Ha a régiós devizákat nézzük, akkor a teljes hozamban toronymagasan vezet a forint idén, világviszonylatban pedig csak három latin-amerikai fizetőeszköz tudta megelőzni: az argentin, a kolumbiai és a mexikói peso – jelezte az Indexnek Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ha csak az árfolyammozgást nézzük, akkor a forintot leelőzte a lengyel zloty, de ez nagyrészt a lengyel választási eredmény számlájára írható a szakértő szerint. Hosszabb időtávon nézve viszont egyértelművé válik, hogy a magyar deviza idei jó teljesítménye közel sem feledteti az elmúlt évek masszív gyengülését.
A forint az euróval szemben a 400-as árfolyamról, a dollárral szemben a 373-as árfolyamról kezdte az évet, majd július közepéig végig erősödni tudott, ekkor a fejlődő piaci devizák között a harmadik legjobb teljesítményt tudta felmutatni – jelezte lapunknak Kiss Péter december 21-én.
Azóta kissé gyengült az árfolyam, azonban az egész éves teljesítmény még így is kiemelkedőnek mondható, az euróval szemben 4,5 százalékot, míg a dollárral szemben 7,3 százalékot erősödött a forint
– világított rá az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, kifejtve, hogy ha ehhez hozzávesszük még a kamatokból befolyt jövedelmet is, akkor még nagyobb, úgynevezett teljes hozamot kapunk. Így december 21 délutánjáig az euróhoz képest 19,6 százalékot, a dollárhoz képest 22,8 százalékot hozott a forint.
Teljes hozammal számolva a forintnál csak három latin-amerikai deviza tudott jobban erősödni a világon – az argentin, a kolumbiai és a mexikói peso
– állapította meg a szakértő, aki szerint az erősödés mögött leginkább a javuló makrogazdasági fundamentumok és a viszonylag magas kamatok állnak, amelyek beindították a külföldi tőkeáramlást.
A legfontosabb folyamat a földgáz világpiaci árának jelentős csökkenése volt, mely nagyban javított a külső egyensúlyi mutatókon, és erősítette a forintot
– erre már Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője világított rá. A TTF földgáz ára januárban még a 90-100 eurós tartományban mozgott, majd májusban 30 euró alá esett. Az év második felében a 30–60 eurós tartományban mozgott.
Ha a régiós devizákat nézzük, akkor a régiónál jóval magasabb kamatok miatt a teljes hozamban toronymagasan vezet a forint idén, ha csak az árfolyammozgást nézzük, akkor a forintot leelőzte a lengyel zloty, de ez nagyrészt a lengyel választási eredmény számlájára írható, előtte szeptemberben, illetve félévkor még a forint volt a legjobban teljesítő deviza
– magyarázta Kiss Péter. Megjegyezte, hogy a 18 százalékos egynapos kamat májusban elindított normalizációja, illetve az októbertől elkezdett kamatvágások láthatóan megállították a forint további erősödését, és így a második féléves teljesítmény már elmaradt a fejlődő piaci átlagtól. A forint kiemelkedő idei teljesítményéhez hozzáfűzte, hogy ez tavaly pont fordítva volt, kiugróan gyengén szerepelt.
Ha pusztán az árfolyamokat nézzük az elmúlt két évben, akkor a régiós devizák közül a forint a legrosszabbul teljesítő, a zloty és a cseh korona erősödést mutatnak ezen az időtávon.
A forint idei kedvező teljesítménye továbbra is csak szépségtapasznak elegendő, az árfolyam még mindig érdemben gyengébb, mint az orosz–ukrán háborút megelőzően
– jelezte az Indexnek Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Véleményével egybecseng Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelőjének megállapítása, mely szerint az idei forinterősödés nem lóg ki a hosszú távon folyamatosan gyengülő forint trendjéből.
Ha az utolsó békeidőbéli, a 2019-es év végi szinthez mérjük, akkor négy év alatt 15 százalékos gyengülésen van túl a forint az euróval szemben
– fogalmazott a HOLD szakértője, aki szerint ennek tudatában nagy bátorság nem kell ahhoz, hogy 2024 végére ismét gyengébb forintra számítson az ember.
Varga Zoltán az ideinél gyengébb forintárfolyamra számít a jövő év végén, de a gyengülés szerinte mérsékelt lehet. Megállapításait arra alapozza, hogy az MNB folytatódó kamatvágásai miatt tovább csökkenhet a forint kamatelőnye, mivel az Európai Központi Bank és a Federal Reserve várhatóan csak az év második felében indítja meg a kamatvágási ciklust. Így 2024 végére 395 körüli euró-forint árfolyamra számít az Equilor.
Molnár Dániel rámutatott, hogy az elmúlt évek megtanítottak minket arra, hogy mindig számítanunk kell a váratlanra a gazdaságban. Sok tényezőtől függ tehát, hogy a forint jövőre tovább erősödik, vagy ismét gyengül majd, bár a szakértők inkább az utóbbira látnak nagyobb esélyt.
A karácsonyi időszakban reménykedhetünk, hogy a jövő év során kedvező folyamatok zajlanak majd le, és erősödő vagy legalább stabil valutánk lesz, ez a növekedés felpörgetésében is jelentős segítséget jelentene.
(Borítókép: Németh Emília / Index)