Bár a fogyasztói árak növekedése novemberre 7,9 százalékra szelídült, s ezzel már nem is Magyarország az infláció Európa-bajnoka, az továbbra is vitatott, olyan értelemben kik voltak a nehéz gazdasági környezet nyertesei, hogy látványosan nagyot kaszáltak a válságon. Az élelmiszer-kiskereskedelem mélyére ásva korábbi cikkünkben már felfedtük, hogy az áruházláncokkal szemben sokkal inkább az élelmiszergyártók szedték meg magukat, most pedig továbbmenve, tételesen megmutatjuk, ki hányszor és mekkora mértékben emelt árat a háború kirobbanásának évében.
A nagy áruházláncok éves beszámolói nem azt tükrözték, hogy nyerészkedtek volna a nehéz helyzetbe került lakosságon, ezért az Index utánajárt, a bolthálózatoknak beszállító vállalatok üzleti teljesítménye hogyan alakult a háború, a válság évében. A lapunk kutatásában szereplő 29 cég közül 28-nak nőtt az árbevétele, 21-nek az üzemi eredménye, 20-nak az árbevétel-arányos eredménye is. A vizsgált beszállítók konyhájára együttesen csaknem 110 milliárdos profitot hozott az elmúlt év, közülük is kiemelkedett az étolajgyártó Bunge, illetve a baromfitermelő Master Good.
Konjunktúraciklus közepette nehezebb árat emelni, mint válság idején, hiszen amikor felszöknek az árak, szinte már fel sem tűnik, ha valami jóval többe kerül, mint amihez hozzászoktunk. Ezzel a legtöbben a fogyasztói árakat látva szembesülnek, ám azok az esetek döntő többségében már csak a beszállítói sales stratégia következményei.
Az energiaválság megemelte a termelési költségeket, ahogy az alapanyagok és a csomagolóanyagok gyártói is drágábban dolgoztak, mint korábban bármikor, ezek nyilvánvaló tények, mégis számtalan olyan példára lettünk figyelmesek, amikor egy élelmiszergyártó ennél jóval messzebbre ment.
A Megtudtuk, kik kerestek a legtöbbet a válságon című összeállításunk után még mélyebbre ástunk, megnéztük, az árak felverésében élen járó piaci szereplők hányszor címkézték át a termékeiket, s ezzel mennyivel drágították meg a boltok polcaira kerülő élelmiszereket. Igaz, arra is fény derült, hogy a masszív áremelés nem mindig tükröződik a pénzügyi eredményekben, vagyis van, amikor valóban a gyártási, termelési költségek elszállása áll a háttérben, ugyanakkor arra is akad bőven példa, hogy egyesek visszaéltek a monopol vagy oligopol helyzetükkel. Mindez tovább árnyalja a képet, mennyire összetett folyamatok állnak a mögött, hogy a tavalyi, átlagosan 14,5 százalékos infláció mögött legnagyobb mértékben, 26 százalékkal az élelmiszerek drágultak.
Az Index újabb kutatásából – amely során a 2022-es áremeléseket vettük górcső alá – kiderült, hogy az Alföldi Tej Kft. a múlt év egészében összesen 20-szor emelt árat, március 7-én először, végül december 13-án. Igaz, ezek közül „csak” ötször fogott vastagabban a ceruza a teljes termékpaletta vonatkozásában, a többi részleges drágulást vont maga után egyes termékekre, termékcsoportokra. A teljes körű változások sorrendben 6,4, 10,9, 18,1, 11,4, illetve 16,4 százalékot jelentettek pluszban. A legnagyobb lépést július végén tette meg az Alföldi Tej, ekkor ugrottak meg csaknem ötödével az áraik. Mindez azonban a székesfehérvári és debreceni tejipari üzemmel működő vállalatot a beszámolója szerint pénzügyileg érdemben nem lökte előre: bár az egy évvel korábbi 55,72-ről 78,78 milliárd forintra nőtt tavaly a forgalma, a profit 1,86 milliárdról 1,44-re olvadt.
A tejiparnál maradva, a leginkább a Pöttyös Túró Rudival azonosított FrieslandCampina Hungária Zrt. sem szerénykedett, a cégnél 13 áremelést rögzítettünk a kutatásunk során.
