Továbbra sem túl rózsás a helyzet a beruházások területén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,2 százalékkal maradt el 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévitől. Ezen belül az építési beruházások volumene 2,4 százalékkal csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké 0,7 százalékkal volt több az előző negyedévi szintnél.

Éves bázison nagyobb a visszaesés. Az idei harmadik negyedévben 12,1 százalékkal mérséklődött a beruházási tevékenység volumene az előző év azonos időszakához képest.

Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 22 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 7,8 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.

A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 55 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 9,1 százalékkal csökkent, a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 10 százalékkal volt több az egy évvel ezelőtti szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 24 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.

A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenháromban csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a tárgynegyedévben a fejlesztések 6,3 százalékkal növekedtek. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű, a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedésével magyarázható, amelyet főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott

– állapította meg a KSH.

A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, az elektronikai ipar, valamint a gép, gépi berendezés gyártása alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű mérséklődés volt tapasztalható.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 18 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 29 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése határozta meg.

A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél némileg mérsékeltebben, 27 százalékkal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések visszaesése állt.

A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 11 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése volt.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók nagymértékben csökkentették az építési, kisebb mértékben az import gépekkel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.

A közigazgatás nemzetgazdasági ág 9,3 százalékkal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében.

A nemzetgazdasági beruházások 2023. III. negyedévi, 12,1 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar, valamint a közigazgatás (1,7, illetve 0,3 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre –6,3, –4,0, –0,6, –1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez

– áll a statisztikai hivatal kommünikéjében.

Mint ismert, és ahogy az Index korábban beszámolt róla, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium korábban számos állami beruházást állított le, ami nagyban hozzájárult a fentebb taglalt kedvezőtlen adatokhoz.