Sokan várnak a pénzcsapok kormányzati megnyitására azok közül, akik otthonfelújításban gondolkodnak. Hamarosan több projekt is elindulhat, ám az addig visszatartott rekonstrukciós beruházások elmaradása nemcsak az építőiparban, de az egész magyar gazdaságnak veszteséget jelent.
Sokan kivárnak a lakásfelújítással, hátha érkezik ehhez kapcsolódó állami támogatás. Az idő azonban sürget, hiszen mindennap veszteség felújítatlan ingatlanban élni – idézi a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújítást Egyesület (TLE) Gulyás Istvánt, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének (MCSTE) elnökét.
Az Index írta meg elsőként, hogy 2024 negyedévében pályára léphet egy otthonfelújítást támogató kormányzati program, aminek előkészületeit minisztériumi szinten erősítették meg lapunknak.
Nem jó, hogy folyamatosan lebegtetik a kormányzati támogatásokat. Ezért még azok az emberek, akiknek lenne rá pénzük, ők is inkább várnak, hátha lesz ingyenpénz. Sokan persze nem is tudnak anélkül elindulni
– mondta Gulyás István, hozzátéve: szakmán belül hallottak egy lehetséges 5+5 millió forintos támogatásról, kifejezetten energetikai korszerűsítésre (hősszigetelésre, ablakcserére, kazáncserére, megújuló energia beépítésére). „Mint ahogy azt már a korábbi otthonfelújítási támogatásnál is javasoltuk. Ha lesz, örülni fogunk, de egyelőre ez csak ígéret, forrás nélkül. Úgy gondolom, hogy ha komolyan gondolja a kormány ezt a támogatást, akkor konkrétumokat kellene mondania, hogy az emberek fel tudjanak rá készülni, és ne kapkodás legyen, amikor esetleg megjelenik” – fogalmazott.
Sokan a támogatásra várnak, ezért halasztják felújításaikat. Gulyás István felidézi, hogy
a magyar kormány 20 ezer ingatlan felújítására kért uniós forrást, ám ez töredéke annak, amire szükség lenne, ezenfelül még legalább 80-100 ezer család otthona szorul rekonstrukcióra, ráadásul a gazdaságnak, azon belül az építőiparnak nagyon kellenének a megrendelések.
Arról az Index is beszámolt, hogy a magyar lakásállomány nagy része katasztrofális állapotban van. „Sajnos az emberek zöme csak a legszükségesebbre költ, maximum kicseréli azt, ami tönkrement. Jelenleg nemcsak az esztétikai felújításokat halasztják el, de a megtakarítást hozó korszerűsítéseket is. Ha lesz támogatás, lesznek energetikai beruházások is” – mondta a szakember.
Adódhat a logikus következtetés, az építőipar vergődésének hatására olcsóbban lehet felújítani, építőanyagot venni, szakmunkát megfizetni, könnyebb szakembert találni.
Valóban voltak kisebb-nagyobb csökkenések az építőanyagok árainál, de szerintem ez nem tartható fenn sokáig. Ugyanis a magas energiaárakkal gyártott termékek nagy része egy idő után veszteséget termel a gyártóknak. Például a gipszkartongyártás előállítási árának fele az energiaköltség, itt brutális áremelés lenne logikus
– mondta Gulyás István.
Arról portálunk is több ízben beszámolt, hogy az építőiparban kongatják a vészharangot, az építőanyagárak – a kereslet brutális bezuhanása mellett – csökkentek vagy stagnáltak. A szakmunka azonban nem lett olcsóbb, a kevés megrendelés hatására maximum szakembert lett könnyebb találni.
Az Index is beszámolt arról, mit érdemes tudni a november elsejétől érvényes, ingatlanokra vonatkozó új energetikai tanúsítványokról. Az MCSTE elnöke szerint a tanúsítvány ügyfélbarátabb, könnyebben értelmezhető, mint a korábbi. Gulyás István ugyanakkor rámutatott, hogy a szoftver egyelőre nem képes például többféle szigetelőanyagot kezelni, csak egyféle szerepel benne, arra ad javaslatot, és nem lehet mással kiváltani.
