A növekedés beindításához elsőnek a hitelezést kell felpörgetni, a cél eléréséhez pedig gyorsan csökkenő kamatokra van szükség – jelezte közösségi oldalán közzétett elemzésében György László. A kormánybiztos rámutatott, hogy Magyarországon a jelentős mértékű infláció döntő részét külső tényezők eredményezték.

A háború közelsége, az energiakitettségünk és ezzel összefüggésben a szankciók energiaárakra gyakorolt hatása, illetve Brüsszel pénzvisszatartó politikájának az árfolyamra gyakorolt hatása, valamint az aszály így együtt a közgazdasági szakzsargonban tökéletes viharnak nevezett jelenségként csak Magyarországot sújtotta az egész EU-ban

– magyarázta elemzésében a politikus.

György László kifejtette, hogy ha az energiakitettséget vesszük alapul, a miénknél csak Máltának és Litvániának nagyobb a kitettsége, míg a pénzvisszatartó politika egyedül minket sújtott, és részben a lengyeleket.

A lengyeleket példaként felhozva elmondta, hogy a szénalapú erőműveikkel villamos energia terén önellátóak, „sőt még exportra is futotta, amin még jól is kerestek az energiaválság idején. Továbbá velük az unió hozzánk képest fél évvel korábban megállapodott a pénzek folyósításáról még 2022 nyarán, ami megtámasztotta a lengyel zloty árfolyamát”. 

Az aszály 2022-ben Magyarországot sújtotta a leginkább, a termőföldek több mint felét érintve. Ezen hatások, kiegészülve a profit húzta inflációval, idén januárban 25,7 százalékon tetőző inflációt eredményeztek. Ezt sikerült októberre egy számjegyűre faragni. 

Ki a felelős a helyzetért?

A kormánybiztos rámutatott, hogy a fejlett gazdaságokban a jegybankok rendelkeznek inflációs céllal és azt befolyásolni képes eszköztárral, így természetes, hogy elszabaduló infláció esetében felmerül a felelősségük kérdése.

– fogalmazott György László, megjegyezve, hogy a központi bank egy bizonytalan piaci környezetben, az emelkedő infláció időszakában jelentette be, hogy nem szándékozik tovább emelni az irányadó rátát.

Az Északi Áramlat felrobbantása után kialakult turbulens pénzpiaci környezetben ugyanakkor lépésre kényszerült az árfolyam védelme érdekében, ugyanis október közepéig jelentősen gyengült az árfolyam, egészen a 430-as szint fölé.

„Az árfolyam erősítése érdekében a jegybank egy rendkívüli ülés keretében beavatkozott, és 18 százalékra emelte az irányadó rátát, de ezzel teljesen visszavetette a vállalati finanszírozást és a fogyasztást” – írja elemzésében a politikus.

Az inflációt úgy kell kezelni – ez a tankönyvi módszer –, hogy van a kormány, meg van a jegybank, a kormány értelmesen viselkedik, a jegybank meg kezeli az inflációt, mert az ő kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel az áremelkedéseket mérsékelni lehet, illetve a pénz értékét meg lehet őrizni. Nagy tudás a jegybanki tudás, bonyolult mechanizmusok, kamatpolitika, árfolyam, szóval sok mindent kell összenézni. Nem véletlen, hogy a világ minden országában a legjobban fizetett állami alkalmazottak mindig a jegybankokban vannak, mert ott van a legkifinomultabb pénzügyi tudás. És itt is, mi is ezt csináltuk. Inflációs cél: majd a jegybank. De be kellett látnom egy idő után, ez így nem fog menni. Tehát a jegybanknak beletörik, bele is törött a bicskája az infláció elleni küzdelembe. És erről nem a jegybank tehet, mert neki csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt. Amíg az csak egy bokor volt, addig elbánt a késével is vagy a bicskájával is a jegybank az inflációval, de miután ilyen hatalmas fává terebélyesedett, ide fejsze kell. No, az nincs a jegybankban. Az a kormánynál van, ezért át kellett venni az infláció elleni küzdelmet, annak a feladatát is meg a felelősségét is a jegybanktól [Orbán Viktor, 2023. 09. 29.]

– idézte a magyar miniszterelnököt.

