Index Vakbarát Hírportál

Lelepleztük a 100 százalékos inflációt, nem álom volt, hanem valóság

2023. december 21., csütörtök 06:08

Bár a fogyasztói árak növekedése novemberre 7,9 százalékra szelídült, s ezzel már nem is Magyarország az infláció Európa-bajnoka, az továbbra is vitatott, olyan értelemben kik voltak a nehéz gazdasági környezet nyertesei, hogy látványosan nagyot kaszáltak a válságon. Az élelmiszer-kiskereskedelem mélyére ásva korábbi cikkünkben már felfedtük, hogy az áruházláncokkal szemben sokkal inkább az élelmiszergyártók szedték meg magukat, most pedig továbbmenve, tételesen megmutatjuk, ki hányszor és mekkora mértékben emelt árat a háború kirobbanásának évében.

A nagy áruházláncok éves beszámolói nem azt tükrözték, hogy nyerészkedtek volna a nehéz helyzetbe került lakosságon, ezért az Index utánajárt, a bolthálózatoknak beszállító vállalatok üzleti teljesítménye hogyan alakult a háború, a válság évében. A lapunk kutatásában szereplő 29 cég közül 28-nak nőtt az árbevétele, 21-nek az üzemi eredménye, 20-nak az árbevétel-arányos eredménye is. A vizsgált beszállítók konyhájára együttesen csaknem 110 milliárdos profitot hozott az elmúlt év, közülük is kiemelkedett az étolajgyártó Bunge, illetve a baromfitermelő Master Good.

Nem mindegy az áremelések időzítése

Konjunktúraciklus közepette nehezebb árat emelni, mint válság idején, hiszen amikor felszöknek az árak, szinte már fel sem tűnik, ha valami jóval többe kerül, mint amihez hozzászoktunk. Ezzel a legtöbben a fogyasztói árakat látva szembesülnek, ám azok az esetek döntő többségében már csak a beszállítói sales stratégia következményei.

Az energiaválság megemelte a termelési költségeket, ahogy az alapanyagok és a csomagolóanyagok gyártói is drágábban dolgoztak, mint korábban bármikor, ezek nyilvánvaló tények, mégis számtalan olyan példára lettünk figyelmesek, amikor egy élelmiszergyártó ennél jóval messzebbre ment.

A Megtudtuk, kik kerestek a legtöbbet a válságon című összeállításunk után még mélyebbre ástunk, megnéztük, az árak felverésében élen járó piaci szereplők hányszor címkézték át a termékeiket, s ezzel mennyivel drágították meg a boltok polcaira kerülő élelmiszereket. Igaz, arra is fény derült, hogy a masszív áremelés nem mindig tükröződik a pénzügyi eredményekben, vagyis van, amikor valóban a gyártási, termelési költségek elszállása áll a háttérben, ugyanakkor arra is akad bőven példa, hogy egyesek visszaéltek a monopol vagy oligopol helyzetükkel. Mindez tovább árnyalja a képet, mennyire összetett folyamatok állnak a mögött, hogy a tavalyi, átlagosan 14,5 százalékos infláció mögött legnagyobb mértékben, 26 százalékkal az élelmiszerek drágultak.

Így néz ki a kockás füzet a tejiparban

Az Index újabb kutatásából – amely során a 2022-es áremeléseket vettük górcső alá – kiderült, hogy az Alföldi Tej Kft. a múlt év egészében összesen 20-szor emelt árat, március 7-én először, végül december 13-án. Igaz, ezek közül „csak” ötször fogott vastagabban a ceruza a teljes termékpaletta vonatkozásában, a többi részleges drágulást vont maga után egyes termékekre, termékcsoportokra. A teljes körű változások sorrendben 6,4, 10,9, 18,1, 11,4, illetve 16,4 százalékot jelentettek pluszban. A legnagyobb lépést július végén tette meg az Alföldi Tej, ekkor ugrottak meg csaknem ötödével az áraik. Mindez azonban a székesfehérvári és debreceni tejipari üzemmel működő vállalatot a beszámolója szerint pénzügyileg érdemben nem lökte előre: bár az egy évvel korábbi 55,72-ről 78,78 milliárd forintra nőtt tavaly a forgalma, a profit 1,86 milliárdról 1,44-re olvadt.

A tejiparnál maradva, a leginkább a Pöttyös Túró Rudival azonosított FrieslandCampina Hungária Zrt. sem szerénykedett, a cégnél 13 áremelést rögzítettünk a kutatásunk során.

