Az idei év teljesítményét megduplázhatja a lakáshitelpiac, a családok újra 1000 milliárd forint felett vehetnek fel lakáscéljaik megvalósítására kölcsönt 2024-ben – jelezte elemzésében Gergely Péter. A pénzügyi szakértő szerint már a jövő év első negyedévében 6 százalék körül alakulhatnak a piaci kamatszintek, felfűtve a hitelfelvételi kedvet.
Az idei év első 10 hónapjában 464,5 milliárd forint értékű lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások a pénzintézetekkel, ami 58 százalékkal marad el a 2022-es adatoktól. A szerződések számát tekintve 43 227 kontraktus született, ami az egy évvel korábbi szerződésszám 51 százalékát teszi ki – jelezte lapunknak küldött elemzésében Gergely Péter.
A jövő év más lesz, a piacnak könnyen sikerülhet a 2023-as adatok duplázása, azaz ismét az 1000 milliárd forintos szint fölé ugorhat a hitelvolumen
– jelezte a Biztosdöntés.hu szakértője, aki szerint ennek 3 oka van:
A szakértő szerint a legkomolyabb támaszt az jelentheti, ha a piaci kamatszintek már az év első negyedévében 6 százalék körüli szintre csökkennek. Ez részben a thm-plafon januári újabb, 7,3 százalékra csökkentésének, részben az infláció és így a jegybanki, valamint a pénzpiaci kamatszintek csökkenésének lesz köszönhető.
Márpedig 6 százalékos hitelkamat mellett a korábbi évek tapasztalatai szerint érdemi hitelkereslet épülhet fel – ez az az érték, amely mellett a lakosság már bátrabban mer hitelt felvenni
– emlékeztetett Gergely Péter. Megjegyezte, hogy erősítheti ezt a trendet az is, hogy a 2024-ben várható 5 százalék körüli éves infláció az első évben döntően feleszi a 6 százalék körüli mértékben befixált hitelterhet.
A lakáshitel-kihelyezés gyors növekedésének másik fő mozgatója a januártól bevezetett csok plusz lehet a szakértő szerint. A kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, ám az indulástól már csak hitelként igényelhető konstrukció esetében a kormányzat az első évben 12 ezer szerződésre számít. Önmagában ez a kontraktusszám a teljes 2023-ra várható lakáshitelszerződés-állomány negyedét adná.
Ennél is komolyabb támaszt nyújthat, hogy a csok plusz keretében maximum 50 millió forintos hitelösszegig van lehetőség a kedvezményes kamatozású hitel felvételére, ami jelentősen megdobhatja majd a folyósított összegeket
– írja elemzésében Gergely Péter. Amennyiben 25 millió forintos átlagos hitelfelvétellel kalkulálunk, abban az esetben pusztán csak a csok plusz révén 300 milliárd forintot meghaladó összegű új hitelszerződéssel számolhatunk.
A piaci várakozások szerint – emlékeztetett Gergely Péter – a jelzáloghitel-kihelyezések mintegy harmada lesz köthető a csok pluszhoz, ami szintén alátámaszthatja az 1000 milliárdos küszöb elérésének realitását.
A Biztosdöntés.hu szakértője szerint a harmadik érv, amely miatt jelentékeny mértékben megugorhat 2024-ben a lakáshitel-folyósítás, az az inflációs hatás.
Az átlagos hitelösszeg 2023 év első 10 hónapjában 10,74 millió forint volt, ami 2019 után a legalacsonyabb értéknek számít.
Ennek fő oka Gergely Péter szerint az volt, hogy a jegybanki hitelfékszabályok és a magas kamatok együttállása miatt az ügyfelek jövedelme kisebb hitelre volt elegendő, és ők maguk is meggondolták, hogy komoly hitelterheket vállaljanak. Ugyanakkor a bérek emelkedése idén ősztől már előzi az inflációt, és eközben a kamatok is csökkenésnek indultak.
A szakértő szerint a lakásárakban egyértelműen megmutatkozott a mostani válság, és hosszú idő után ismét az árak csökkenését lehetett észlelni a piacon. Ám ennek ellenére
az ingatlanok árai még ma is a 2015-ös értékek 2,5-3 szoros szintjén állnak.
Budapesten az átlagos négyzetméterár továbbra is 860 ezer forint fölött van, az ország megyéinek többségében pedig 500 ezer forint feletti árakkal találkozhatunk a hirdetésekben. Így egy átlagos, 50 négyzetméteres lakáshoz több mint 25, a fővárosban 40 millió forintot meghaladó összegre van szükség ahhoz, hogy vásárolni tudjunk.
(Borítókép: Sebastian Kahnert / Getty Images)