A kormánybiztos szerint az a helyzet, hogy míg az inflációt általában a magas kereslet okozza, addig erre vannak eszközei a jegybanknak: eddig az infláció egy bokor, és a bicska alkalmas eszköz a lefaragására.

Azonban jelen esetben egy külső sokk, a „tökéletes vihar” volt a felelős az infláció több mint 90 százalékáért, vagyis egy brutálisan nagy fával álltunk szemben. György László úgy látja: a kormányzati intézkedések jelentős szerepet játszottak abban, hogy már októberre sikerült elérni az egy számjegyű inflációt.

Kinek a feladata az infláció letörése?

„Amikor tavaly októberben a miniszterelnök meghatározta a célt, hogy 2023 végére egy számjegyűre kell döngölni az inflációt, számos véleményformáló közgazdász kételkedett ennek teljesíthetőségében. Sőt, egyikük úgy fogalmazott, hogy bűvészmutatványok kellenek ehhez. Ezzel szemben már 2023 októberére, vagyis kettő hónappal a kitűzött dátum előtt sikerült ezt a célt elérni” – emlékeztetett a közgazdász.

Az inflációtörő kormányzati intézkedések közé sorolja a verseny fokozását szolgáló online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást és a kamatstopot.

Az online árfigyelő rendszer indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az átlagárak

– írta a kormánybiztos, elmagyarázva, hogy a megfigyelt élelmiszerek árainak július elejéhez képest mért mérséklődése mintegy 0,4 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,3 százalékpontos, élelmiszer-inflációt csökkentő hatással járhatott a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Ez szerinte annak köszönhető, hogy az árfigyelő rendszer erősítette a versenyt a kereskedők között, ami az árak csökkenését vonta maga után. 

A monetáris politika minden időben a jegybank feladata. De nehéz, bonyolult geopolitikai és kivételes gazdasági környezetben, a háború és a szankciók hatása miatt a kormánynak be kellett avatkoznia az infláció letörése érdekében – emlékeztetett a kormánybiztos. 

A kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét, miután az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték azt, hogy a jegybank már nem tud megbirkózni vele. (...) a jegybank felhalmozott adósságának problémáját is meg kellett oldani a nyáron [Orbán Viktor, 2023. 09. 25.]

– idézte a miniszterelnököt. Novemberben pedig úgy nyilatkozott Orbán Viktor, hogy „miután a jegybank erejét meghaladta az infláció elleni küzdelem, ezért a kormány vállalta, hogy a jegybank helyett, mellett – legyünk udvariasak: inkább mellett – egy számjegyűvé fogja visszavágni az inflációt az év végére”.

Miről zajlik most a vita?

A kormány álláspontja szerint több tényező együttesen arra utal, hogy lenne tér a jegybanki alapkamat jelenleginél ambiciózusabb ütemű csökkentésére. Az infláció a korábban vártnál gyorsabb ütemben csökken, a külső környezet is kedvezőbbre fordult, valamint az árfolyam is viszonylag stabilan alakul, amely stabilitás a vállalkozások szempontjából a lehető legfontosabb szempont.

A gazdasági növekedés és a hitelezés beindítása érdekében megítélésünk szerint lenne tér a nagyobb léptékű kamatcsökkentésre. A lehető legalacsonyabb kamatpályát szükséges megcélozni, amely mellett még a dezinfláció tud folytatódni, és ami a növekedés beindítását segíti, és el tud indulni a piacalapú hitelezés

– érvel a közgazdász a gyorsabb kamatcsökkentés mellett. 

A gazdaságélénkítés szempontjából ambiciózusabb kamatpálya melletti további érvként hozta fel, hogy a nagybefektetők által tartott rövid lejáratú állampapírok hozama 8 százalék, míg a hosszabb futamidőkön 7 százalék körül alakul, miközben a jegybanki alapkamat most csökkent 11,5 százalékra.

A hozamok csökkenése az elmúlt hónapokban nem járt tőkekivonással. A külföldi befektetők által tartott forintállampapírok állománya március vége és szeptember vége között közel 700 milliárd forinttal, 17,4 százalékkal nőtt, miközben a hozamok minden lejáraton érdemben csökkentek.

