogy magas minőségben és határidőre készüljenek el a termékek.
Balogh Péter a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban elmondta, hogy a vállalatvezetők nem cserélik le az embert gépre, inkább felturbózzák a képességeiket az új eszközökkel. Elmesélte, hogy gyakran jár gyárak avatóira, ahol főleg automatizált gépsorokat adnak át. „Ugyan forrásigényesek ezek a beruházások, de rövid a megtérülési idejük” – világított rá az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója.
Sverla Viktor úgy vélekedett, hogy egy olyan időszakra kell készülnünk, amikor egyre kevésbé tudjuk majd megmondani előre, hogy mi fog történni. Teljesen új iparágak jelennek meg hamarosan. A Mol stratégiai és fenntarthatósági igazgatója szerint Európa legnagyobb kihívása az energiaár, melyre példaként a földgázárat emelte ki, amely jelenleg is duplája, mint a megelőző 5-6 év átlaga.
Kadocsa András, a McKinsey & Company munkatársa nemzetközi kitekintésben elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a magyar iparban megduplázódott az FDI, azaz a külföldi befektetett tőke, és a frissen bejelentett beruházások, bővítések szerint ez a tendencia folytatódni is fog.
A produktivitás hazánkban nem nőtt kellő mértékben, a német vagy az osztrák még mindig 1,8-szorosa a magyarénak
– világított rá a McKinsey partnere. Ez nem azt jelenti, hogy a magyarok nem dolgoznak keményen, csupán azt, hogy ez a mutató együtt méri a munkások és a mellé rendelt gépek termelékenységét – tette hozzá. Nem mindig volt racionális az olcsó munkaerőhöz fejlett, de túl drága gépet telepíteni. Ez az ördögi kör Kadocsa szerint lassan oldódik, ugyanis a munkabérek emelkedése kikényszeríti, hogy gépekkel újítsanak a cégek az emberi munkaerő helyett. A McKinsey & Company munkatársa úgy véli, hogy a magyar közepes vállalatokat lenne érdemes erősíteni. Hazánkban a legnagyobb 500 cégnek csupán közel egyharmada (138) ipari vállalat, amelyekből mindössze 28 magyar tulajdonú.
A kormányzati stratégiai tervezés polikrízises időszakban zajlik 2019 óta. Ennek kapcsán György László kormánybiztos szerencsésnek tartja, hogy ez a politikai közösség 13 éve kormányoz, azaz stabil a politikai közeg. Bár a kezdetekben a különadók bevezetésénél sok támadást kaptak a kiszámíthatatlanság miatt, mára ez szerinte megváltozott.
A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos három fogalommal jellemezte a magyar gazdaságstratégiát:
A hazai gazdaságpolitika a középosztály megerősítéséről szól, ezt nevezte meritokratikus szemléletnek. Ebbe a folyamatba beleillenek a különadók, az államadósság kamatterheinek csökkentése, az államadósság átcsoportosítása a magyar családok felé. Elmondása szerint a GDP 4-5 százalékát sikerült a középosztály felé terelni. Idetartoznak a vállalkozók is, akiknek az adóterhei a Világbank szerint az elmúlt években 54-ről 30 százalékra csökkentek, de ebbe a körbe számítanak a munkavállalók, akiknek szintén csökkent az adóterhe, és persze azok is, akik gyermeket vállalnak.
Mindez közel sem mondható kiszámíthatatlanságnak. Patrióták vagyunk, és ez még jobban látszik, amikor hazánkat sikeres országokkal hasonlítjuk össze
– fogalmazott a kormánybiztos, példaként említve, hogy az Egyesült Államokban meghatároztak 16 kritikus ágazatot, ahová nem fektethet bárki, mert védik a hazait, például a bankszektort, a kereskedelmet, az energiatermelést és a kritikus infrastruktúrát. Ez szerinte pragmatikus is, „figyelni a világot, kémlelni a kitörési pontokat, és az észszerűség keretein belül honosítani a jó gyakorlatokat”. A patriotizmushoz sorolta György László a Svájcban tapasztalható fogyasztói magatartást, ott ugyanis a vásárlók elsősorban a hazai termékeket részesítik előnyben. Patrióta törekvés a kormánybiztos szerint az is, hogy a magyar tulajdon minél magasabb legyen a kritikus ágazatokban, de ugyanide sorolható a hazai cégek erőteljes segítése, amely bőven meghaladja a külföldi vállalatoknak nyújtott támogatásokat.
(Borítókép: MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia 2023. november 21-én. Fotó: Makronóm Intézet)