„Hiába lépett életbe a rendelet november elsején, egyik magyarországi szoftver sem tudja a tanúsítványt az új jogszabály szerint számolni, kiállítani. Így most még nem lehet kinyomtatni az új törvény szerinti dokumentumot, amelyet azonban a bankok már kérnek azoktól, akik most nyújtanak be lakáshitel-kérelmet” – erősítette meg, hozzátéve az új energetikai tanúsítvány drágább lesz.
Nem lehet kibújni az alól, hogy a tanúsító kimenjen a helyszínre, hiszen fotókat kell feltölteni a rendszerbe. Megközelítőleg 20-30 százalékos drágulás várható, hiszen jóval több munkaórát kell beletenniük az adatfelvételbe, feldolgozásba
– mondta.
Magyarország a brüsszeli pénzcsap megnyílására vár – már látszik a fény 10 milliárd eurós alagút végén. A források egy részét a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére tervezik fordítani. Más tagállamokban azonban javában zajlanak a hasonló célú programok.
Csehországban nagyságrendileg 1,5 millió családi ház van, ezek 1,4 százalékát újítják fel évente. Ha figyelembe vesszük, hogy a családi házakat 30 évente fel kellene újítani, elmondható, hogy jelentős részük nincs korszerűsítve. A 2014–2018 közötti időszakban az egylakásos lakóépületeknek mindössze 20 százaléka esett át mélységi korszerűsítésen. A felújítási stratégia egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 85 százalékra növelje a mélyfelújítások számát. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak 2030-ra, 3 százalékra növelnék az éves felújítási arányt.
Lengyelországban a klímasemleges gazdaság irányába tett lépésként a kormány 2022. február 9-én elfogadta az „Épületek felújításának hosszú távú stratégiáját (DSRB)”, amely egyfajta útitervnek tekinthető a lengyelországi épületállomány rövid és hosszú távú felújítására vonatkozóan. Lengyelország összes épületét felmérték, és kiderült, hogy az épületek jelentős része alacsony energiahatékonyságú – különösen a 21. század előtt épületek –, és az elkövetkező években hőtechnikai korszerűsítésre lesz szükségük.
A 2021-es népszámlálási adatok szerint Lengyelországban 15,3 millió lakás található mintegy 6,9 millió épületben. Ebből 6,3 millió családi ház, amelyek esetében a szilárd tüzelésű kazánok továbbra is az elsődleges hőforrásnak számítanak. 2050-ig a becslések szerint körülbelül 7,5 millió hőtechnikai korszerűsítési beruházás valósul meg, ebből 4,7 millió mélyfelújítás, beleértve az időbeli szakaszos hőtechnikai korszerűsítéseket is. A stratégia szerint a korszerűsítések átlagos éves üteme 3,8 százalék körül alakul, feltételezve, hogy 2050-re az épületek 65 százaléka eléri a évi 50 kWh/négyzetméternél nem magasabb EP-indexet. Lengyelországban kormányzati program is ösztönzi az átfogó hőtechnikai korszerűsítést, a legelterjedtebbek a „Tiszta levegő” és a „Meleg lakás” programok.
Spanyolországban nem túl fényes a helyzet, a lakások többsége nagyon régi, és energiahatékonyság szempontjából nagyon rossz állapotban van. A helyzet sokkal rosszabb, mint sok más EU-s tagállamban, talán az EU átlagánál is gyengébb. A 2005 előtt épített épületek gyakorlatilag mind ebbe a kategóriába tartoznak.
A spanyol kormány azt ígérte, hogy 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, erre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU Next Generation alapjából. Ez a 25 milliós lakásállomány 2 százalékát érinti. Spanyolországban a lakóépületek fele (9,7 millió) 1980 előtti, de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60 százalékkal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2 százalékánál végeznek, ami mindössze 30 ezer lakást érint. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében azonban az országnak 2030-ig évi 300 ezer felújítást kellene elvégeznie, és ezt az arányt 20 éven keresztül fenntartania.
(Borítókép: Damian Gillie / Construction Photography / Avalon Getty Images)