Ebből nyolc hullám vonatkozott a teljes portfólióra (bár abban megjelent a népegészségügyi termékadó és az áfa is), de akadt olyan eset, amikor egy, kettő vagy négy termék drágult. A teljes paletta vonatkozásában egy 25 százalékos átcímkézés volt a csúcs, és a FrieslandCampina esetében be is váltotta a hozzá fűzött reményeket az árazási politika – igaz, az eredményességhez hatékony, versenyképes működés is kell, nem csak magas árak. A nettó értékesítés 37,3 milliárd forintról 45,95-re kúszott fel, a 3,16 milliárdos adózott eredmény pedig 3,99-re.

Továbbra is tejben úszva azt láttuk a Sole-Mizo Zrt.-nél, hogy átlagosan havonta kétszer jött egy áremelés a háború és az energiaválság évében, merthogy 2022-ben 24-szer drágultak a termékeik.

A legnagyobb emelést novemberre időzítette a vállalat, amely ekkor 18,3 százalékkal kért többet a partnereitől, de az esztendő során 13-szor is két számjegyű áremelést tartott indokoltnak az Index gyűjtése szerint. Ennek megfelelően erős évet is zárt a szegedi bázisú Sole-Mizo, nemcsak az árbevétel nőtt 89,23 milliárd forintról 121,29-re, hanem a profit is 832 millióról 2,7 milliárdra. Vagyis itt közel sem azzal a helyzettel állunk szemben, hogy „ami bejött az ajtón, az kiment az ablakon”, hiszen a válságok évében a beszámolója által alátámasztottan is vastagon triplázta profitját a vállalat.

Az áremelésben jeleskedő tejipari cégek körét a TolnaTej Zrt.-vel zárva azzal szembesültünk, hogy a szekszárdi központú piaci szereplő 13 áremeléssel vétette észre magát, volt köztük nyolc teljes, öt részleges, előfordult, hogy csak a trappista sajt ára nőtt, máskor a 2,8 és a 3,5 százalékos tejé. A legszigorúbb pillanatot 2022. november 14-e hozta el, ekkor egységesen 19,1 százalékkal mentek fel az árak. Mindezek eredményeként tavaly a tej jobb üzlet volt Tolna szívében, mint a borászok nagy bánatára a kadarka vagy a kékfrankos: mert az egy dolog, hogy a TolnaTejnél a 49,6 milliárd forintos árbevétel meg sem állt 68,64-ig, de az adózott eredmény is 1,88-ról 5,02 milliárdra hízott. Ez a tempó pedig a Sole-Mizo bravúros nyereségére hajaz, ha nominálisan nézzük, kenterbe is veri azt.

Utánozhatatlan a Bunge árpolitikája

A többi élelmiszergyártót iparági bontás nélkül helyeztük nagyító alá, meg-megállva egy-egy olyan szereplőnél, ahol „dinamikusan fejlődő” árakkal szembesültünk. Az előző cikkben már alaposan kivesézett Bunge Növényolajipari Zrt. árbevétele 448,69 milliárd forintra ugrott tavaly az egy évvel korábbi 324,21-ről, viszonyításképp a bő 120 milliárdos bővülés a Pick-Szeged Zrt. teljes forgalmának a másfélszeresének felel meg. Bár a növényolajipar segít tájékozódni, könnyebb térképre helyezni a céget, ha tudjuk, a Bunge Zrt. (amelynek anyacége a Bunge Limited) elődje, a Cereol Rt. 1992-ben, az állami tulajdonú Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat magfeldolgozással, étolaj-finomítással és -palackozással foglalkozó üzletágát megvásárolva jött létre.

Nos, a Bunge „csak” négyszer emelt árat, ám annak mértéke felért másutt 10-15-tel is, hiszen a drágulás üteme sorrendben 18,7, 19,5, 20, illetve 24,7 százalékos volt.

Az első lépcső csak az étolajra vonatkozott, a másik három pedig az összes termékre, beleértve a margarint is. Ez alapján az étolaj ára éven belül duplázódott, de a margariné is felment 70-80 százalékkal – már ami az átadói árakat illeti, beszállítva a kereskedelmi vállalkozásoknak. Ennek hatására a Bunge Zrt. profitja 8,22 milliárd forintról 33,74 milliárdra ugrott, aki érezni akarja a különbséget, annak hosszú évekig rendszeresen öttalálatos lottószelvényre van szüksége.

