A Magyarországnak járó kohéziós források felszabadítása, amely az európai uniós jogállamisági eljáráshoz kötött, „sajnos, nem áll jól”, az Európai Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkőből mindössze négyben született előrelépés a magyar kormány részéről – jelentette ki Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerdán Brüsszelben.
Az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje többnapos látogatásra érkezett a belga fővárosba, hogy tárgyaljon többek között az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselőivel. A magyar médiának adott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a források hazahozása érdekében a legtöbbet a magyar kormány tud tenni.
Márki-Zay Péter hangsúlyozta, brüsszeli tárgyalásain azt a megoldást is felvetette, hogy a finanszírozás egy részét vagy akár az egészét a magyar önkormányzatok kapják, beleértve az ellenzéki önkormányzatokat is.
Rendelkezésre állna egy munkacsoport, amely felügyelné a pénzek elosztását, amennyiben az EU nem meri a kormányra bízni a forrásokat. Így a fejlesztési projektek elindulhatnának. Azt javaslom a kormánynak, hogy ez ügyben lobbizzanak ők is
– jelentette ki. Mint mondta, erre nem kapott ígéretet, de tárgyalófelei ezt az eljárást „mind igazságosnak tartották”.
Beszámolt továbbá arról, hogy egyeztetett Vera Jourová uniós biztossal is a jogállamiság helyzetével kapcsolatban, aki „sajnálattal vette tudomásul azt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi nyilatkozatai kimondottan nehezítik azt, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági feltételeket”.
Szerinte az uniós versenyszabályokkal szembemegy és eljárást vonhat maga után az, hogy „Lázár János felszólította a külföldi építőipari cégeket, hogy hagyják el az országot és adják át a Fidesznek a cégeiket, akár magántársaságoknak, akár a kormánynak”.
Természetesen az a kijelentése, hogy Hódmezővásárhely, amíg én vagyok polgármester, nem kap semmilyen kormányzati támogatást, az hasonlóan botrányos az európai körökben, ahogy a beruházási törvény is
– tette hozzá.
Véleménye szerint, „ha Lázár János magához vonja a beruházási projekteket, akkor Magyarországnak és a településeknek körülbelül egynegyede fog csak járni a pénzeknek, és háromnegyedét el tudják lopni”.
A migrációval kapcsolatban úgy vélte, hogy Magyarország nem képes megvédeni a külső határokat, ezért egyeztetései folyamán azt javasolta, hogy az EU növelje a Frontex szerepét a magyar határoknál.
Jelenleg az a helyzet a déli határon, hogy naponta ezer illegális migráns jön be, és ebből átlagosan legfeljebb ha 130-150-et kapnak el. Nem véletlenül háborodott fel Ausztria, hogy Magyarország több mint ezer embercsempészt szabadon bocsátott
– hangoztatta.
Az európai parlamentbeli látogatásán Márki-Zay Péter több képviselővel is találkozott, köztük a zöldpárti Daniel Freunddal, „Magyarország nagy barátjával is, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy Magyarország az Európai Uniónak fejlődő, gazdagodó és boldog tagja legyen”.
A zöldekkel folytatott egyeztetésén felmerült az akkumulátorgyárak kérdése, a környezetvédelem, a talajvizek, a védett erdők, a vízkészletek megóvása is – sorolta. Úgy vélte, hogy az akkumulátorgyárak a lazább környezetvédelmi szabályok miatt telepednek Magyarországra.
Márki-Zay Péter arra is kitért, hogy az elnöksége alatt álló Mindenki Magyarországa Néppárt szeretne az Európai Néppárt (EPP) tagjává válni, azonban a KDNP ezt blokkolhatja. Mint mondta, a néppárti képviselőkkel találkozva úgy látta, „nagyon erős támogatás van arra, hogy végre egy tisztességes, korrupcióellenes magyar párt képviselje Magyarországot az Európai Néppártban”.
A magyar ellenzéki politikus csütörtökön az Európai Ügyészség helyettes vezetőjével és Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal folytat tanácskozást.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint akár több pénzt is lehívhattunk volna a helyreállítási alap hitelrészéből, de a támogatásból készült beruházásokat 2026-ig be kell fejezni, és a magyar gazdaság képességeit tekintve ekkora összeg felhasználása tűnik reálisnak.
Az Európai Bizottság döntését már csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia a támogatás folyósításához. Ha az Európai Tanács az elfogadás mellett dönt, akkor közel 380 milliárd forintnyi előleg érkezik.
Az előleg folyósítása a vonatkozó nemzeti tervek elfogadásához volt kötve, a helyreállítási alap – vissza nem térítendő – nem hitel részére vonatkozó terveket elfogadták, így az unió zavartalanabbul fogadta el a hitelrészre vonatkozó terveket is.
A területfejlesztési miniszter azt is elmondta, hogy a támogatás folyósítását végül nem a miniszterelnökök tanácsa, hanem a szaktanács fogja elfogadni.