Vagyis Magyarország nemzetközi befektetői megítélése miatt is van még tér a kamatok ambiciózusabb csökkentésére anélkül, hogy tőkekivonásra és így az árfolyam érdemi gyengülésére kerülne sor

– írja elemzésében György László, hozzátéve, hogy „ebben jelentős szerepe van a költségvetési politika hitelességének és azon kormányzati intézkedéseknek, amelyek előírták, hogy 2023. július 1-je óta a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százaléknak kell lennie az értékpapírok súlyának, ezzel pedig jelentősen megnőtt a kereslet az állampapírok iránt”. 

– hangsúlyozza a kormánybiztos, rávilágítva, hogy a reálkamatok szintje is azt mutatja, hogy van még érdemi tér a jegybanki alapkamat ambiciózusabb csökkentésére.

„A magyar visszatekintő reálkamat (az aktuális jegybanki alapkamat és az aktuális infláció különbsége) októberben 2,1 százalék volt, amelynek szintje így közel azonos az eurózóna, illetve az USA kamatszintjével, miközben Lengyelországban vagy Romániában a jegybankok továbbra is negatív reálkamatot tartanak. Sőt az előretekintő reálkamat (az aktuális jegybanki alapkamat és az egy év múlva várható infláció különbsége) Magyarország esetében jóval magasabb, mint azt az eurózóna vagy az USA, de akár a régiós jegybankokat is nézve láthatjuk” – érvel a közgazdász.

A probléma az, hogy amíg nem mérséklődik megfelelően alacsony szintre a kamatkörnyezet, addig azon vállalatok, amelyeknek vannak szabad forrásaik, nem azon gondolkodnak, hogy milyen beruházásokat hajtsanak végre, hanem egyszerűen a magas jegybanki alapkamathoz (le)kötik és fialtatják a pénzüket

– fejtette ki a politikus. 

„Azok a vállalkozások, amelyek pedig forráshiányosak, a túlélésért kénytelenek vagy a gyors piaci növekedésért hajlandóak lennének hitelt felvenni, nem vagy csak nagyon magas kamatok mellett jutnak forráshoz. Tehát a relatíve magas jegybanki kamat késlelteti a növekedés és a hitelezés újraindulását. Munkámból adódóan vállalkozók százaival találkoztam az elmúlt időszakban, és a legnagyobb problémaként az így bekövetkező forráshiányt nevezték meg” – fogalmazott.

Azóta a Magyar Nemzeti Bank is reagált a kritikákra egy szakmai cikkben, ami szintén megjelent az Indexen:

„Magyarországon a fogyasztási fordulatot nem a reálkamat csökkentésével, hanem az áremelkedés letörésével lehet csak elérni. Ehhez pedig most – ahogy a világon mindenhol – pozitív reálkamatok kellenek, nem megy máshogy” – áll a részletes elemzésükben. A kamatdöntésük indoklása pedig az alábbi linken érhető el.

A kormány növekedést akar

A Makronóm Intézet becslése szerint az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség-támogatási programok (Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a kamatstop, a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, valamint a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program) 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, és mintegy 3000 ezer milliárd forint forrást biztosítanak a magyar vállalkozásoknak. 

Mindezek tükrében elmondható, hogy egy ambiciózusabb kamatpálya segítené a gazdaság növekedés motorjainak nagyobb fordulatszámra történő felpörgését és a piacalapú vállalati hitelezés újbóli beindulását, továbbá serkentőleg hatna a fogyasztásra is

– mutatott rá elemzésében György László. Elemzését azzal zárta, hogy „a cél, hogy a magyar gazdaság 2024-ben 3,5–4 százalék közötti ütemben bővüljön, lehetőleg közelebb a 4 százalékos célhoz. Ha felette lesz, maradhat”.

A kormánybiztos a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken kifejtette: sikerült előbb elérni az egy számjegyű inflációt, a nemzetközi környezet nem annyira zavaros, mint tavaly ilyenkor, így van ambiciózusabb kamatcsökkentésre lehetőség, és ebben az esetben előbb tudna beindulni Magyarországon a gazdasági növekedés és a piaci alapú hitelezés.

A kormánybiztos hozzátette, hogy a reálbérekben is fordulat következett be a 12 hónapja tartó reálbércsökkenés után, most már pozitív tartományban van a szám. Ez azt eredményezheti, hogy a családok egyre többet vásárolnak majd, ami segíteni fogja a bruttó hazai termék (GDP) növekedését – világított rá.