A Gyermelyi Zrt. sem tétlenkedett a többletköltségek áthárítása terén, lapunk kutatásából ugyanis kiderült, hogy a vállalat 21 árváltoztatást hajtott végre, becsületére legyen mondva, a 19 emelés mellett kétszer csökkentett is. Magyarország piacvezető tésztagyártójánál, legnagyobb tojástermelőjénél és egyben megkerülhetetlen malomipari szereplőjénél négy-négy alkalommal drágult a tészta, illetve a liszt, a többi árváltozás a tojás kategóriát érintette. Az egyik árcsökkentés 4,15, a másik 5,8 százalékos volt gyűjtésünk alapján, míg a legnagyobb áremelés 29,6 százalékra rúgott, a lisztnél. A Gyermelyi forgalma 27,1 milliárd forintról 46,62-re ugrott, s követte a nyereség is: az 1,26 milliárdról 2,91-re nőtt.

A Fevita Hungaryt a sportbarátok jelentős része még ma is a székesfehérvári jégkorongcsapat névadó szponzoraként azonosítja, pedig már nem az, ám kétségtelenül helyi érdekeltségű a gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozó vállalat. Az Index kutatása szerint a Fevita hatszor emelt árat, háromszor a teljes termékpalettája vonatkozásában, háromszor részlegesen. Ez önmagában még nem is lenne kirívó, ám a mérték figyelemre méltó, egy csekélynek mondható, 5,43 százalékos áremelés mellett ugyanis 17,1, 20,3, 22,56, 27,43, illetve 28,11 százalékos drágulást jegyezhettünk fel.

Rémálomnál több volt az árduplázás

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem a fogyasztói, hanem a beszállítói árak, amelyeket értelemszerűen lekövet a kereskedők árazása is, ám az árrés jellemzően nem az ő térfelükön keletkezik. Amikor 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött az infláció, azon belül az élelmiszer-drágulás 44 százalékon, nem véletlenül panaszkodtak arra sokan, hogy az érzékelt infláció sokkal nagyobb, mint a valós. A mellékelt ábra szerint a valós is elérte egyes esetekben a 100 százalékot. A konkrét példára visszatérve, a Fevita legalább visszafogottan bővült: árbevétele 9,11 milliárd forintról 10,27 milliárdra nőtt, adózott eredménye pedig 383-ról 473 millióra.

A tejtermékek, a húskészítmények és a mirelitek terén is meghatározó a Nádudvari Élelmiszer Kft., amely 14 áremelést eszközölt 2022-ben. Ebből hétszer a tej drágult, négyszer a hús, háromszor a mirelit.

Az áremelések hatására pénzügyileg nem javult azonban a hajdúsági üzem pénzügyi helyzete, ami elgondolkodtató: bár a nettó értékesítés 12,46 milliárd forintról felment 16,72-re, az egy évvel korábbi 557 milliós profit egy része elpárolgott, maradt belőle 424 millió a múlt évre. A szalámikirály Pick Szeged Zrt. hatszor emelt: háromszor a brandtermékek, háromszor a teljes portfólió árazását módosítva. A legkisebb emelés 9,07, a legnagyobb 23,71 százalékos volt. Bár más kaliber, mint a Nádudvari, a Pick is hasonlóképp járt: becsületes bővülés a bevétel során (70,67 milliárd forint után 80,28), csökkenő nyereséggel (10,32 milliárd után 6,91).

Az Unilever-Magyarország Kft. annyiban kakukktojás az eddig vizsgált cégekkel szemben, hogy a non food termékek terén is jelentős beszállítói potenciállal bír.

Az Unilever hétszer emelt árat, ebből két-két alkalommal a kozmetikumok, illetve a vegyi áruk, háromszor az élelmiszerek, abból egyszer a teljes jégkrémszortiment vonatkozásában. Míg ennek nyomán a fagyasztott édességek beszállítói ára csak 7,69 százalékkal változott, a többi átcímkézésnél bátrabb volt a cég, azok mértéke 13,8 és 18 százalék között szóródott. Végeredményben kijött a matek az Unilevernél is: a 99,44 milliárdos egy évvel korábbi árbevétel után a képzeletbeli 100 milliárdos falat úgy törte át, hogy egészen 122,56 milliárdig jutott, miközben az adózott eredmény 2,88 milliárdról 3,8 milliárdra hízott. 

(Borítókép: Index)

Rovatok