Ebből nyolc hullám vonatkozott a teljes portfólióra (bár abban megjelent a népegészségügyi termékadó és az áfa is), de akadt olyan eset, amikor egy, kettő vagy négy termék drágult. A teljes paletta vonatkozásában egy 25 százalékos átcímkézés volt a csúcs, és a FrieslandCampina esetében be is váltotta a hozzá fűzött reményeket az árazási politika – igaz, az eredményességhez hatékony, versenyképes működés is kell, nem csak magas árak. A nettó értékesítés 37,3 milliárd forintról 45,95-re kúszott fel, a 3,16 milliárdos adózott eredmény pedig 3,99-re.
Továbbra is tejben úszva azt láttuk a Sole-Mizo Zrt.-nél, hogy átlagosan havonta kétszer jött egy áremelés a háború és az energiaválság évében, merthogy 2022-ben 24-szer drágultak a termékeik.
A legnagyobb emelést novemberre időzítette a vállalat, amely ekkor 18,3 százalékkal kért többet a partnereitől, de az esztendő során 13-szor is két számjegyű áremelést tartott indokoltnak az Index gyűjtése szerint. Ennek megfelelően erős évet is zárt a szegedi bázisú Sole-Mizo, nemcsak az árbevétel nőtt 89,23 milliárd forintról 121,29-re, hanem a profit is 832 millióról 2,7 milliárdra. Vagyis itt közel sem azzal a helyzettel állunk szemben, hogy „ami bejött az ajtón, az kiment az ablakon”, hiszen a válságok évében a beszámolója által alátámasztottan is vastagon triplázta profitját a vállalat.
Az áremelésben jeleskedő tejipari cégek körét a TolnaTej Zrt.-vel zárva azzal szembesültünk, hogy a szekszárdi központú piaci szereplő 13 áremeléssel vétette észre magát, volt köztük nyolc teljes, öt részleges, előfordult, hogy csak a trappista sajt ára nőtt, máskor a 2,8 és a 3,5 százalékos tejé. A legszigorúbb pillanatot 2022. november 14-e hozta el, ekkor egységesen 19,1 százalékkal mentek fel az árak. Mindezek eredményeként tavaly a tej jobb üzlet volt Tolna szívében, mint a borászok nagy bánatára a kadarka vagy a kékfrankos: mert az egy dolog, hogy a TolnaTejnél a 49,6 milliárd forintos árbevétel meg sem állt 68,64-ig, de az adózott eredmény is 1,88-ról 5,02 milliárdra hízott. Ez a tempó pedig a Sole-Mizo bravúros nyereségére hajaz, ha nominálisan nézzük, kenterbe is veri azt.
A többi élelmiszergyártót iparági bontás nélkül helyeztük nagyító alá, meg-megállva egy-egy olyan szereplőnél, ahol „dinamikusan fejlődő” árakkal szembesültünk. Az előző cikkben már alaposan kivesézett Bunge Növényolajipari Zrt. árbevétele 448,69 milliárd forintra ugrott tavaly az egy évvel korábbi 324,21-ről, viszonyításképp a bő 120 milliárdos bővülés a Pick-Szeged Zrt. teljes forgalmának a másfélszeresének felel meg. Bár a növényolajipar segít tájékozódni, könnyebb térképre helyezni a céget, ha tudjuk, a Bunge Zrt. (amelynek anyacége a Bunge Limited) elődje, a Cereol Rt. 1992-ben, az állami tulajdonú Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat magfeldolgozással, étolaj-finomítással és -palackozással foglalkozó üzletágát megvásárolva jött létre.
Nos, a Bunge „csak” négyszer emelt árat, ám annak mértéke felért másutt 10-15-tel is, hiszen a drágulás üteme sorrendben 18,7, 19,5, 20, illetve 24,7 százalékos volt.
Az első lépcső csak az étolajra vonatkozott, a másik három pedig az összes termékre, beleértve a margarint is. Ez alapján az étolaj ára éven belül duplázódott, de a margariné is felment 70-80 százalékkal – már ami az átadói árakat illeti, beszállítva a kereskedelmi vállalkozásoknak. Ennek hatására a Bunge Zrt. profitja 8,22 milliárd forintról 33,74 milliárdra ugrott, aki érezni akarja a különbséget, annak hosszú évekig rendszeresen öttalálatos lottószelvényre van szüksége.
A Gyermelyi Zrt. sem tétlenkedett a többletköltségek áthárítása terén, lapunk kutatásából ugyanis kiderült, hogy a vállalat 21 árváltoztatást hajtott végre, becsületére legyen mondva, a 19 emelés mellett kétszer csökkentett is. Magyarország piacvezető tésztagyártójánál, legnagyobb tojástermelőjénél és egyben megkerülhetetlen malomipari szereplőjénél négy-négy alkalommal drágult a tészta, illetve a liszt, a többi árváltozás a tojás kategóriát érintette. Az egyik árcsökkentés 4,15, a másik 5,8 százalékos volt gyűjtésünk alapján, míg a legnagyobb áremelés 29,6 százalékra rúgott, a lisztnél. A Gyermelyi forgalma 27,1 milliárd forintról 46,62-re ugrott, s követte a nyereség is: az 1,26 milliárdról 2,91-re nőtt.
A Fevita Hungaryt a sportbarátok jelentős része még ma is a székesfehérvári jégkorongcsapat névadó szponzoraként azonosítja, pedig már nem az, ám kétségtelenül helyi érdekeltségű a gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozó vállalat. Az Index kutatása szerint a Fevita hatszor emelt árat, háromszor a teljes termékpalettája vonatkozásában, háromszor részlegesen. Ez önmagában még nem is lenne kirívó, ám a mérték figyelemre méltó, egy csekélynek mondható, 5,43 százalékos áremelés mellett ugyanis 17,1, 20,3, 22,56, 27,43, illetve 28,11 százalékos drágulást jegyezhettünk fel.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem a fogyasztói, hanem a beszállítói árak, amelyeket értelemszerűen lekövet a kereskedők árazása is, ám az árrés jellemzően nem az ő térfelükön keletkezik. Amikor 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött az infláció, azon belül az élelmiszer-drágulás 44 százalékon, nem véletlenül panaszkodtak arra sokan, hogy az érzékelt infláció sokkal nagyobb, mint a valós. A mellékelt ábra szerint a valós is elérte egyes esetekben a 100 százalékot. A konkrét példára visszatérve, a Fevita legalább visszafogottan bővült: árbevétele 9,11 milliárd forintról 10,27 milliárdra nőtt, adózott eredménye pedig 383-ról 473 millióra.
A tejtermékek, a húskészítmények és a mirelitek terén is meghatározó a Nádudvari Élelmiszer Kft., amely 14 áremelést eszközölt 2022-ben. Ebből hétszer a tej drágult, négyszer a hús, háromszor a mirelit.
Az áremelések hatására pénzügyileg nem javult azonban a hajdúsági üzem pénzügyi helyzete, ami elgondolkodtató: bár a nettó értékesítés 12,46 milliárd forintról felment 16,72-re, az egy évvel korábbi 557 milliós profit egy része elpárolgott, maradt belőle 424 millió a múlt évre. A szalámikirály Pick Szeged Zrt. hatszor emelt: háromszor a brandtermékek, háromszor a teljes portfólió árazását módosítva. A legkisebb emelés 9,07, a legnagyobb 23,71 százalékos volt. Bár más kaliber, mint a Nádudvari, a Pick is hasonlóképp járt: becsületes bővülés a bevétel során (70,67 milliárd forint után 80,28), csökkenő nyereséggel (10,32 milliárd után 6,91).
Az Unilever-Magyarország Kft. annyiban kakukktojás az eddig vizsgált cégekkel szemben, hogy a non food termékek terén is jelentős beszállítói potenciállal bír.
Az Unilever hétszer emelt árat, ebből két-két alkalommal a kozmetikumok, illetve a vegyi áruk, háromszor az élelmiszerek, abból egyszer a teljes jégkrémszortiment vonatkozásában. Míg ennek nyomán a fagyasztott édességek beszállítói ára csak 7,69 százalékkal változott, a többi átcímkézésnél bátrabb volt a cég, azok mértéke 13,8 és 18 százalék között szóródott. Végeredményben kijött a matek az Unilevernél is: a 99,44 milliárdos egy évvel korábbi árbevétel után a képzeletbeli 100 milliárdos falat úgy törte át, hogy egészen 122,56 milliárdig jutott, miközben az adózott eredmény 2,88 milliárdról 3,8 milliárdra hízott.
(Borítókép: Index)